John Fitzgerald Kennedy

John Fitzgerald Kennedy (Brookline, Massachusetts, USA, 1917. május 29. – Dallas, Texas, USA, 1963. november 22.) az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1961 és 1963 között, amikor is november 22-én merénylet áldozata lett. Ő volt az egyetlen római katolikus vallású elnök az USA-ban.

John Fitzgerald Kennedy
John Fitzgerald Kennedy 1961 júniusában
Az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke
Hivatali idő 1961. január 20. – 1963. november 22.
Alelnök(ök)	Lyndon B. Johnson
Előd	Dwight D. Eisenhower
Utód	Lyndon B. Johnson
Katonai pályafutása
Csatái	második világháború csendes-óceáni háború Solomon Islands campaign
Születési név	John Fitzgerald Kennedy
Született	1917. május 29. Brookline, Massachusetts
Elhunyt	1963. november 22. (46 évesen) Dallas, Texas
Sírhely	Arlingtoni Nemzeti Temető
Párt	Demokrata Párt
Szülei	Rose Kennedy Joseph P. Kennedy
Házastársa	Jacqueline Kennedy Onassis
Élettárs	Marlene Dietrich
Gyermekei	Caroline Kennedy John F. Kennedy, Jr. Patrick Bouvier Kennedy
Foglalkozás	politikus államférfi
Iskolái	London School of Economics Harvard Főiskola Choate Rosemary Hall általános iskola Riverdale Country School Stanford Graduate School of Business Princetoni Egyetem Edward Devotion School Noble and Greenough School Canterbury School Dexter School
Halál oka	lőtt seb
Vallás	Római katolikus
Díjak	Navy and Marine Corps Medal (1943) Bíbor Szív (1945) American Defense Service Medal (1945) Amerikai Hadjárati Érdemérem (1945) Asiatic-Pacific Campaign Medal (1945) II. Világháborús Győzelmi Érdemérem (1945) Pacem in Terris-díj Grand Officer of the Order of Merit of the Italian Republic (1957. augusztus 3.) Elnöki Szabadság-érdemrend (1963) Pulitzer-díjas életrajzok és önéletrajzok listája (Profiles in Courage, 1957) Grand Officer of the Order of the Star of Italian Solidarity (1951. október 20.)
John Fitzgerald Kennedy aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz John Fitzgerald Kennedy témájú médiaállományokat.

Robert F. Kennedy, Edward Kennedy és John F. Kennedy

John F. Kennedy elnök és fia John Kennedy Jr. a Fehér Ház teraszán - 1963. október 10.

Tartalomjegyzék

Élete

Édesapja, Joseph Patrick Kennedy, Sr. kongresszusi követ, ír bevándorlók leszármazottja, aki fiait magas politikai pozícióban szerette volna látni, ezért elit képzést biztosított számukra a legkiválóbb egyetemeken. John a bostoni Harvard Egyetem diákja volt, diplomáját 1940-ben szerezte meg. 1941-től századosként szolgált a tengerészet csendes-óceáni haderejénél, ahol különleges bátorságáért kitüntették (kimentette az embereit). 1943. augusztus 2-án egy japán támadás során súlyosan megsebesült – hátgerincén három operációt is végre kellett hajtani. Súlyos betegségeit (hátfájdalmak, veseelégtelenség) is itt szerezte. Leszerelése után, 1945-ben rövid ideig a Hearst-lapoknak dolgozott, az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ) létrehozó San Franciscó-i konferenciáról tudósított. 1947-től 1953-ig demokrata párti képviselő volt a szövetségi törvényhozásban. 1951-ben ismerkedett meg Jacqueline Bouvier-val. 1953. szeptember 12-én kötött házasságot. Három gyermekük született: Caroline (1957), John (1960–1999) és Patrick (1963–1963), aki két nappal születése után meghalt. Kennedy 1953-tól 1961-ig Massachusetts 11. számú kongresszusi választókerületének demokrata színekben megválasztott szenátora volt.

Elnökként

Apja segítette politikai karrierjének kiépítésében. (Testvére, a legidősebb Kennedy fiú a háború áldozata lett.) 1960-ban indult az elnökválasztáson is. Úgy tűnt, hogy ő volt az új-korszak első nagy formátumú politikusa, hiszen a hírközlést, a televíziózást és a közvélemény-kutatást céljainak szolgálatába állítva igyekezett megnyerni honfitársai bizalmát. A választáson hajszállal ugyan (mindössze 0,2%-kal), de legyőzte a republikánus jelölt Richard M. Nixont az Amerikai Egyesült Államok elnökségéért folyó küzdelemben. A mai napig az egyetlen római katolikus amerikai elnök, s a legfiatalabb, akit az USA elnökévé választottak, mindössze 43 évesen. (Theodore Roosevelt csak 42 éves volt ugyan, de elődjét, McKinley elnököt meggyilkolták, így választás nélkül lett elnök.) 1961. január 20-án iktatták be. Beiktatási beszédekor azt mondta: „Ne azt kérdezd meg, mit tud az országod érted tenni, hanem azt, te mit tudsz érte tenni.” Ez Kennedy leghíresebb idézete. A másik, amit Nyugat-Berlinben mondott 1963. június 26-án a berlini fal fölhúzása után: „Ich bin ein Berliner”. Egyesek szerint helytelen németséggel, mivel ez azt is jelentheti, hogy „berliner fánk vagyok”, ám a berliniek a „Berliner” kifejezést magukra használják és nem a süteményre.

„Ich bin ein Berliner” („Berlini vagyok”)

Megpróbált leszámolni a maffiával, utolsó próbálkozása volt saját dollárt kibocsátani, valamint a CIA átszervezése. Jelentősen csökkentette a bűnözési rátákat. Egyesek szerint John Fitzgerald Kennedy meggyilkolását akár a maffia is elkövethette (ma már nyilvánvalóan a CIA főnökeinek megbízásából).

Meggyilkolása

Kennedy koporsója 1963. november 24.

J. F. Kennedy sírja

John F. Kennedy 1963. november 22-én Dallasba repült, hogy részt vegyen egy közszereplésen. Szándéka az volt, hogy békét teremt a frakciózó helyi demokrata párt soraiban és előkészíti a következő évi elnökválasztást. Fort Worth-ből az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas repülőterére, s a gépkocsikonvoj innen indult a városba. Fél egykor a lépésben haladó elnöki konvoj az Elm Streetre fordult. A nyitott autóban feleségével és a texasi kormányzóval utazó Kennedyt ekkor találták el a lövések; előbb a torkán, majd a fején. A Parkland kórházba szállították immár holtan, bár ezt először még nem merték bejelenteni. Kennedy életét nem tudták megmenteni, mivel a feje hátsó fele teljesen leszakadt. Olyan merénylet áldozata lett, amelyet mind a mai napig titkok és kétségek öveznek. Már az ellene irányuló golyók száma sem tisztázott, három lövés világosan elkülöníthető a hangfelvételek alapján. Megnevezett gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot egyesek magányos merénylőnek, mások csak utasítást végrehajtó bűnbaknak tartják. Vele november 24-én Jack Ruby végzett.

Több elmélet is létezik a történésekkel kapcsolatban. Van, aki elfogadja a Warren-jelentés eredményeit, mások elutasítják azokat a felületes vizsgálatra és a nyilvánvaló tények figyelmen kívül hagyására hivatkozva. Amerika lakosságának nagy része még ma is hisz egy lehetséges összeesküvésben. A gyanú Castrót, a kubai emigránsokat, a maffiát, a KGB-t, a CIA-t, valamint Lyndon B. Johnsont is érinti. Más vélemények szerint a háttérhatalmak útjában állt, illetve le is kívánta leplezni azokat.

1963. november 25-én az Arlington Nemzeti Temetőben (Virginia állam, Arlington megye) helyezték örök nyugalomra.

Jelentősége

A Kennedy család tagjaként az amerikai liberalizmus egyik úttörőjének tartják. Kennedy belső reformokat vezetett be. Ő indította meg a vietnámi háborút, illetve a később szintén fegyveres merénylet áldozatává vált testvére, Robert F. Kennedy igazságügy-miniszter segítségével a maffiával is megpróbált leszámolni.

Az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást, kormánya pedig növelte az oktatásra szánt állami támogatás összegét. Törvényeket hoztak az iskolákban, a munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére. Kennedy csapatokat küldött Alabama és Mississippi államokba a fekete ellenes zavargások elfojtására és a feketék jogainak biztosítására.

A kommunista Kuba elleni sikertelen Disznó-öbölbeli partraszállás után (1961. április 17.) hirdette meg a Békehadtest programot (későbbi nevén: Szövetség a haladásért). Ennek keretében gazdasági segítséget nyújtott azoknak a latin-amerikai országoknak, amelyek nem szimpatizáltak a kommunizmus eszméjével. A programnak köszönhetően a csatlakozott országok megszakították diplomáciai kapcsolataikat Kubával. Hruscsov és Kennedy 1961. júniusi bécsi találkozója után a szovjet vezető azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Kennedy gyenge elnök. Részben emiatt történt, hogy 1961 augusztusában utasítást adott a berlini fal felhúzására és nukleáris fegyverek telepítésére Kubába. 1961 októberében az amerikaiak által készített légi felvételeken láthatóak voltak a már telepített, és az úton lévő szovjet rakéták is, amelyekkel lehetséges lett volna lecsapni a fontosabb amerikai városokra, méghozzá egészen rövid időn belül. Kennedy erélyesen, de visszafogottan reagált. Mivel az összes szóban forgó rakéta megsemmisítését a katonai vezetés nem tudta elérni, az elnök elutasította a Kuba elleni légicsapásra irányuló követeléseket, s helyette a tengeri blokád mellett döntött. A szuperhatalmak két héten át néztek farkasszemet egymással. Végül Hruscsov kénytelen volt leszereltetni a rakétákat, de cserébe megígértette Kennedyvel, hogy ő is eltávolíttatja sajátjaikat Törökországból (ami később nem valósult meg), s hogy nem szállják meg a szigetországot – a világot kis híján atomháborúba sodró Kubai rakétaválság ezzel véget ért.

1962-ben a szovjetek űrfegyverkezési versenyre való kihívására válaszul, Kennedy a Kongresszussal megszavaztatta az Apolló-űrprogramot, amelynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra. Ez az Apollo–11 holdra szállásával 1969. július 20-án meg is valósult.

Post Malone bal kezére tetováltatta Kennedy arcát.

Források

• Életrajza a Fehér Ház honlapján
• Sylvan Fox: A Kennedy gyilkosság rejtelmei (Kossuth Könyvkiadó 1967)
• Mark Lane: Elsietett ítélet (Európa Könyvkiadó 1967)
• V. P. Borovička: Merénylők és áldozatok, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1983
• John Fitzgerald Kennedy (1917 - 1963)
• Történelem Klub - John F. Kennedy élete és rejtélyes halála

További információk

Magyarul

• A Sulinet.hu Kennedyről
• http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=326
• Hugh Brogan: Kennedy; ford., jegyz. Pásztor Péter; Akadémiai, Bp., 1997 (Y könyvek)
• John F. Kennedy és Nyikita Sz. Hruscsov levelezése a kubai rakétaválság alatt; ford., sajtó alá rend. Simon Ágnes, Simon Eszter; JATEPress, Szeged, 2002 (Documenta historica)
• Robert Dallek: Befejezetlen élet. John F. Kennedy, 1917-1963; ford. Barna Judit, Magyarics Tamás; Gabo, Bp., 2004
• Robert von Rimscha: A Kennedy család. Az amerikai álom csillogása és tragikuma; ford. Erdélyi Z. János; Gabo, Bp., 2004 (Híres családok)
• Sally Bedell Smith: Hatalom és tisztesség. Jackie és JFK titkos magánélete a Fehér Házban; ford. Rákócza Richárd; Jokerex, Bp., 2006
• David Talbot: A két Kennedy. Jack és Robert élete és felderítetlen halála; ford. Magyarics Tamás; Gabo, Bp., 2008
• Bertrand Meyer-Stabley: John John Kennedy. A sorsüldözött dinasztia; ford. Baranyai Judit; Jószöveg Műhely, Bp., 2008
• Peter Kreeft: Menny és pokol között. Párbeszéd valahol a túlvilágon: John F. Kennedy, C. S. Lewis és Aldous Huxley eszmecseréje az élet legfontosabb kérdéséről; ford., jegyz. Szerdahelyi Miklós; Szt. István Társulat, Bp., 2010
• Bill O'Reilly–Martin Dugard: Kennedy. A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak; ford. Garai Attila; HVG Könyvek, Bp., 2013
• Hahner Péter: A nem létező rejtély. Tizenöt kérdés és válasz a Kennedy-gyilkosságról; Panem Könyvek, Bp., 2013
• Lamar Waldron: A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története. A 20. század bűnténye az új adatok fényében; ford. Kőrös László; Akadémiai, Bp., 2014

Angolul

• John F. Kennedy Library, jfklibrary.org
• John F. Kennedy Speeches The President and the Press: Address before the American Newspaper Publishers Association, April 27, 1961, jfklibrary.org
• Kennedy titkos felvételei
• Armigerous American Presidents Series
• Hangfelvételek Kennedy beszédeiből
• McAdams weboldala Kennedyről
• John F. Kennedy in United States Census Records
• St. John the Liberal?
• Biographical Directory of the U.S. Congress
• 24 órával később

Elődje: Dwight D. Eisenhower

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1961. január 20. – 1963. november 22.

Utódja: Lyndon B. Johnson