Gene Tierney

amerikai színésznő

Gene Eliza Tierney (New York, 1920. november 19.Houston, Texas, 1991. november 6.) Oscar-díjra jelölt amerikai színésznő, pin-up girl. A negyvenes évek ünnepelt csillaga, olyan népszerű és híres színésznő volt, mint Rita Hayworth, Lana Turner és Ava Gardner.

Gene Tierney
Tierney a negyvenes évek elején
Tierney a negyvenes évek elején
Életrajzi adatok
Születési név Gene Eliza Tierney
Született 1920. november 19.
New York City, New York USA
Elhunyt 1991. november 6. (70 évesen)
Houston, Texas
Sírhely Glenwood Cemetery
Házastársa Oleg Cassini (1941–1953) (elvált)
W. Howard Lee (1960–1981) (haláláig)
Gyermekei Daria Cassini
Christina Cassini
Pályafutása
Iskolái American Academy of Dramatic Arts
Aktív évek 1938–1980

Gene Tierney weboldala
Gene Tierney IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Gene Tierney témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

FiatalkoraSzerkesztés

Tierney 1920-ban született New Yorkban. Édesapja, Howard brókerügynök, édesanyja, Belle Lavinia testnevelőtanár. Egy bátyja, Howard "Butch" és egy húga, Patricia, "Pat" volt.[1] Tierney a St. Margaret és a Fairfieldi Unquowa Általános Iskolába járt Connecticutban. Első verse, Éjszaka (Night) címmel megjelent az iskolaújságban, és Tierney egész életében alkalmanként írt verseket.[1] Tierney szerepelt a Kisasszonyok című iskolai színdarabban, amiben Jót játszotta. Két évet töltött Európában, a svájci Brillantmont Nemzetközi Iskolában, Lausanne-ban, ahol megtanult folyékonyan franciául.

1938-ban visszatért Amerikába, és a Miss Porter Iskolájába járt. A nyugati parton töltötte a családdal a szünidejét, amikor meglátogatta a Warner Bros. stúdióját, ahol egy unokatestvére dolgozott. Anatole Litvakkal ismerkedett meg, aki azt ajánlotta a tizenhétéves lánynak, hogy legyen színésznő. A szülei azonban ellenezték, később Tierney mégis színészetet tanult, de elfogadta szülei feltételét, hogy a színházban kezdjen. George Abbott gyorsan a szárnyai alá vette. Tierney első szerepében egy vödör vizet vitt a színpadon a What a Life! című színdarabban, következő szerepét 1939-ben kapta meg a Mrs. O'Brien Entertain című darabban. A kritikusok dicsérték alakítását, és nagy jövőt jósoltak neki.[1]

Ezután a Columbia Picturesszel írt alá egy hathónapos szerződést. A nagy derby című filmbe nyert válogatást, de a produkció forgatása megkésett. Tierney a szerződése lejártával visszatért a Broadwayre, ahol kasszasikert és kritikusi elismerést gyűjtött be a The Male Animal című színdarabbal 1940-ben.

FilmkarrierSzerkesztés

Tierney-nek a 20th Century Fox kínált szerződést, és első filmje Henry Fonda főszereplésével a Frank James visszatér című westernfilm volt. Ezután Paul Muni oldalán tűnt fel a Hudson's Bayben, majd John Ford beválogatta a Dohányföld című vígjátékába, ahol Randolph Scott volt a partnere.

1942-ben kettős szerepet vállalt a Rings on Her Fingers című parádés komédiában, felbukkant Thunder Birdsben, a China Girlben és a Son Fury: The Story of Benjamin Blake című produkcióban. 1943-ban Ernst Lubitsch főszerepet kínált neki az Ép testben épp, hogy élek című vígjátékban. 1944-ben leghíresebb szerepét játszotta el Otto Preminger Valakit megöltek című film noirjában. 1945-ben Oscar-díjra jelölték a Leave Her to Heaven (vagy Halálos bűn) című filmjéért, amiben egy féltékeny, narcisztikus asszonyt alakított Cornel Wilde oldalán. A produkció a Fox legtöbb bevételt hozó filmje volt a negyvenes években.[1][2]

A Sárkányvár asszonya című film (1946) Walter Huston és Vincent Price mellett vonultatta fel Tierney-t, ami egyben Joseph L. Mankiewicz első rendezése is volt. Ugyanebben az évben szerepelt Tyrone Power párjaként a The Razor's Edge (vagy A borotva éle) című filmadaptációban, ami William Somerset Maugham regénye alapján készült. 1947-ben Rex Harrisonnal játszott A kísértet és Mrs. Muirben. 1948-ban a That Wonderful Urge című parádés komédiában bukkant fel, majd ismét együtt dolgozott Otto Premingerrel az Örvény című filmben, oldalán José Ferrerrel és Richard Contéval. Két további film noirral bővítette portfólióját 1950-ben: Az éjszaka és a város valamint az Ahol a járda véget ér címűekkel.

1951-ben a Paramount Picturesnek teljesített egy filmszerződést a The Mating Season című vígjátékkal, amiben John Lunddal, Thelma Ritterrel és Miriam Hopkinsszal játszott együtt. Ugyanebben az évben a Warner Bros. filmjében vállalt szerepet a Close to My Heart című filmdrámában Ray Millanddal. Tierney még olyan nagy színészek mellett játszott, mint Spencer Tracy, Clark Gable, Ginger Rogers vagy Van Heflin.

MagánéleteSzerkesztés

Tierney kétszer házasodott meg. Első férje, Oleg Cassini divattervező volt, akihez 1941-ben ment hozzá. A párnak két lánya született, Daria és Christina "Tina". Daria fogyatékosan született, és egész életére kórházi segítségre szorult. Tierney később tudta meg, hogy várandóssága alatt elkapta a rózsahimlőt, ami ártalmas lehet a magzatra. A történet később megihlette a híres krimiírónőt, Agatha Christie-t, aki A kristálytükör meghasadt című regényét Tierney-ről mintázta.[3][1] Cassini és Tierney 1946-ban szétköltöztek, 1948-ban pedig elváltak, de barátok maradtak életük végéig.

Tierney-nek viszonya volt John F. Kennedyvel, aki fiatal veteránként tért vissza a második világháborúból, hogy megnézze A Sárkányvár asszonya forgatását. Kennedy véget vetett a kapcsolatnak, mikor úgy döntött, hogy politikai pályára lép.[1][2]

Másik nagy szeretője Aly Kahn pakisztáni herceg volt, akivel európai forgatások alatt ismerkedett meg. 1952-ben a herceg eljegyezte, míg a válása Rita Hayworth színésznőtől közben folyt, de a házasságukat a herceg apja, III. Aga Khan nem engedélyezte.[1]

1958-ban Tierney megismerte W. Howard Lee texasi olajmágnást, aki házasságban állt Hedy Lamarr-ral. 1960-ban a pár elvált, és még abban az évben Tierney-t oltárhoz vezette, és 1981-ig Lee haláláig együtt maradtak.

Betegsége

Tierney mániákus depresszióban szenvedett.[2] Lánya, Daria születése után a színésznőnek gondjai támadtak a koncentrációjával, ami színészi munkáját is befolyásolta. 1953-ban el kellett hagynia a Mogambo stábját, ahol Grace Kelly vette át a helyét. 1955-ben Tierney állapota rosszabbodott, Az Isten bal keze forgatásán Humphrey Bogart tanácsolta neki, hogy forduljon orvoshoz.[1][4] Tierney pszichológushoz járt, majd intézetbe került, ahol sokkterápiát kapott. 1957-ben kilépett egy tizennégy emelet magas ház ablakának párkányára, és húsz percen át ott maradt, amíg ki nem hívták a rendőrséget. A színésznőt ismét klinikára küldték, majd a terápiája lejártával elengedték.

Tierney ezután eladóként dolgozott egy ruhaboltban, és próbált beépülni a társadalomba, de egy vevő felismerte, és a hír szenzációt keltett a lapokban.[1] 1958-ban a 20th Century Fox főszerepet kínált neki a Holiday for Lovers című filmben, de Tierney nem bírta a stresszt, és kilépett.

Kései évekSzerkesztés

Tierney-t többször próbálták visszacsalni a stúdiók. Első filmszerepe a kihagyása után 1962-ben volt Franchot Tone mellett az Advise & Consent-ben. Ezután a Játékok a padlásszobában következett a főszerepben Geraldine Page-dzsel. Utolsó filmszerepei 1964-ben a The Pleasure Seeker és az 1969-es Daughter of the Mind. 1980-ban szerepelt utoljára a televízióban A Scruples Divatház című minisorozatban.

1979-ben kiadta életrajzi könyvét Self-Portrait címmel. 1981-ben elhunyt második férje Howard Lee. 1986-ban Tierney Donostia Életműdíjat kapott Gregory Peck mellett a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztiválon. 1991-ben hunyt el tüdőbetegségben, amit erős dohányzása okozott.

FilmográfiaSzerkesztés

Színpadi szerepekSzerkesztés

Év Cím Szerep Színház
1939 Mrs O'Brien Entertains Molly O'Day Lyceum Theatre
Ring Two Peggy Carr Henry Miller's Theatre
1940 The Male Animal Patricia Stanley Cort Theatre

FilmekSzerkesztés

Év Cím Szerep Magyar hang[5]
1940 Frank James visszatér Eleanor Stone n.a
1941 Hudson's Bay Barbara Hall
Dohányföld Ellie May Pálffy Gabi
Belle Starr Belle Shirley / Belle Starr
Sundown Zia
Bosszú Sanghajban Poppy n.a
1942 Son of Fury: The Story of Benjamin Blake Eve
Rings on Her Fingers Susan Miller / Linda Worthington
Thunder Birds: Soldiers of the Air Kay Saunders
China Girl Miss Haoli Young
1943 Ép testben épp, hogy élek Martha Strabel Van Cleve n.a
1944 Valakit megöltek Laura Hunt 1. magyar változat (1972): Halász Judit
2. magyar változat: Kováts Adél
1945 A Bell for Adano Tina Tomasino
Halálos bűn Ellen Berent Harland n.a
1946 A Sárkányvár asszonya Miranda Wells n.a
The Razor's Edge Isabel Bradley
1947 A kísértet és Mrs. Muir Lucy Muir n.a
1948 The Iron Curtain Anna Gouzenko
That Wonderful Urge Sara Farley
1949 Örvény Ann Sutton n.a
1950 Az éjszaka és a város Mary Bristol n.a
Ahol a járda véget ér Morgan Taylor n.a
1951 The Mating Season Maggie Carleton
A Riviérán Lili Duran Jani Ildikó
The Secret of Convict Lake Marcia Stoddard
Close to My Heart Midge Sheridan
1952 Way of Gaucho Teresa Chavez
Plymouth Adventure Dorothy Bradford
1953 Sose engedj el! Marya Lamarkina
Personal Affair Kay Barlow
1954 Szinuhe Baketamon Nyakó Júlia
Black Widow Iris Denver
1955 Az Isten bal keze Anne "Scotty Scott" Kovács Nóra
1962 Advise & Consent Dolly Harrison
1963 Játékok a padlásszobában Albertine Prine n.a
Four Nights of the Full Moon ?
1964 The Pleasure Seekers Jane Barton
1969 Daughter of the Mind Lenore Constable

Televíziós sorozatokSzerkesztés

Év Cím Szerep
(zárójelben az évad (S) és/vagy az epizód (E) száma)
1960 General Electric Theater Ellen Galloway (S9E10)
1969 The F.B.I. Faye Simpson (S4E23)
1980 A Scruples Divatház Harriet Toppingham

Díjak és jelölésekSzerkesztés

Év Cím Díj Eredmény
1946 Halálos bűn Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek Jelölve
1960 Életművéért csillag a Hírességek sétányán Elnyerte
1986 Életművéért San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál: Donostia-díj Elnyerte

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i PeoplePill
  2. a b c Famous People
  3. Spetko
  4. Spetko
  5. iszdb.hu

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Guerrero, Víctor. Gene Tierney. En el filo de la navaja. Madrid: T&B Editores, 2016. ISBN 9788494458484
  • Mérigeau, Pascal. Gene Tierney. Paris: edilig, 1987. ISBN 2856011748
  • Tierney, Gene. Self-Portrait. New York: Wyden Books, 1979.
  • Tierney, Gene. Mademoiselle, vous devreiz daire du cinéma... Paris: Hachette, 1985. ISBN 2859569049
  • Vogel, Michelle. Gene Tierney: A Biography. Jefferson, NC: McFarland & Company, 2004. ISBN 0786420359

További információkSzerkesztés

Gene Tierney az IMDb-n