Főmenü megnyitása

A konspiráció a titkosszolgálatok, valamint illegális, földalatti politikai vagy bűnöző szervezetek felépítésének, szerkezetének jellemzője, tevékenységének módszerei, amelyek lehetővé teszik a titkos tevékenység biztonságos megszervezését. Az ilyen szervezet által folytatott tevékenység az illetéktelenek elől rejtve, fedve, leplezve folyik.[1][2]

A szó másik jelentése az összeesküvés szinonimája.

Tartalomjegyzék

A titkosszolgálatok konspirációjaSzerkesztés

A külső konspiráció szerepe hasonló az informatikában alkalmazott tűzfalakhoz. Célja az, hogy megakadályozza az illetéktelenek hozzáférését a belső információkhoz, lezárja az informális vagy véletlen kiszivárogtatást.[2] A konspiráció különösen a külföldön folytatott hírszerző tevékenység esetében fontos, hiszen ott az egész ellenséges állami apparátus és a társadalom elől rejteni kell a tevékenységet. Az elhárítás esetében az a legfontosabb, hogy a potenciális ellenfél, a leleplezendő külföldi kémek, illetve a „belső ellenség” tagjai elől maradjon rejtve az elhárító személye és tevékenysége.

A titkosszolgálati tevékenységnek a konspiráció által védendő legfontosabb területei a következők:[2]

  • a hírigények, a tevékenység konkrét céljai
  • az alkalmazott erők, eszközök, módszerek
  • a tevékenység tervei, dokumentumai, okmányai
  • az akciók, műveletek, kombinációk, játszmák, csapdák, dezinformációk és ezek részletei
  • a rejtjelzés minden részlete
  • a kapcsolattartási formák, a találkozók rendje, a személyi és tárgyi postaládák
  • a már megszerzett információk tartalma, formája, mennyisége
  • az információk forrásai, az informátorok személye, tevékenységük adatai
  • az információk értékelésének módszerei, eredményei
  • a titkosszolgálati tevékenység infrastruktúrája, pénzügyi és technikai háttere
  • a speciális kutatási-fejlesztési tevékenység feladatai, eredményei
  • a titkosszolgálati tevékenység kitűzött jövőbeli feladatai.

LegendaSzerkesztés

A legenda, mint titkosszolgálati szakkifejezés, a külső konspiráció egyik legfontosabb eszköze, módszere. Előre kidolgozott, a valóság elemeire épülő, nagyrészt ellenőrizhető, dokumentumokkal is alátámasztott fedőtörténet, magyarázat, amely a titkosszolgálati személyek előéletére, illetve a konkrét akciókra vonatkozik, azok leplezésére és legalizálására szolgál. A legenda lehet összetett, komplex történet, életrajzi elemekkel, a fedőtevékenység teljes kibontásával, életvitel, kapcsolati kör hozzárendelésével, de vonatkozhat egy-egy időben korlátozott akció fedésére, a külső szemlélő számára szolgáló megmagyarázására is.[3]

DezinformációSzerkesztés

A dezinformáció egy célország szélesebb csoportjainak hamis információkkal való megtévesztése. Ennek érdekében a hírforrásokat és médiát igyekeznek a titkosszolgálat érdekeit szolgáló véleményekkel ellátni, azok terjesztését elősegíteni. Lényeges technikák egyrészről a lényeges hamisított változatainak terjesztése, másrészről a olyan tömegbázis kiépítése, melyek kívánt véleményt magukénak vallják.

Az álhíreknek logikailag számos elkülöníthető fajtája van: a szatíra, mely humorosan de már megismerteti a kívánt véleményt; bár valós de félrevezető tartalom; hamis tartalom egy ismert médiumhoz megtévesztően hasonlító felületen; kiragadott tartalmak keverésével hamis következtetések állítása; valós és kitalált hírek keverése; teljesen kitalált hírek terjesztése.

A gyorsan elérhető célok mellett az öntudatosság általános csökkentése is szerepet kaphat: például a társadalmi ellentétek szításával az általános bizalom csökkentése.[4][5]

Belső konspirációSzerkesztés

A belső konspiráció követelményei ugyanilyen szigorúak.[6] A szervezet külső behatolás elleni önvédelme céljából a szolgálaton belül is korlátozott az információkhoz való hozzáférés. Szigorúan be kell tartani azt az elvet, hogy minden résztvevő csak annyit tudjon a részletekről, amennyi munkájának ellátásához szükséges. (Az ismert angol kifejezéssel: need to know.) A szabályok biztosítják a szolgálati és államtitkot ismerők körének pontos körülhatárolását, optimális minimumra csökkentését. Ez a titkosszolgálati információk hivatalos címzettjeire, felhasználóira is vonatkozik; ők megismerhetik az információ feldolgozott tartalmát, hisz ez a tevékenység végső célja, de azok forrását, a megszerzés módszereit nem. A belső konspiráció nem bizalmatlanság, hanem működési alapelv. Megsértése, a dekonspirálódás súlyos „rendkívüli esemény”.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés