Főmenü megnyitása

Vántus István (Vaja, 1935. október 27.Debrecen, 1992. július 9.) magyar zeneszerző.

Vántus István
Életrajzi adatok
Született 1935. október 27.
Vaja
Elhunyt 1992. július 9. (56 évesen)
Debrecen
Tevékenység zeneszerző, zenepedagógus

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Vántus István a Nyírségben, Vaján született. A Debreceni Református Kollégium zenei tagozatán végezte középiskolai tanulmányait, miközben a debreceni zeneművészeti szakiskolába is járt, Szabó Emil tanítványaként. Ezután 1955 és 1960 között zeneszerzést tanult Szabó Ferenctől Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1960-tól 1966-ig a szegedi Zeneművészeti Szakiskolában tanított zeneszerzést és zeneelméletet, 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának tanára volt. (Szegedet mintegy második hazájául választotta.) 1967-ben és 1975-ben Szeged Város Alkotói Díjával, 1976-ban Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. 1992. július 9-én Debrecenben hunyt el. A nyírbogáti ótemetőben van eltemetve.[1] Emlékét őrzi Szegeden a Vántus István Társaság Közhasznú egyesület. Nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolája és a Szegedi Kortárszenei Napok, melynek kezdeményezője és élete végéig szerkesztője volt. Egykori szegedi lakóházát (Kölcsey u. 10.) emléktábla jelzi. Életéről, munkásságáról monográfiák jelentek meg halálának ötödik,[2] illetve tizenötödik[3] évfordulóján.

MunkásságaSzerkesztés

Zenekari műveket, két operát (A három vándor – 1967,[4] Aranykoporsó – 1975[5]) és számos kórusművet szerzett. Verseket zenésített meg Balassi Bálint, Juhász Gyula, József Attila, Tóth Árpád és Weöres Sándor művei közül. Művei kitűnően szerkesztettek, formái feszesek, szűkszavúak, a korszerű kompozíciós munka belső törvényei érvényesülnek bennük.

Mindkét operájának ősbemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban volt. Műveit Magyarországon és külföldön hangversenytermekben egyaránt játsszák, a Magyar Rádióban adásba kerülnek. A Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója 1977-ben portréfilmet készített róla.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vántus István életrajza. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Kiss Ernő szerk.: Vántus István (1935–1992). A Vántus István Társaság kiadása, Szeged, 1997
  3. Hollós Máté: Vántus István. Mágus Kiadó, Budapest, 2007
  4. Vántus István: Aranykoporsó – Keletkezéstörténet. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Vántus István: Aranykoporsó – Bemutató. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

ForrásokSzerkesztés

  • Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. 578–579. o. ISBN 9633305723  
  • Vántus István = Ki kicsoda a magyar zeneéletben?. Szerk. Székely András, 2. bőv. kiad., Budapest, Zeneműkiadó, 1988, p. 488.
  • Boros Attila: Vántus István... = Vántus István: Naenia [etc.]. Budapest, Hungaroton, 1988, SLPX 12517. (A lemezborítón)
  • Vántus István munkássága. Műjegyzék és válogatott bibliográfia, Szerk. Gyuris György, Szeged, Szeged Megyei Városi Tanács, 1990
  • Vántus István (1935-1992) Tanulmányok - vallomások - dokumentumok. Szerk. Kiss Ernő, Szeged, Vántus István Társaság, 1997

További információkSzerkesztés