Főmenü megnyitása

A Japán Szárazföldi Véderő (japánul: 陸上自衛隊 átírással: Rikudzsó Dzsieitai, magyarul: „Japán Szárazföldi Önvédelmi Haderő”) a Japán hadsereg szárazföldi egységeit jelenti. 1954. július 1-én alakult, és a Japán Önvédelmi Haderő 3 haderőneméből ez a legnagyobb.

Japán Szárazföldi Véderő
陸上自衛隊
A Japán Szárazföldi Véderő zászlaja
A Japán Szárazföldi Véderő zászlaja

Dátum 1954. július 1.
Ország Japán
Személyzet hivatásos- és szerződéses katonák, köztisztviselők, közalkalmazottak
Típus haderőnem
Méret kb. 150 000 fő
Parancsnoki struktúra Japán Önvédelmi Haderő
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Gorou juasza
Japán Szárazföldi Véderő
陸上自衛隊 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán Szárazföldi Véderő
陸上自衛隊
témájú médiaállományokat.

2010. Decemberében új katonai irányelv lépett életbe. Ennek következtében a Japán Önvédelmi Haderő Kínára fókuszál a Szenkaku szigeteki vitájuk miatt.

2008-ban 150.000 körüli katonája volt. Központja Tokióban van, azon belül Sindzsuku keleti részén Icsigaja kerületén.

TörténelmeSzerkesztés

Japán 1945-ben elfogadta a potsdami konferencia által kínált békét, és ennek a 9. cikkelye („mindörökre lemond a nemzetközi viták rendezésének érdekében a háborúindítás, valamint az erőszak alkalmazás, vagy az azzal való fenyegetés szuverén jogáról.” Annak érdekében, hogy ezt elérjék „soha nem fognak fenntartani szárazföldi, tengeri vagy légi haderőt”) miatt, a Japán Birodalmi Hadsereget és a Japán Birodalmi Haditengerészetet feloszlatták, de ez csak úgy volt lehetséges hogy amerikai megszálló egységek vették át a hadsereg szerepét, ami a Japán területek megvédését is jelentette. Viszont így Japán fókuszálhatott a gazdaság újraépítésére.

Annak ellenére, hogy Amerika nem akarta, hogy Japánnak legyen bármilyen hadserege, Asida Hitosi Japán akkori miniszterelnöke módosított a 9. cikkelyen, hogy Japánnak lehessen hadserege ami önvédelmi erőként funkcionál. Ennek következtében a szárazföldi, légi és tengerészeti haderőnemek kialakultak Japánban. A megszállók vágya Japán demilitarizálása volt, de ez teljesen nem sikerült végül.

1951-ben a két ország Amerikai-japán biztonsági egyezményt kötött. Ami miatt Japánban maradtak amerikai támaszpontok és bázisok (pl.: Okinawán) ma is, viszont így Amerika képes megvédeni Japánt ha megtámadják. 1950-ben a koreai háború miatt megalkották a Nemzeti Rendőrségi Tartalékot. 1952-re a Nemzeti Rendőrségi Tartalék Japánban 110.000 főre növekedett és megváltoztatták a nevét Nemzeti Biztonsági Ügynökségre.

Japán ezután folytatta a védelem fejlesztését. 1954. Július 1-én az „Országos Biztonsági Testületet” Védelmi Ügynökséggé alakították át. Illetve a Nemzeti Biztonsági Ügynökség átalakult a Japán Szárazföldi Véderővé, Japán Tengerészeti Véderővé illetve a Japán Légi Véderővé. Erre az engedélyező jogszabályt szintén 1954-ben vezették be. A Japán Önvédelmi Haderő első vezetője pedig Keizou Hajasi lett.

Hosszú ideig a Japán Szárazföldi Véderőnek megkérdőjelezhető volt a képessége, hogy egy esetleges szovjet támadást Hokkaidó ellen megtudna-e akadályozni. Míg a Véderő ma hatékony hadsereg, kb. 150.000 fő környékén, fontos jelentősége van, bár a hidegháború vége óta úgy tűnik, hogy jelentősége csökken. Kísérletet tettek arra, hogy a Véderőt összességében új hidegháború utáni küldetésekre alakítsák át, mert a hidegháborús missziók számos belső politikai vitában zavartak.

1992-re Japán gazdasága fellendült és ez Amerikának nem tetszett, ezért rákényszerítette Japánt, hogy segítse a világbékét. Ennek következtében bevezették Japánba a Nemzetközi Béke Együttműködési törvényt és az Önvédelmi Haderő részt vehetett nemzetközi békefenntartó nem katonai-jellegű akciókban amerikaiakkal. Ez volt a 2. világháború óta az első megmozdulása a Japán hadseregnek.

2004. Március 27-én a Japán Védelmi Ügynökség létrehozta a Speciális Erők Csoportját, ami a Japán Szárazföldi Véderőbe került és a feladatuk a terrorizmus megakadályozása.

Japán aktiválta az első tengeri egységét a 2. világháború vége óta 2018. Április 7-én. A feladatuk a Kínától keletre lévő szigeteik védelme esetleges inváziós egységektől.

Mai politikai helyzet a 9.cikkellyelSzerkesztés

2012. decembere óta Abe Sinzó vezetésével a Liberális Demokrata párt (Japán) és a Komeito kormánykoalíció választási sikert sikerre halmoz. Ezzel terítéken van a kérdés, vajon Abe elég merész és ambiciózus-e ahhoz, hogy megkockáztasson végigvinni egy alkotmánymódosítást. Ehhez meg kellene előbb győznie nem csak mindkét parlamenti ház képviselőinek kétharmadát, hogy a kilencedik, hadsereg fenntartását tiltó cikkelyt módosítsák, hanem magát a japán közvéleményt is. Nemzetközileg is vitatott, hogy kell-e Japánnak hadsereg.

A reformok aktualitását és okát a megváltozott biztonságpolitikai környezet adja. Kína egyre növekvő katonai kiadása, Észak-Korea nukleáris fegyverei, illetve legújabb adalékként Donald Trump aki állítása szerint újratárgyalná a Amerikai-japán biztonsági egyezményt.

Így, ahogyan azt Abe már 2004-ben egy könyvében is kijelentette, Japánnak aktív lépéseket kell tennie, hogy biztosítsa elköteleződésének komolyságáról az Egyesült Államokat. Ez ráadásul hozzájárulna a kapcsolatok egyenlőbb alapokra helyezéséhez, ahol Japán megmutatja, hogy hajlandó akár a vérét is adni szövetségeséért, ha arra kerül a sor. Ennek érdekében Abe és a hozzá hasonlóan gondolkodó politikusok abban látják a megoldást, ha az alkotmány 9.cikkelyét megreformálnák és lehetővé tennék, hogy vészhelyzet esetén Japán élhessen az ENSZ alapokmányban biztosított kollektív önvédelem jogával például az amerikai katonák védelme érdekében.

2015. szeptember 19-én az Abe miniszterelnök által vezetett LDP és Komeito koalíció, 148:90 arányban, a felsőházban is elfogadtatta az önvédelmi erők reformjáról szóló törvénytervezetet. Ez lehetővé teszi a korlátozott kollektív önvédelemben való részvételt. Mindenek előtt azonban a következő három feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy a Japán Önvédelmi Haderő részt vehessen a kollektív önvédelemben:

  1. A helyzet egyértelmű fenyegetést jelent Japánra nézve, vagy legalábbis alapjaiban fenyegeti a japán nép élethez, szabadsághoz és boldogsága eléréséhez való alkotmányos jogát.
  2. Nincs más módja a támadás megakadályozásának.
  3. Az alkalmazott erőszak nem haladhatja meg a feltétlenül szükséges minimumot.

Ilyen feltételek mellett látható, hogy nem arról van szó, hogy Japán vissza akar térni a militarista alapokhoz. Viszont Abe miniszterelnök szeretné megváltoztatni az alkotmány 9. cikkelyét a továbbiakban is, de még nem lépett semmit az ügyben.

Aktuális felszerelés és személyzetSzerkesztés

SzemélyzetSzerkesztés

1989-ben az alsó-közép akadémia és a felső-közép akadémia végzettjei alapképzésüket a képzési brigádban kezdték, és körülbelül három hónapig tartott. A megbízott tiszteket és az altiszteket (tizedestől-hadnagyig tartó rangok tartoznak ide) képző kurzusok elérhetőek voltak tisztképző iskolákban, és a már végzett altisztek beléphettek egy 8-12 hétig tartó megbízott tiszteket képző programban. Idősebb altisztek és a 80 hetes kísérleti altisztképzőben végzettek is részt vehettek tisztképző iskolákban, ugyanígy részt vehetett rajta az is aki Jokoszukán a Nemzeti Védelmi Akadémián végzett, illetve azok is akik valami hasonló 4 éves egyetemet végeztek. Korszerű műszaki, repülési, orvosi, parancsnoki és személyzeti tisztviselő kurzusokat is tartott a Japán Szárazföldi Véderő. Csakúgy mint a Tengerészeti és Légi Véderő, a Szárazföldi Véderő is futtatott fiatal kadet programot, ahol technikai képzést kínált azon fiataloknak akik az alsó-középiskolát már elvégezték, de még nem érték el a katonasághoz való csatlakozás korhatárát, cserébe nekik később be kellett lépniük a katonaságba.

A Japán szigetek népsűrűsége illetve urbanizációja miatt, csak limitált hely van nagyszabású edzőhelyekre, és még ezeken a területeken is zaj korlátozások vannak. A Szárazföldi Véderő igazodott ezekhez a feltételekhez, a parancsnoki feladatok, térkép manőverek, szimulátorokba és egyéb képzésekbe történő befektetéssel, illetve a tengerentúlon is szoktak gyakorolni például az Amerikai Egyesült Államok területén van a Yakima Tréning Centrum, ahol a katonák céltáblára lőgyakorlatot is végeznek.

A Japán Szárazföldi Véderőnek van két tartalék egysége: a Gyors reagálású tartalék egység (即応予備自衛官制度) és a Fő tartalék egység (一般予備自衛官制度). A Gyors reagálású egység tagjai évente 30 napot edzenek. A Fő tartalék egység tagjai pedig 5 napot edzenek évente. 2007. Decemberében 8.425 fő volt a Gyors reagálású tartalék egységben, 22.404 fő volt a Fő tartalék egységben.

Néhány felszerelésükSzerkesztés

SzervezetSzerkesztés

Jelentős Parancsnokság A Szárazföldi Egységek Parancsnoksága (陸上総隊 Rikudzsou-Szoutai) főhadiszállása Aszakán van, Szaitama prefektúra. 2018. Március 27-én lett újjászervezve a Központi Készenléti Erőből.

SeregekSzerkesztés

  •   Északi hadsereg, főhadiszállása, Szapporo, Hokkaidó
  •   Északkeleti hadsereg, főhadiszállása, Szendai, Mijagi
  •   Keleti hadsereg, főhadiszállása Nerima, Tokió
  •   Központi hadsereg, főhadiszállása Itami, Hjógo
  •   Nyugati hadsereg, főhadiszállása Kumamoto, Kumamoto

HadosztályokSzerkesztés

A Japán Szárazföldi Véderőnek 9 aktív hadosztálya van (1 páncélozott és 8 gyalogsági)

BrigádokSzerkesztés

A Japán Szárazföldi Véderő 7 aktív Brigáddal rendelkezik, ebből egy desszantos

A hadosztályok 6.000-9.000 fő között vannak, a brigádok 3.000-4.000 fő között vannak. Ezek regionálisan függetlenek.

9 harci támogató egységSzerkesztés

Más egységekSzerkesztés

  • más egységek és szervezetek
    • Anyagellenőrző Parancsnokság
    • Földi Kutatási és Fejlesztési Parancsnokság
    • Katonai Rendőrség
    • Katonai Hírszerzési Parancsnokság
    • Hírszerzés Védelmi Parancsnokság
    • Szárazföldi Személyzeti Főiskola
    • Szárazföldi Tisztképző iskola
    • Speciális Erők Csoportja
  • Taktikai szerveztek
    • A Japán Szárazföldi véderő az alább látható taktikai egységekkel rendelkezik:
    • 1 páncélozott hadosztály (7.)
    • 8 gyalogsági hadosztály, mindegyikben 3 zászlóalj méretű gyalogsági ezred
    • 6 gyalogsági Brigád (5. Brigád, 11. Brigád, 12. Brigád, 13. Brigád, 14. Brigád, 15. Brigád)
    • 1 légi Brigád
    • 5 kombinált (képzésű) brigád
    • 1 tüzérségi brigád
    • 2 légvédelmi brigád
    • 4 mérnök brigád
    • 1 helikopter brigád, 24 század és 2 anti-tank szakasz

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés