John Dewey

John Dewey (Burlington, Vermont, 1859. október 20. – New York, 1952. június 1.) amerikai filozófus, az ottani oktatási rendszer megreformálója.

John Dewey
Született	1859. október 20. Burlington, Vermont, USA
Elhunyt	1952. június 1. (92 évesen) New York
Állampolgársága	amerikai
Szülei	Capt. Archibald Sprague Dewey
Foglalkozása	filozófus pszichológus neveléstudós professzor szociológus szakszervezeti tisztségviselő esztéta tanár író
Tisztsége	President of the American Psychological Association (1899–1899)
Iskolái	Johns Hopkins Egyetem Vermonti Egyetem Burlington High School
Kitüntetései	Carus Lectures (1925) Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1951)
Sírhelye	Burlington
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Amerikai Egyesült Államok 20. század
Iskola/Irányzat	pragmatizmus
Érdeklődés	oktatási filozófia, ismeretelmélet, újságírás
Akikre hatott	Richard Rorty, Hilary Putnam, Richard J. Bernstein, Cornel West, Jürgen Habermas, Sidney Hook, Noam Chomsky, Hu Si (Hú Shì), Thorstein Veblen
Akik hatottak rá	Platón, Jean-Jacques Rousseau, Hegel, Charles Sanders Peirce
Fontosabb nézetei	a gondolkodás és a cselekvés viszonya, oktatási problémák
Fontosabb művei	The School and Society Democracy and Education Experience and Education The Public and its Problems Art as Experience
A Wikimédia Commons tartalmaz John Dewey témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Dewey a vermonti Burlingtonban született. 1879-ben szerzett diplomát a vermonti egyetemen. 1884-ben Michigan egyetemén dolgozott. 1894-ben csatlakozott az újonnan indult chicagói egyetemhez, ahol megismerkedett a pragmatizmussal. 1904-ben már a New York-i Columbia egyetem filozófiaprofesszora. Charles Beard történésszel, Thorstein Veblen közgazdásszal és James Harvey Robinsonnal megalapították az úgynevezett New School Social Research-t, ami az oktatást volt hivatott megreformálni. A Szabadság és a kultúra című művében (1939) a fasizmust kritizálja. Elítélte még a sztálinizmust is, főleg a sztálini „tisztogatások” miatt.

Filozófiája

Az instrumentalizmus; a pragmatizmus (az igazság ismérve a hasznosság) egyik alakja. Demokrácia és nevelés című munkája máig alapműnek számít az amerikai pedagógiában. Szerinte a gondolkodás csak egy eszköz a cselekvéshez. Ezért a gondolatoknak csak eszközértékük van. (Segíti vagy nem segíti a cselekvést, gyakorlatot.) Filozófiáját ezért nevezik instrumentalizmusnak. Csak a növekedés fejlődés a lényeg, nem pedig az amúgy is elérhetetlen tökéletességet tartja szem előtt (művelődés, okosodás).

Főbb művei

• Demokrácia és nevelés
• Alkotó intelligencia
• Rekonstrukció a filozófiában
• Emberi természet
• Emberi viselkedés

Magyarul megjelent művei

• Pragmatizmus. A pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből; vál. Szabó András György, ford. Fehér Márta, Márkus György, Vajda Mihály, bev. Sós Vilmos; Gondolat, Bp., 1981 (Gondolkodók)
• Az iskola és a társadalom; ford., bev. Ozorai Frigyes; Lampel, Bp., 1912 (Néptanítók könyvtára)
• Az érdeklődés és az erőfeszítés az akaratnevelésben; ford. Kenyeres Elemér; Kisdednevelés, Bp., 1927
• A gondolkodás nevelése. A gyermek és a tanterv; ford. Kenyeres Elemér; Kisdednevelés, Bp., 1931
• A nevelés jellege és folyamata; ford. Molnár Magda, utószó Vág Ottó; Tankönyvkiadó, Bp., 1976 (Pedagógiai források)

Kortársak

• Homer Lane
• Caj Jüan-pej (Cai Yuanpei)

Források

• A filozófia háromezer éve. A gondolkodás története; összeáll. Gerencsér Ferenc; Tárogató, Bp., 2003

További információk

• Magyar nyelvű írások az amerikai alternatív pedagógiáról és Summerhillről Archiválva 2017. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tagai Imre: John Dewey; Kossuth, Bp., 1982 (A polgári filozófia a XX. században)
• Hargittai István: Doktor DNS. Őszinte beszélgetések James D. Watsonnal; ford., szerk. Silberer Vera; Vince, Bp., 2008 (Tudomány-egyetem)

Kapcsolódó szócikkek

• Laboratóriumi brigádmódszer
• Az amerikai pszichológi kezdetei