Emlékirat
A memoár (magyarul emlékirat), egy prózai, epikus műfaj; közzétett önéletrajz. Jelentős darabjainak jórésze a szépirodalom része.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/M%C3%A9moires_de_Franklin.jpg/250px-M%C3%A9moires_de_Franklin.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/80/Histoire_Des_Revolutions_De_Hongrie_1739.jpg/250px-Histoire_Des_Revolutions_De_Hongrie_1739.jpg)
Az emlékiratszerző önmagáról és az általa átélt társadalmi eseményekről, emberi kapcsolatairól, más ismert személyek tetteiről, hozzájuk fűződő cselekedeteiről, és azok általa ismert cselekedeteiről, az ezekhez kapcsolódó saját álláspontjáról számol be. A memoáríró vállalja saját szubjektív szemléletet.
A memoár nélkülözhetetlen forrása a történetírásnak, a művészettörténetnek, az irodalomtörténetnek is. Ugyanakkor – éppen szubjektivitása, gyakran önigazoló jellege miatt – tudományos felhasználása szigorú forráskritikát igényel.
Az emlékirat különbözik az önéletrajztól abban, hogy elsősorban a közélet eseményeire koncentrál, a naplótól pedig kevésbé személyes és intim jellege miatt. Az emlékiratokat általában az utókornak írják.
A műfaj eredete
szerkesztésA memoárírás már az ókorban megjelent. Az első híres memoárok: Xenophón: Anabaszisz, Caius Iulius Caesar: A gall háború. A legtöbb középkori krónika is emlékiratnak tekinthető. A műfaj a reneszánsz időszakában indult virágzásnak.
Jeles képviselői
szerkesztésA magyar memoárirodalom
szerkesztés- Ha azt hinném, hogy az emberi szellem sugallásai vezetnek - ó, Örök Igazság! -, bűnös vakmerőség volna neked ajánlani ezt a munkát. Mert a múltat, a jelent és a jövőt sokkal jobban ismered, mint én, s ezért őrültségnek tekinteném, ha eltitkolnám előtted a tényeket, és bűnnek, ha hamis színben tüntetném fel azt, amit majd előadok. II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok
- Martonfalvay beteges Imre deák szolgálatjárul rövidedőn való emlékezet. – Egyike a legelső magyar önéletírásoknak. (Martonfalvay Imre (Martonfalva, 1510 – Pápa?, 1591 után)
- Bethlen Miklós: Élete leírása magától 1708-1710
- II. Rákóczi Ferenc emlékiratai, 1717
- Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása – 1762
- Kemény János erdélyi fejedelem: Önéletírás (1657–1658)
- Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Budapest 1931.
- Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. In: Kazinczy Ferenc művei I. Budapest, 1979.
- Kassák Lajos: Egy ember élete, Bp. 1983.
- Vas István: Mért vijjog a saskeselyű? Bp. 1981.
- Karinthy Ferenc: Napló, Bp. 1993.
- Horthy Miklós: Emlékirataim, Buenos Aires 1953.
- Lakatos Géza: Ahogyan én láttam, München, 1981. Archiválva 2011. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Deme Zoltán: Mikrokozmosz, Bp.1984.
- Ortutay Gyula: Napló, Bp. 2009