Vántus István
Vántus István (Vaja, 1935. október 27. – Debrecen, 1992. július 9.) magyar zeneszerző.
| Vántus István | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1935. október 27. Vaja |
| Elhunyt | 1992. július 9. (56 évesen) Debrecen |
| Tevékenység | zeneszerző, zenepedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vántus István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésVántus István a Nyírségben, Vaján született. A Debreceni Református Kollégium zenei tagozatán végezte középiskolai tanulmányait, miközben a debreceni zeneművészeti szakiskolába is járt, Szabó Emil tanítványaként. Ezután 1955 és 1960 között zeneszerzést tanult Szabó Ferenctől Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1960-tól 1966-ig a szegedi Zeneművészeti Szakiskolában tanított zeneszerzést és zeneelméletet, 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának tanára volt. (Szegedet mintegy második hazájául választotta.) 1967-ben és 1975-ben Szeged Város Alkotói Díjával, 1976-ban Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. 1992. július 9-én Debrecenben hunyt el. A nyírbogáti ótemetőben van eltemetve.[1] Emlékét őrzi Szegeden a Vántus István Társaság Közhasznú egyesület. Nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziuma, a nyírbogáti általános iskola és a Szegedi Kortárszenei Napok, melynek kezdeményezője és élete végéig szerkesztője volt. Egykori szegedi lakóházát (Kölcsey u. 10.) emléktábla jelzi. Életéről, munkásságáról monográfiák jelentek meg halálának ötödik,[2] illetve tizenötödik[3] évfordulóján.
Munkássága
szerkesztésZenekari műveket, két operát (A három vándor – 1967,[4] Aranykoporsó – 1975[5]) és számos kórusművet szerzett. Verseket zenésített meg Balassi Bálint, Juhász Gyula, József Attila, Tóth Árpád és Weöres Sándor művei közül. Művei kitűnően szerkesztettek, formái feszesek, szűkszavúak, a korszerű kompozíciós munka belső törvényei érvényesülnek bennük.
Mindkét operájának ősbemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban volt. Műveit Magyarországon és külföldön hangversenytermekben egyaránt játsszák, a Magyar Rádióban adásba kerülnek. A Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója 1977-ben portréfilmet készített róla.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vántus István életrajza. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Kiss Ernő szerk.: Vántus István (1935–1992). A Vántus István Társaság kiadása, Szeged, 1997
- ↑ Hollós Máté: Vántus István. Mágus Kiadó, Budapest, 2007
- ↑ Vántus István: Aranykoporsó – Keletkezéstörténet. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Vántus István: Aranykoporsó – Bemutató. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
szerkesztés- Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. 578–579. o. ISBN 9633305723
- Vántus István = Ki kicsoda a magyar zeneéletben?. Szerk. Székely András, 2. bőv. kiad., Budapest, Zeneműkiadó, 1988, p. 488.
- Boros Attila: Vántus István... = Vántus István: Naenia [etc.]. Budapest, Hungaroton, 1988, SLPX 12517 (lemezborító)
- Vántus István munkássága. Műjegyzék és válogatott bibliográfia, Szerk. Gyuris György, Szeged, Szeged Megyei Városi Tanács, 1990
- Vántus István (1935-1992) Tanulmányok – vallomások – dokumentumok. Szerk. Kiss Ernő, Szeged, Vántus István Társaság, 1997
További információk
szerkesztés- Vántus István életrajza és vele kapcsolatos írások a szegedi Somogyi Könyvtár oldalán
- Vántus Istvánról a Budapest Music Center adatbázisában
- Vántus Istvánról a KottaTartó oldalon
- Hollós Máté: Vántus István; Mágus, Budapest, 2005 (Magyar zeneszerzők)
- Vántustól Vántusról. Vántus István összes írása, 1961–1992. Dokumentumok Vántus Istvánról, 1961–2007; szerk. Kiss Ernő, Sós Karácsonyi Mária; Bába, Szeged, 2007
- Illés Mária: "Tiszta hangok". Vántus István élete és műve; SZEK JGYF, Szeged, 2015
