Hermann-Bernhard Ramcke

Hermann-Bernhard „Gerhard” Ramcke (Schleswig, 1889. január 24.Kappeln, 1968. július 4.) a náci Németország ejtőernyős parancsnoka.

Hermann-Bernard Ramcke
(Hermann-Bernhard Ramcke)
Bundesarchiv Bild 101I-548-0725-28, Nordafrika, Bernhard-Hermann Ramcke.jpg
Született 1889. január 24.[1][2][3]
Schleswig
Elhunyt 1968. július 4. (79 évesen)[1][3]
Kappeln, Németország
Beceneve Gerhard
Állampolgársága német
Foglalkozása tiszt
Kitüntetései
  • Vaskereszt lovagkeresztje arany tölgyfalombokkal, kardokkal és gyémántokkal
  • Military Merit Cross (1918. április 24.)
Halál okarák
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann-Bernard Ramcke témájú médiaállományokat.

A II. világháború előttSzerkesztés

A kereskedelemben kezdte pályafutását, majd az első világháború kitörésekor alapított tengerészgyalogsághoz csatlakozott. Előbb Flandriában, majd a Baltikumban harcolt. A háború végén főhadnagy lett, és megkapta az I. és II. osztályú Vaskereszt kitüntetéseket. A két háború között a Reichswehrben kiképzőtisztként működött, a rohamcsapatok kiképzésének szakértőjeként tartották számon. 1940-ben csatlakozott az ejtőernyős fegyvernemhez. Ramcke ekkor már 51 éves volt.

Kréta elfoglalása (Merkúr hadművelet)Szerkesztés

A Kréta ellen ejtőernyősökkel végrehajtott hadműveletben jutott először szerephez, amikor Sussman tábornok a hadművelet parancsnoka leszállás közben az életét vesztette, így a hadművelet irányítása Ramckéra hárult. Oroszlánrészt vállalt a sziget elfoglalásában, de kétes hírnévre tett szert. Könyörtelenül fellépett az új-zélandi, maori katonák és Kréta lakosságával szemben, mert a krétaiak sok elfogott, sebesült ejtőernyőst megkínoztak, meglincseltek. A krétai hadművelet olyan jelentős veszteségeket okozott a német ejtőernyősöknek, hogy soha többé nem vetették be őket önállóan.

Észak-AfrikaSzerkesztés

Ezután ejtőernyős különítményével Rommel Afrika Corpsában szolgát. Itt tett szert igazán nagy hírnévre. A második el-alameini csata során egységét bekerítették, ahonnan azonban kitört. Ezt követően a Ramcke-dandár 125 kilométert tett meg gyalog a sivatagban, a britek által elfoglalt területen. Amikor visszatért az Afrika Corpshoz, Rommel így kiáltott fel: Varus, visszahoztad légióimat!”

OlaszországSzerkesztés

Ramcke ezek után az olasz kiugrás során jutott szerephez. Rómában ejtőernyős ugrással meglepték és lefegyverezték az olasz hadsereget.

További harcokSzerkesztés

1943-ban ismét a görög szigetvilágban került bevetésre, ahol visszafoglalták az angolok által megszállt Dodekanészosz-szigetcsoportot. 194344 telén a keleti frontra vezényelték, de a Kijev körüli harcokban olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy ki kellett vonni és újjászervezni a hadosztályt.

NormandiaSzerkesztés

1944-ben a szövetségesek inváziós erőivel harcolt. Itt Dinant és Brest védelménél tűnt ki. Brestben egy maquis támadást is levert. Miután az embereinek kétharmada elesett, megadta magát az amerikaiaknak. Hadifogsága alatt tudta meg, hogy Lovagkeresztjéhez megkapta Hitlertől a briliánsokat is.

HadifogságSzerkesztés

Az amerikaiak nagyon kegyetlenül bántak vele, mivel azt hitték hogy ő is a náci párt tagja volt. Erről azonban szó sincs, Ramcke sohasem lépett be a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. Megszökött a táborból, hogy panaszt tudjon tenni az őrök brutalitása ellen. Az eredmény nem maradt el: embereit szabadon engedték, őt pedig átadták a franciáknak, akik a „bresti mészárosként” tartották számon, és több ízben megkínozták. Miután letöltötte büntetését, visszatért Németországba, ahol 1968-ban hunyt el.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. TracesOfWar
  3. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Földi Pál: Ki kicsoda a Harmadik Birodalomban
  • Wistrich Róbert: Who's Who in Nazi Germany
  • Rieder, Kurt: A III. Birodalom Legyőzhetetlen Katonái