Laboratóriumi brigádmódszer

Laboratóriumi brigádmódszer, illetve brigádlaboratóriumi rendszer: a hagyományos osztály-rendszerű munkát felváltó, egyéni cselekedtetést és kooperatív technikákat is alkalmazó munkaforma az 1920-as évek szovjet iskoláiban. A Dalton-terv szovjetunióbeli adaptációja.

Reformpedagógia a Szovjetunióban 1931-igSzerkesztés

A hivatalos szovjet kultúrpolitika és pedagógia az 1920-as évek végéig nemcsak eltűrte, hanem támogatta is a reformpedagógiai irányzatok adaptálását, a polgári múlttal való gyökeres szakításra törekedve. Ebben nagy szerepe volt Nagyezsda Krupszkájának és A. V. Lunacsarszkijnak, akiknek irányító szerepük volt az iskolarendszer fejlesztésében.

Az új nyugati pszichológiai-pedagógiai törekvéseket igyekeztek az „egységes szocialista munkaiskola” és a közösségi nevelés szolgálatába állítani. Így folytattak kísérleteket az amerikai Dalton-terv és Winnetka-terv a „projekt-” és a „komplexmódszer” meghonosítására, John Dewey, H. Kilpatrick és Maria Montessori pedagógiájának adaptálására. Helen Parkhurst Dalton-tervét „laboratóriumi brigádmódszer” néven vették át. Ezekben az években több amerikai pedagógiai küldöttség járt a Szovjetunióban, és tagjaik általános elismeréssel szóltak az ott látottakról. (Így nyilatkozott például Carleton Washburne, a Winnetka-terv kidolgozója is, akinek véleménye szerint „…nincs még egy olyan egységes iskolai-rendszerrel rendelkező ország mint az orosz, amely egyúttal ennyi modern elemet tartalmazna”.)

A szovjet reformpedagógia virágkora nem tartott sokáig. A pártfunkcionáriusok kritikái egyre erősödtek, míg végül, 1931-ben párthatározat vetett véget mindenféle pedagógiai kísérletnek, köztük az iskola-kísérleteknek is, hozzájárulva ezzel egy monolitikus iskolarendszer megteremtéséhez.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Nearing, S.: Education in Soviet Russia. New York, 1926;
  • Zsdanov, A. A.: A művészet és a filozófia kérdéseiről. Budapest, 1949;
  • Krupszkája, N. K.: A szocialista munkaiskoláról. Budapest, 1962;
  • Ognyev, Ny.: Kosztya Rjabcev naplója. Budapest, 1968