Japán Önvédelmi Haderő

japán Önvédelmi Haderő

Katonai erők
Sorkötelezettség	18–27 év között
Hadkötelezettek	18–49 év között (2005-ös becslés) férfiak: 27 003 112 fő nők: 26 153 482 fő
Szolgálatra alkalmasak	(2005-ös becslés) férfiak: 22 234 663 fő nők: 21 494 947 fő
Évente korhatárt elérők	(2005-ös becslés) férfiak 683 147 fő nők: 650 157 fő
Aktív állomány	239 000 fő
Költségvetés
Dollárban	45,841 milliárd USD (2004) 44,3 milliárd USD (2005)
GDP százaléka	1% (2004) 0,8% (2006)^[1]

A japán Önvédelmi Haderő (japánul: 自衛隊 (じえいたい), magyarra átírva Dzsieitai, jelentése „önvédelmi haderő”; angolul Japan Self-Defense Forces) Japán második világháború utáni haderejének hivatalos neve. Az Önvédelmi Haderő megalakulása óta nem vett részt valódi harccselekményekben, azonban egyes csapattestjei már több nemzetközi békefenntartó műveletben is bevetésre kerültek (pl. Irak és Afganisztán területén).

ErőkSzerkesztés

Az Önvédelmi Haderő három fő haderőnemből áll:

Japán Szárazföldi Véderő (陸上自衛隊 (りくじょうじえいたい), átírva Rikudzsó Dzsieitai)
Japán Tengerészeti Véderő (海上自衛隊 (かいじょうじえいたい), átírva Kaidzsó Dzsieitai)
Japán Légi Véderő (航空自衛隊 (こうくうじえいたい), átírva Kókú Dzsieitai)

Személyi állománySzerkesztés

A Önvédelmi Haderő létszáma 1992-ben 246 400 főt számlált, melyből a Szárazföldi Önvédelmi Erő 156 ezret, a Tengerészeti Önvédelmi Erő 44 ezret, a Légi Önvédelmi Erő 46 ezret tett ki. A tartalék állomány körülbelül 48 ezer főből áll.

KorlátozásokSzerkesztés

A japán katonaságot szigorúan korlátozták a japán alkotmány 9. paragrafusában. Ez megtiltja hadsereg, haditengerészet és légierő létrehozását, de engedélyezi önvédelmi erők fenntartását. Az Önvédelmi Haderő minimális partraszálló és áttelepülési képességgel rendelkezik, nincsenek nagy hatótávolságú csapásmérő fegyvereik (nagy hatótávolságú levegő-föld fegyverek és nagy hatótávolságú hadászati és harcászati támadógépeik), a légierő légi üzemanyag-utántöltő képessége minimális, kétéltű (tengerészgyalogos), vagy különleges hadműveleti alakulataik létszáma is csekély. Ennek ellenére az Önvédelmi Haderő felszerelése korszerű. Japán hagyományosan GDP-je 1%-át költi véderejére, azonban a közelmúltbeli hihetetlen gazdasági fellendülés hozta bevételnövekmény miatt ez hatalmas összeg: az ország évi 45,8 milliárd USD-t költ rá. Ennek nagyjából a fele a személyi állományra, a másik fele a felszerelések fenntartására és a fejlesztésekre különül el. Ezzel Japán rendelkezik a hatodik legnagyobb katonai költségvetéssel, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság és Franciaország után.

Külföldi küldetésekSzerkesztés

Az első külföldi küldetésük, az ENSZ égisze alatt, az 1992-es (első) kambodzsai szabad választások biztosítása és felügyelete volt. Az ENSZ felhatalmazása nélküli első bevetésükre 2004-ben került sor Irakban. 2005-ben a Haderő Indonéziában nyújtott segítséget a 2004-es karácsonyi cunami után.

SzerveződésSzerkesztés

A miniszterelnök zászlaja

Miniszterelnök

– Védelmi miniszter

– Védelmi miniszter helyettese

– Védelmi Kormányhivatal főigazgatója

– Az egyes haderőnemek vezérkari főnökei

FelszerelésekSzerkesztés

Szárazföldi Önvédelmi ErőSzerkesztés

A japán 20. Gyalogezred egyik katonája téli álcázó ruházatban, 89 típusú rohampuskával Szendai térségében. A töltényhüvely-kivető nyílásra textilzsák van szerelve