Főmenü megnyitása

Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij

orosz politikus, író, marxista forradalmár

Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij (Poltava, 1875. november 24.Menton, Franciaország, 1933. december 26.) bolsevik művelődéspolitikus, esztéta, kritikus, író, műfordító.

Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij
(Анатолий Васильевич Луначарский)
Anatoly Lunacharsky.jpg
Született
Poltava[4][5]
Elhunyt 1933. december 26. (58 évesen)[2][4][6][7][8][9]
Menton[4][5]
Állampolgársága
Házastársa Natalja Alekszandrovna Rozenel
Foglalkozása
Munkáltató Moszkvai Állami Egyetem
Tisztség
  • Közoktatási Népbiztosság ( – 1929. szeptember)
  • Member of the Russian Constituent Assembly
  • nagykövet
Iskolái Zürichi Egyetem
Halál okaszívelégtelenség
Sírhely Temető a Kreml falánál

A Wikimédia Commons tartalmaz Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Lunacsarszkij magas rangú tisztviselő fia volt. 1892-ben, még a kijevi gimnázium tanulójaként, csatlakozott a munkásmozgalomhoz. 1895 és 1898 között a zürichi egyetemen hallgatott természettudományokat és filozófiát. Itt kapcsolatba került Plehanovval és Akszelroddal. 1898-ban hazatért Moszkvába, illegális propagandát terjesztett, letartóztatták, börtönbe került. Itt ismerkedett meg Bogdanovval, aki filozófiai fejlődésére is hatással volt. 1904-ben kiszabadult, külföldre utazott, a Vperjod és a Proletarij című újságokban dolgozott. Leninnel is ekkor ismerkedett meg, jó barátok is maradtak. Az 1905-ös felkelés hírére Lunacsarszkij hazasietett, agitált, letartóztatták. 1907 nyarán újra emigrált, a Bogdanov vezette bojkottistákhoz, 1909-től a Vperjod-csoporthoz csatlakozott. Az istenépítők eszméjét vallotta, ezen össze is veszett Leninnel. Jó ismerőse volt Gorkijnak is. 1913-ban a Pravda publicistája lett, Leninnel rendeződött úgy-ahogy a viszonya. A világháború alatt békepárti volt. Publikált Trockij lapjában, a Goloszban, a Novij Mirben, a Vperjodban. 1917-ben kibékült Leninnel, és belépett a bolsevik pártba (VI. pártkongresszus). Az októberi fordulat után az egyik legbefolyásosabb kultúrpolitikus lett. 1929-ig közoktatásügyi népbiztos. Leninnel többnyire jóban volt, csak a proletkult-kérdésen vesztek össze. 1929-ben a Tudományos Bizottság elnöke lett, Sztálinnal való rossz viszonya miatt aztán nagykövetnek nevezték ki Spanyolországba. Szolgálati helyére utazott, amikor a dél-franciaországi Mentonban meghalt.

MunkásságaSzerkesztés

Lunacsarszkij irodalomtörténésznek kevésbé jelentős. Persze írt Gorkijról, Csehovról, aztán Dosztojevszkijről, a modern színházról, Hauptmannról stb. Magyarul ilyen művei az Irodalmi tanulmányok (Gondolat, 1959), a Viták és kritikák (Szính.Tud.Int., 1965) és a Válogatott esztétikai munkák (Kossuth, 1968) c. kötetben jelentek meg. Írt néhány zeneelméleti tanulmányt is. Lefordította oroszra Petőfi Sándor egy pár művét.

Saját művei nem ilyen jók: drámáit (Don Quijote, Cromwell stb.) általában egy-két hét alatt ütötte össze. A furcsa az, hogy ezekre volt a legkényesebb.

MagyarulSzerkesztés

  • Marx Károly; ford. Raab Nándor; Oroszországi Kommunista Párt Magyar Csoportja, Moszkva 1920 (Forradalmi írások)
  • Irodalmi tanulmányok; vál. Erdődi József, ford. Erdődi József, Nyilas Vera, bev. Lengyel Béla; Gondolat, Bp., 1959 (Auróra)
  • Viták és kritikák; szerk., jegyz. Szekeres Zsuzsa, ford. Szekeres Zsuzsa, Péter Ágnes; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Korszerű színház)
  • Válogatott esztétikai munkák; szerk. S. Nyirő József, bev. Mihail Lifsic, ford. Magos László et al.; Kossuth, Bp., 1968
  • Az egységes munkaiskola alapelvei. Tanulmányok; ford. Falus Ivánné, utószó Ábent Ferenc; Tankönyvkiadó, Bp., 1973 (Pedagógiai források)
  • Művészet és forradalom; ford., bev., jegyz. Csehi Gyula; Kriterion, Bukarest, 1975 (Téka)
  • A zene világában. Válogatott cikkek, beszédek, tanulmányok; ford. Aczél Ferenc, Katona Erzsébet, jegyz. Aczél Ferenc; Gondolat, Bp., 1975
  • Emlékképek; vál., előszó, jegyz. Donáth Péter, ford. Kállai Tibor, Szabó Magdolna; Kossuth, Bp., 1988

JegyzetekSzerkesztés

  1. Краткая литературная энциклопедия (orosz nyelven). Great Russian Entsiklopedia, JSC, 1962
  2. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  3. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 17.)
  4. a b c Краткая литературная энциклопедия (orosz nyelven). Great Russian Entsiklopedia, JSC, 1962
  5. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Луначарский Анатолий Васильевич, 2015. szeptember 28.
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Луначарский Анатолий Васильевич, 2015. szeptember 27.
  7. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés