John Dewey (Burlington, Vermont, 1859. október 20.New York, 1952. június 1.) amerikai filozófus, az ottani oktatási rendszer megreformálója.

John Dewey
Született1859. október 20.
Burlington, Vermont, USA
Elhunyt1952. június 1. (92 évesen)
New York
Állampolgárságaamerikai
SzüleiCapt. Archibald Sprague Dewey
Foglalkozása
  • filozófus
  • pszichológus
  • neveléstudós
  • professzor
  • szociológus
  • szakszervezeti tisztségviselő
  • esztéta
  • tanár
  • író
TisztségePresident of the American Psychological Association (1899–1899)
Iskolái
Kitüntetései
  • Carus Lectures (1925)[1]
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1930)[2]
  • Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1951)
SírhelyeVermonti Egyetem[3]
Filozófusi pályafutása
Amerikai Egyesült Államok
20. század
Iskola/Irányzatpragmatizmus
Érdeklődésoktatási filozófia, ismeretelmélet, újságírás
Akikre hatottRichard Rorty, Hilary Putnam, Richard J. Bernstein, Cornel West, Jürgen Habermas, Sidney Hook, Noam Chomsky, Hu Si, Thorstein Veblen
Akik hatottak ráPlatón, Jean-Jacques Rousseau, Hegel, Charles Sanders Peirce
Fontosabb nézeteia gondolkodás és a cselekvés viszonya, oktatási problémák
Fontosabb művei
  • The School and Society
  • Democracy and Education
  • Experience and Education
  • The Public and its Problems
  • Art as Experience
A Wikimédia Commons tartalmaz John Dewey témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dewey a vermonti Burlingtonban született. 1879-ben szerzett diplomát a vermonti egyetemen. 1884-ben Michigan egyetemén dolgozott. 1894-ben csatlakozott az újonnan indult chicagói egyetemhez, ahol megismerkedett a pragmatizmussal. 1904-ben már a New York-i Columbia egyetem filozófiaprofesszora. Charles Beard történésszel, Thorstein Veblen közgazdásszal és James Harvey Robinsonnal megalapították az úgynevezett New School Social Research-t, ami az oktatást volt hivatott megreformálni. A Szabadság és a kultúra című művében (1939) a fasizmust kritizálja. Elítélte még a sztálinizmust is, főleg a sztálini „tisztogatások” miatt.

Filozófiája

szerkesztés

Az instrumentalizmus; a pragmatizmus (az igazság ismérve a hasznosság) egyik alakja. Demokrácia és nevelés című munkája máig alapműnek számít az amerikai pedagógiában. Szerinte a gondolkodás csak egy eszköz a cselekvéshez. Ezért a gondolatoknak csak eszközértékük van. (Segíti vagy nem segíti a cselekvést, gyakorlatot.) Filozófiáját ezért nevezik instrumentalizmusnak. Csak a növekedés fejlődés a lényeg, nem pedig az amúgy is elérhetetlen tökéletességet tartja szem előtt (művelődés, okosodás).

Főbb művei

szerkesztés
  • Demokrácia és nevelés
  • Alkotó intelligencia
  • Rekonstrukció a filozófiában
  • Emberi természet
  • Emberi viselkedés

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • Pragmatizmus. A pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből; vál. Szabó András György, ford. Fehér Márta, Márkus György, Vajda Mihály, bev. Sós Vilmos; Gondolat, Bp., 1981 (Gondolkodók)
  • Az iskola és a társadalom; ford., bev. Ozorai Frigyes; Lampel, Bp., 1912 (Néptanítók könyvtára)
  • Az érdeklődés és az erőfeszítés az akaratnevelésben; ford. Kenyeres Elemér; Kisdednevelés, Bp., 1927
  • A gondolkodás nevelése. A gyermek és a tanterv; ford. Kenyeres Elemér; Kisdednevelés, Bp., 1931
  • A nevelés jellege és folyamata; ford. Molnár Magda, utószó Vág Ottó; Tankönyvkiadó, Bp., 1976 (Pedagógiai források)

Kortársak

szerkesztés
  • A filozófia háromezer éve. A gondolkodás története; összeáll. Gerencsér Ferenc; Tárogató, Bp., 2003

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés