Richard H. Thaler
Richard H. Thaler (East Orange, New Jersey, 1945. szeptember 12. –) Nobel-díjas amerikai közgazdász, a viselkedési közgazdaságtan (behavioral economics) professzora a Chicagói Egyetem Booth School of Business szakán. Ismertségét főként a viselkedési pénzügyek (behavioral finance) területén elért eredményeinek köszönheti. Daniel Kahnemannal, és más közgazdászokkal közösen végzett kutatásai nagy előrelépést jelentettek ezen terület megismerésében. 2017-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott.
| Richard H. Thaler | |
 | |
| Született | 1945. szeptember 12. (78 éves)[1][2] East Orange |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | közgazdász |
| Tisztsége | elnök (2015–2016, American Economic Association) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Richard H. Thaler témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Munkássága szerkesztés
Könyvei szerkesztés
Thaler könyvei a laikus olvasó számára íródtak, céljuk a viselkedési pénzügyek megismertetése, alapjainak definiálása. A The Winner's Curse című könyve tartalmazza azokat az anomáliákat, melyeket Thaler munkássága során összegyűjtött és melyek az irracionális emberi viselkedést bizonyítják. Thaler mondása, hogy a hagyományos közgazdaságtan piaci alapú megközelítése tökéletlen, mivel "azt feltételezi, hogy az emberek tökéletesen racionálisak és érzelemmentesek".[7] Az emberek számításai gépi pontosságúak és teljes önuralmat gyakorolnak.
Legújabb könyve a Rendbontók. A viselkedési közgazdaságtan térnyerése (Kiadó: HVG könyvek, 2016, Budapest; ISBN 9789633043547).[8]
R. Cass Sunstein-vel közösen írt Nudge: A pénzügyi válság után; Jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról (Manager Könyvkiadó kft., Budapest, 2011, ISBN 9789639912236) című könyvük 2011-ben jelent meg magyar fordításban. A kötet úttörő ötleteket ad a döntéstervezés új tudományának alkalmazására, amelyek jobb döntések irányába ösztökélhetik az embereket. A szerzők a rossz döntések okát abban látják, hogy az emberek fogékonyak különböző torzításokra, és ez gyakran hibákhoz vezet. Thaler és Sunstein megmutatja, hogy ha ismerjük az emberek gondolkodását, akkor tervezhetünk számukra olyan környezetet, amelyben maguk, családjuk és társadalmuk számára is jobb döntéseket hozhatnak. Az élet legfontosabb területeiről vett szemléletes példákkal bizonyítják, hogy a választástervezés kedvezőbb irányba ösztökélhet bennünket, anélkül hogy korlátozná választásunk szabadságát.[9]
Publikációi szerkesztés
A Journal of Economic Perspectives című folyóiratban Anomalies[10] (Anomáliák) néven 1987 és 1990 között megjelenő cikksorozatában a közgazdasági viselkedés egyéni vonásait elemezte, amelyek szemben állnak a hagyományos mikroökonómia elméletével.
A New York Times rovatvezetőjeként megoldásokat keres az USA pénzügyi gondjainak rendezésére.[11]
1992-től kezdve Az NBER igazgatóságában a Viselkedési Közgazdaságtan szekció felelős vezetője.
További szereplései szerkesztés
A Fuller & Thaler Asset Management eszközkezelő vállalat alapító tagja, mely tőkekapitalizációja az olyan kognitív torzításokon alapul, mint például ellátottsági hatás (endowment effect), veszteség kerülés (loss aversion) vagy a status quo torzítás.[12]
A 2015-ben bemutatott A nagy dobás (The Big Short) című filmben önmagát alakítja, és Selena Gomezzel közösen egy viselkedési anomáliára ad magyarázatot.[13]
Magyarul megjelent művei szerkesztés
- Richard H. Thaler–Cass R. Sunstein: Nudge. Jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról a pénzügyi válság után; ford. Kövesdi Miklós Gábor; Manager, Bp., 2011
- Rendbontók. A viselkedési közgazdaságtan térnyerése; ford. Hegedűs Péter; HVG Könyvek, Bp., 2016
Szakmai elismerések[14] szerkesztés
- 2000: American Academy of Arts and Sciences tagja
- 2005: TIAA-CREF Paul Samuelson-díj
- 2010: American Economics Association alelnöke
- 2012: CFA Institute Nicholas Molodovsky-díj
- 2012: Econometrica Society tagja
- 2014: Keil Global Economy-díj
- 2015: American Economics Association elnöke
- 2017: Neumann-díj kitüntetettje (John von Neumann Award)
Források szerkesztés
- Faculty home page at U of Chicago[15]
- Thaler, Richard H.; Mullainathan, Sendhil (2008). "Behavioral Economics". In David R. Henderson (ed.). Concise Encyclopedia of Economics (2nd ed.). Indianapolis: Library of Economics and Liberty. ISBN 978-0865976658. OCLC 237794267[16]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://clarivate.com/citation-laureates, 2023. szeptember 23.
- ↑ https://web.archive.org/web/20131102202820/http://www.econometricsociety.org/news1.asp?ref=98, 2023. április 5.
- ↑ https://www.ifw-kiel.de/konfer/wwp
- ↑ Le Nobel d’économie attribué à Richard Thaler, théoricien de la finance comportementale, 2017. október 9.
- ↑ David Orrell's Economyths, p. 123
- ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
- ↑ "Anomalies". Archived from the original on August 29, 2006. Retrieved April 26, 2008.
- ↑ "Selling parts of the radio spectrum could help pare US deficit". taipeitimes.com.
- ↑ "Fuller & Thaler Asset Management – Behavioral Investing". fullerthaler.com.
- ↑ "The Big Short Somehow Makes Subprime Mortgages Entertaining". Wired.com. December 11, 2015. Retrieved April 8, 2016
- ↑ Archivált másolat. [2017. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
- ↑ Richard H Thaler | The University of Chicago Booth School of Business (angol nyelven). www.chicagobooth.edu. [2017. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
- ↑ Behavioral Economics: The Concise Encyclopedia of Economics | Library of Economics and Liberty. www.econlib.org. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
