Főmenü megnyitása

Az Asszonylázadás (Destry Rides Again) 1939-ben bemutatott fekete–fehér amerikai westernfilm George Marshall rendezésében. Magyarországon 1940. március 6-án mutatták be.

Asszonylázadás
(Destry Rides Again)
1939-es amerikai film

Destry-Rides-Again-1939.jpg
Rendező George Marshall
Producer Joe Pasternak
AlapműMax Brand Destry Rides Again c. műve
Műfaj
  • filmvígjáték
  • western film
  • könyvadaptáció
Forgatókönyvíró Felix Jackson
Főszerepben Marlene Dietrich
James Stewart
Zene Frank Skinner
Operatőr Hal Mohr
Vágó Milton Carruth
Díszlettervező Jack Otterson
Gyártás
Gyártó Universal Pictures
Ország USA
Nyelv angol
Játékidő 94 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Universal Pictures
BemutatóUSA 1939. december 29.
Magyarország 1940. március 6.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Asszonylázadás témájú médiaállományokat.

CselekményeSzerkesztés

A ,,Vörös macska” mulatóban Frenchy, az érzéki énekesnő pikáns dalaival szórakoztatja a vendégeket. Az emeleti kártyaszobában ezalatt Kent, a mulató tulajdonosa vezetésével hamiskártyás banda működik. Egy idős farmernek még a birtokát is elnyerik, aki a csalást fegyverrel akarja megtorolni. Keogh sheriff azonban visszatartja, és ő maga próbál rendet csinálni, de a kártyaszobában lövés dörren. „Nézhetünk új sheriff után" – mondja közönyösen Frenchy. A városka polgármestere, aki szintén a bűnbanda tagja, az öreg alkoholista Dimsdale-t nevezi ki sheriffnek, amit mindenki nevetve vesz tudomásul. Dimsdale igyekszik megfelelni tisztének, ezért helyettesnek segítségül hívja régi barátja, Destry seriff fiát: Tom Destryt.

A fiatal, elegáns Tom Destry postakocsival és – mindenki meglepetésére – fegyver nélkül érkezik; udvariasan segít útitársnőjének kiszállni a kocsiból. Eleinte nem is veszik őt komolyan, de hamarosan kiderül, hogy Destry kemény legény. Frenchy igyekszik őt megkörnyékezni, ám a férfi ellenáll a csábításnak. A garázdákat fegyver nélkül is megfékezi, érvényt szerez a törvénynek, közben Kent egyik emberéből vallomást csikar ki. Kent nyugtalanul látja, hogy eddigi uralmának befellegzett. Tom az öreg Dimsdale segítségével ráakad a meggyilkolt Keogh holttestére. Közben a részeges seriffet is lelövik, és erre Tom Destry is fegyvert fog: megkezdődik a végső leszámolás. A városka lakói az asszonyokkal együtt Destry mellé állnak, betörnek a mulatóba és leszámolnak a fegyverrel védekező banditákkal. Amikor Kent az emeletről fegyverével célba veszi a harcoló Destryt, Frenchy észreveszi és hirtelen Destry mellére veti magát, a halálos lövés őt találja el. Tom végül a vele együtt érkezett fiatal útitársnő oldalán találja meg a családi boldogságot.

ÉrtékeiSzerkesztés

A hazai ismertető az 1940-es bemutató idején így jellemezte a filmet: „Végre egy vadnyugati film, amelyből hiányzik a holdvilág-romantika, rettenthetetlen revolverhősök sem száguldoznak, negyedórás boxpárbaj sincs benne. Az izgalom azért hiánytalan, de sokkal emberibb, reálisabb a történet, mint az eddigi cowboy-filmeké.”

Max Brand azonos című regényét először 1932-ben vitték filmre Tom Mix-szel a főszerepben, rendezte Benjamin Stoloff. A harmadik változat 1954-ben készült szintén George Marshall rendezésében, ennek főszerepét Audie Murphy, Marlene Dietrich szerepét pedig Mari Blanchard játszotta. „Mindkettő reménytelenül sótlannak hat az Asszonylázadáshoz képest, amelyet a remek színész játék mellett Friedrich Hollander dalai tesznek emlékezetessé.”[1]

SzereplőkSzerkesztés

  • Marlene Dietrich – Frenchy, énekesnő a mulatóban
  • James Stewart – Thomas Jefferson „Tom” Destry
  • Mischa Auer – Boris Callahan
  • „Charlie” Winninger – „Wash” (Washington Dimsdale), az új seriff
  • Brian Donlevy – Kent, a mulató tulajdonosa
  • Allen Jenkins – „Gyp” Watson
  • Warren Hymer – „Bugs” Watson
  • Irene Hervey – Janice Tyndall
  • Una Merkel – Lily Belle, „Mrs. Callahan”
  • Billy Gilbert – „Loupgerou”
  • Samuel S. Hinds – Judge Slade, polgármester
  • Jack Carson – Jack Tyndall
  • Lillian Yarbo – Clara

JegyzetekSzerkesztés

  1. Berkes Ildikó i. m. 227. oldal.

ForrásokSzerkesztés