John Fitzgerald Kennedy
John Fitzgerald Kennedy (Brookline, Massachusetts, USA, 1917. május 29. – Dallas, Texas, USA, 1963. november 22.) az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1961 és 1963 között, amikor is november 22-én merénylet áldozata lett.[1] Ő volt az egyetlen római katolikus vallású elnök az USA-ban.[2]
| John Fitzgerald Kennedy | |
 | |
| John Fitzgerald Kennedy 1961 júniusában | |
| Az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke | |
| Hivatali idő 1961. január 20. – 1963. november 22. | |
| Alelnök(ök) | Lyndon B. Johnson |
| Előd | Dwight D. Eisenhower |
| Utód | Lyndon B. Johnson |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái |
|
| Születési név | John Fitzgerald Kennedy |
| Született |
1917. május 29. Brookline, Massachusetts |
| Elhunyt | 1963. november 22. (46 évesen) Dallas, Texas |
| Sírhely | Arlingtoni Nemzeti Temető |
| Párt | Demokrata Párt |
| Szülei |
Rose Kennedy Joseph P. Kennedy |
| Házastársa | Jacqueline Kennedy Onassis |
| Élettárs | Marlene Dietrich |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | lőtt seb |
| Vallás | Római katolikus |
| Díjak |
|
 | |
| John Fitzgerald Kennedy aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz John Fitzgerald Kennedy témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
ÉleteSzerkesztés
Édesapja, Joseph Patrick Kennedy, Sr. kongresszusi követ, ír bevándorlók leszármazottja, aki fiait magas politikai pozícióban szerette volna látni, ezért elit képzést biztosított számukra a legkiválóbb egyetemeken. John a bostoni Harvard Egyetem diákja volt, diplomáját 1940-ben szerezte meg. 1941-től századosként szolgált a tengerészet csendes-óceáni haderejénél, ahol különleges bátorságáért kitüntették (kimentette az embereit). 1943. augusztus 2-án egy japán támadás során súlyosan megsebesült – hátgerincén három operációt is végre kellett hajtani. Súlyos betegségeit (hátfájdalmak, veseelégtelenség) is itt szerezte. Leszerelése után, 1945-ben rövid ideig a Hearst-lapoknak dolgozott, az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ) létrehozó San Franciscó-i konferenciáról tudósított. 1947-től 1953-ig demokrata párti képviselő volt a szövetségi törvényhozásban. 1951-ben ismerkedett meg Jacqueline Bouvier-val. 1953. szeptember 12-én kötött házasságot. Három gyermekük született: Caroline (1957), John (1960–1999) és Patrick (1963–1963), aki két nappal születése után meghalt. Kennedy 1953-tól 1961-ig Massachusetts 11. számú kongresszusi választókerületének demokrata színekben megválasztott szenátora volt.
ElnökkéntSzerkesztés
Apja segítette politikai karrierjének kiépítésében. (Testvére, a legidősebb Kennedy fiú a háború áldozata lett.) 1960-ban indult az elnökválasztáson is. Úgy tűnt, hogy ő volt az új-korszak első nagy formátumú politikusa, hiszen a hírközlést, a televíziózást és a közvélemény-kutatást céljainak szolgálatába állítva igyekezett megnyerni honfitársai bizalmát. A választáson hajszállal ugyan (mindössze 0,2%-kal), de legyőzte a republikánus jelölt Richard M. Nixont az Amerikai Egyesült Államok elnökségéért folyó küzdelemben. A mai napig az egyetlen római katolikus amerikai elnök, s a legfiatalabb, akit az USA elnökévé választottak, mindössze 43 évesen. (Theodore Roosevelt csak 42 éves volt ugyan, de elődjét, McKinley elnököt meggyilkolták, így választás nélkül lett elnök.) 1961. január 20-án iktatták be. Beiktatási beszédekor azt mondta: „Ne azt kérdezd meg, mit tud az országod érted tenni, hanem azt, te mit tudsz érte tenni.” Ez Kennedy leghíresebb idézete. A másik, amit Nyugat-Berlinben mondott 1963. június 26-án a berlini fal fölhúzása után: „Ich bin ein Berliner”. Egyesek szerint helytelen németséggel, mivel ez azt is jelentheti, hogy „berliner fánk vagyok”, ám a berliniek a „Berliner” kifejezést magukra használják és nem a süteményre.[3]
Megpróbált leszámolni a maffiával, utolsó próbálkozása volt saját dollárt kibocsátani, valamint a CIA átszervezése. Jelentősen csökkentette a bűnözési rátákat. Egyesek szerint John Fitzgerald Kennedy meggyilkolását akár a maffia is elkövethette (ma már nyilvánvalóan a CIA főnökeinek megbízásából).
MeggyilkolásaSzerkesztés
John F. Kennedy 1963. november 22-én Dallasba repült, hogy részt vegyen egy közszereplésen. Szándéka az volt, hogy békét teremt a frakciózó helyi demokrata párt soraiban és előkészíti a következő évi elnökválasztást. Fort Worth-ből az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas repülőterére, s a gépkocsikonvoj innen indult a városba. Fél egykor a lépésben haladó elnöki konvoj az Elm Streetre fordult. A nyitott autóban feleségével és a texasi kormányzóval utazó Kennedyt ekkor találták el a lövések; előbb a torkán, majd a fején. A Parkland kórházba szállították immár holtan, bár ezt először még nem merték bejelenteni. Kennedy életét nem tudták megmenteni, mivel a feje hátsó fele teljesen leszakadt. Olyan merénylet áldozata lett, amelyet mind a mai napig titkok és kétségek öveznek. Már az ellene irányuló golyók száma sem tisztázott, három lövés világosan elkülöníthető a hangfelvételek alapján. Megnevezett gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot egyesek magányos merénylőnek, mások csak utasítást végrehajtó bűnbaknak tartják. Vele november 24-én Jack Ruby végzett.
Több elmélet is létezik a történésekkel kapcsolatban. Van, aki elfogadja a Warren-jelentés eredményeit, mások elutasítják azokat a felületes vizsgálatra és a nyilvánvaló tények figyelmen kívül hagyására hivatkozva. Amerika lakosságának nagy része még ma is hisz egy lehetséges összeesküvésben. A gyanú Castrót, a kubai emigránsokat, a maffiát, a KGB-t, a CIA-t, valamint Lyndon B. Johnsont is érinti. Más vélemények szerint a háttérhatalmak útjában állt, illetve le is kívánta leplezni azokat.
1963. november 25-én az Arlington Nemzeti Temetőben (Virginia állam, Arlington megye) helyezték örök nyugalomra.[4]
JelentőségeSzerkesztés
A Kennedy család tagjaként az amerikai liberalizmus egyik úttörőjének tartják. Kennedy belső reformokat vezetett be. Ő indította meg a vietnámi háborút, illetve a később szintén fegyveres merénylet áldozatává vált testvére, Robert F. Kennedy igazságügy-miniszter segítségével a maffiával is megpróbált leszámolni.
Az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást, kormánya pedig növelte az oktatásra szánt állami támogatás összegét. Törvényeket hoztak az iskolákban, a munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére. Kennedy csapatokat küldött Alabama és Mississippi államokba a fekete ellenes zavargások elfojtására és a feketék jogainak biztosítására.
A kommunista Kuba elleni sikertelen Disznó-öbölbeli partraszállás után (1961. április 17.) hirdette meg a Békehadtest programot (későbbi nevén: Szövetség a haladásért). Ennek keretében gazdasági segítséget nyújtott azoknak a latin-amerikai országoknak, amelyek nem szimpatizáltak a kommunizmus eszméjével. A programnak köszönhetően a csatlakozott országok megszakították diplomáciai kapcsolataikat Kubával. Hruscsov és Kennedy 1961. júniusi bécsi találkozója után a szovjet vezető azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Kennedy gyenge elnök. Részben emiatt történt, hogy 1961 augusztusában utasítást adott a berlini fal felhúzására és nukleáris fegyverek telepítésére Kubába. 1961 októberében az amerikaiak által készített légi felvételeken láthatóak voltak a már telepített, és az úton lévő szovjet rakéták is, amelyekkel lehetséges lett volna lecsapni a fontosabb amerikai városokra, méghozzá egészen rövid időn belül. Kennedy erélyesen, de visszafogottan reagált. Mivel az összes szóban forgó rakéta megsemmisítését a katonai vezetés nem tudta elérni, az elnök elutasította a Kuba elleni légicsapásra irányuló követeléseket, s helyette a tengeri blokád mellett döntött. A szuperhatalmak két héten át néztek farkasszemet egymással. Végül Hruscsov kénytelen volt leszereltetni a rakétákat, de cserébe megígértette Kennedyvel, hogy ő is eltávolíttatja sajátjaikat Törökországból (ami később nem valósult meg), s hogy nem szállják meg a szigetországot – a világot kis híján atomháborúba sodró Kubai rakétaválság ezzel véget ért.
1962-ben a szovjetek űrfegyverkezési versenyre való kihívására válaszul, Kennedy a Kongresszussal megszavaztatta az Apolló-űrprogramot, amelynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra. Ez az Apollo–11 holdra szállásával 1969. július 20-án meg is valósult.
Post Malone bal kezére tetováltatta Kennedy arcát.
JegyzetSzerkesztés
- ↑ Kennedy elnök merénylet áldozata lett
- ↑ Amiben elsők voltak az amerikai elnökök
- ↑ Wie heißt der Berliner in Berlin?
- ↑ Több forrásban Arlingtoni Nemzeti Temető
ForrásokSzerkesztés
- Életrajza a Fehér Ház honlapján
- Sylvan Fox: A Kennedy gyilkosság rejtelmei (Kossuth Könyvkiadó 1967)
- Mark Lane: Elsietett ítélet (Európa Könyvkiadó 1967)
- V. P. Borovička: Merénylők és áldozatok, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1983
- John Fitzgerald Kennedy (1917 - 1963)
- Történelem Klub - John F. Kennedy élete és rejtélyes halála
További információkSzerkesztés
MagyarulSzerkesztés
- A Sulinet.hu Kennedyről
- http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=326
- Hugh Brogan: Kennedy; ford., jegyz. Pásztor Péter; Akadémiai, Bp., 1997 (Y könyvek)
- John F. Kennedy és Nyikita Sz. Hruscsov levelezése a kubai rakétaválság alatt; ford., sajtó alá rend. Simon Ágnes, Simon Eszter; JATEPress, Szeged, 2002 (Documenta historica)
- Robert Dallek: Befejezetlen élet. John F. Kennedy, 1917-1963; ford. Barna Judit, Magyarics Tamás; Gabo, Bp., 2004
- Robert von Rimscha: A Kennedy család. Az amerikai álom csillogása és tragikuma; ford. Erdélyi Z. János; Gabo, Bp., 2004 (Híres családok)
- Sally Bedell Smith: Hatalom és tisztesség. Jackie és JFK titkos magánélete a Fehér Házban; ford. Rákócza Richárd; Jokerex, Bp., 2006
- David Talbot: A két Kennedy. Jack és Robert élete és felderítetlen halála; ford. Magyarics Tamás; Gabo, Bp., 2008
- Bertrand Meyer-Stabley: John John Kennedy. A sorsüldözött dinasztia; ford. Baranyai Judit; Jószöveg Műhely, Bp., 2008
- Peter Kreeft: Menny és pokol között. Párbeszéd valahol a túlvilágon: John F. Kennedy, C. S. Lewis és Aldous Huxley eszmecseréje az élet legfontosabb kérdéséről; ford., jegyz. Szerdahelyi Miklós; Szt. István Társulat, Bp., 2010
- Bill O'Reilly–Martin Dugard: Kennedy. A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak; ford. Garai Attila; HVG Könyvek, Bp., 2013
- Hahner Péter: A nem létező rejtély. Tizenöt kérdés és válasz a Kennedy-gyilkosságról; Panem Könyvek, Bp., 2013
- Lamar Waldron: A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története. A 20. század bűnténye az új adatok fényében; ford. Kőrös László; Akadémiai, Bp., 2014
AngolulSzerkesztés
- John F. Kennedy Library, jfklibrary.org
- John F. Kennedy Speeches The President and the Press: Address before the American Newspaper Publishers Association, April 27, 1961, jfklibrary.org
- Kennedy titkos felvételei
- Armigerous American Presidents Series
- Hangfelvételek Kennedy beszédeiből
- McAdams weboldala Kennedyről
- John F. Kennedy in United States Census Records
- St. John the Liberal?
- Biographical Directory of the U.S. Congress
- 24 órával később
| Elődje: Dwight D. Eisenhower |
|
Utódja: Lyndon B. Johnson |
