Marlene Dietrich

német-amerikai színésznő és énekesnő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 7.

Marlene Dietrich (Berlin, 1901. december 27.Párizs, 1992. május 6.) eredeti nevén Marie Magdalene Dietrich német színésznő, énekesnő.

Marlene Dietrich
SzületettMarie Magdalene Dietrich
1901. december 27.[1][2][3][4][5]
Rote Insel
Elhunyt1992. május 6. (90 évesen)[1][2][3][4][5]
Párizs 8. kerülete[6]
ÁlneveMarlene Dietrich
Állampolgársága
Nemzetiségenémet
HázastársaRudolf Sieber (1923. május 17. – 1976. június 24.)
Élettársa
GyermekeiMaria Riva
SzüleiWilhelmina Elisabeth Joséphine Felsing
Louis Erich Otto Dietrich
Foglalkozása
  • filmszínész
  • énekes
  • önéletrajzíró
  • előadóművész
  • hegedűművész
  • színházi színész
  • színész
  • televíziós színész
  • ellenálló
Iskolái
  • Goethe Gymnasium
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (Weimar) (1918–)
  • Berlini Ernst Busch Színművészeti Főiskola
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • Berlin díszpolgára
  • AFI's 100 Years... 100 Stars
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Knight of the Order of Leopold
  • a francia Becsületrend lovagja
  • a francia Becsületrend tisztje
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja
  • Belga Lipót-rend
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Medal of Freedom (1947)
  • German Film Awards/honorary award (1980)
  • CFDA Lifetime Achievement Award (1986)[9]
Halál okaveseelégtelenség
SírhelyeIII. Städtischer Friedhof Stubenrauchstraße (34-363)[10]

Magassága168 cm
Színészi pályafutása
Aktív évek1919–1984
Tevékenységszínész

Marlene Dietrich aláírása
Marlene Dietrich aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Marlene Dietrich témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marlene Dietrich porosz rendőrtiszti családban született, apja Louis Erich Otto Dietrich, anyja Wilhelmine Elisabeth Josephine Felsing volt. A családnak Marie Magdalene mellett, aki később Marlenének nevezte magát, még egy lánya volt, az egy évvel idősebb Elisabeth. Az apa 1908-ban bekövetkezett halála után az anya 1914-ben férjhez ment egy porosz katonatiszthez.

Marlene zenei oktatásban részesült és 1918-ban a weimari Zeneművészeti Főiskolán hegedűművésznek tanult. 1921-től Berlinben folytatta tanulmányait. Az első színpadi szerepet Max Reinhardttól kapta.

1923-ban férjhez ment Rudolf Sieberhez, a következő évben megszületett Maria nevű lányuk. Marlene Dietrich életében 1930-ban bekövetkezett a hazai és nemzetközi siker Lola Lola szerepével A kék angyal című filmben, amely Heinrich Mann Ronda tanár úr regénye alapján készült. Szintén 1931-ben Oscar-díjra jelölték a Marokkó című filmbeli szerepéért.

Josef von Sternberg rendezővel együtt Amerikába utazott, és a Paramount Picturesszel kötött szerződést.

1936-ban elutasította Joseph Goebbels felkérését, hogy Németországban forgasson, annak ellenére, hogy a magas díjazás mellett szabad kezet kapott volna a forgatókönyvek és munkatársak kiválasztásában. A továbbiakban az Amerikai Egyesült Államokban játszott, olyan rendezők keze alatt, mint Alfred Hitchcock, Ernst Lubitsch, Orson Welles és Billy Wilder. 1939-ben felvette az amerikai állampolgárságot.

Miután Jean Gabin csatlakozott a francia ellenálláshoz, Dietrich is tenni akart valamit a hitleri rezsim elleni harcban. Ezért énekesnőként az amerikai katonáknak tartott előadásokat, a lehető legközelebb a frontvonalhoz. A második világháború végén az első amerikai csapatokkal Németországba érkezett, és sikerült viszontlátnia édesanyját és nővérét.

Politikai kiállása a hitleri náci ideológia ellen nemzetközi téren sok elismerést szerzett: 1947-ben megkapta a civilek által elérhető legmagasabb amerikai kitüntetést (Medal of Freedom), 1950-ben pedig a francia Becsületrend lovagja lett.

1953 után kizárólag énekesnőként lépett színpadra. Zenei kísérője 1955-től körülbelül 10 évig Burt Bacharach volt. 1961-ben forgatta az Ítélet Nürnbergben című filmet, majd 1978-ban az utolsót, a Dzsigolót.

Élete későbbi szakaszában az alkohol egyre nagyobb problémát jelentett. Egy 1975-ös ausztráliai fellépés után combnyaktörést szenvedett. A legutolsó filmszerepét, 1979-ben, tolószékben játszotta. A forgatás után párizsi lakásában teljesen visszavonultan élt. Évekkel később beleegyezett, hogy szerepeljen Maximilian Schell Marlene című dokumentumfilmjében (1984), de kizárólag a hangjával.

1992-ben Párizsban halt meg, hivatalosan szív- és veseelégtelenségben. Marlene Dietrichet kívánságának megfelelően Berlinben temették el.

Dietrich biszexuális volt: viszonya volt Ona Munson színésznővel és Mercedes de Acosta írónővel, szeretői között tartják számon ezenkívül a Kennedy család több tagját, Frank Sinatra amerikai énekest, Claudette Colbert amerikai színésznőt, James Stewart és Gary Cooper amerikai színészeket, Ernest Hemingway amerikai és G. B. Shaw angol írót, valamint Margo Lion színésznőt.

Marlene Dietrich életéről 2000-ben készült életrajzi film, Marlene címmel, Katja Flint és Herbert Knaup főszereplésével.

Dietrich 1978-ban kiadott életrajzi könyvét, Tiétek az életem címmel hazánkban is kiadták. A lánya, Maria Riva a kilencvenes évek elején írott könyve, a Marlene Dietrich az Amerikai Egyesült Államokban a bestsellerlisták élére került.[11]

2002-ben Berlin díszpolgára lett.

 
A Marokkó című filmben (1931)
 
Németországban, 1933 májusában
 
Az Amerikai Hadsereg harmadik hadosztályának katonáit szórakoztatja 1944-ben
 
Egy sebesült katona begipszelt lábára írja nevét, az Egyesült Államok tábori kórháznál Belgiumban, 1944. november 24-én, fellépését követően
 
A Stanley Kramer által rendezett Ítélet Nürnbergben c. filmben (1961)

Díjak, jelölések

szerkesztés

Kitüntetések

szerkesztés

Könyve magyarul

szerkesztés
  • Tiétek az életem; ford. Sarlós Zsuzsa; Zeneműkiadó, Bp., 1985
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  7. Marlene Dietrich Returns To Become Citizen of U. S. (angol nyelven). The New York Times Company – A. G. Sulzberger, 1938. november 25. (Hozzáférés: 2021. június 2.)
  8. dietrich-marlene, 2024. augusztus 7.
  9. https://geoffreybeenefoundation.com/geoffrey-beene-lifetime-achievement-award-cfda-geoffrey-beene-design-scholar-award/, 2019. szeptember 20.
  10. https://www.berlin.de/senuvk/umwelt/stadtgruen/friedhoefe_begraebnisstaetten/downloads/eg-liste.pdf
  11. Diana McLellan. The Girls: Sappho Goes to Hollywood. St. Martin's Griffin (2001). ISBN 0-312-28320-2 
  • Bradányi Iván: A kék angyal. Marlene Dietrich élete; Regun Press, Üllő, 2005
  • Gilles Plazy: Az igazi Marlene Dietrich; ford. Laky Krisztina; Jószöveg Műhely, Bp., 2006
  • C. W. Gortner: Az isteni Marlene. Életrajzi regény; ford. Kovács Kristóf; Tericum, Bp., 2017

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Marlene Dietrich témájú médiaállományokat.