Nyírbogát
Nyírbogát nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.
Nyírbogát | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyírbátori | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4361 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3105 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 55,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 55,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 06″, k. h. 22° 03′ 38″ | |||
Nyírbogát weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbogát témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-es úton; vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.
Nyírbátortól 6 km.-re, Nyírgelsétől 7 km.-re, Nyíregyházától 38 km.-re és Debrecentől 43 km.-re található.
A település határában emelkedik a Nyírség és a Tiszántúl legmagasabb pontja, a Hoportyó (183 m).
Nevének eredeteSzerkesztés
Nyírbogát neve személynévi eredetű, azt az Árpád-korban élt Bogát vezérről vette. Nevének nyír előtagja a tájegységre utal.
TörténeteSzerkesztés
A település és környéke már a kőkorszak-ban is lakott hely volt.
Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.
Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt egészen az 1300-as évek végéig.
1400-as évek elején Bogáti Fülöpnek és fiának birtoka.
1404-ben Zsigmond király Bogáti Zsigmondot hűtlenség miatt megfosztotta itteni birtokaitól, amit azonban a későbbiekben mint királyi adományt mégis visszaadott. 1405-ben a Bogáthy, cselei Izsépy és Dobay családoké volt a település. 1425-ben a baksai Beke és a Ricsey családok voltak birtokosai.
1551-ben Kálnásy Mihály birtoka, felesége Bogáti Anna révén.
1635-ben Vay Péter, Madocsányi István, Uketyevityi Péter is részbirtokosa a településnek.
1600-as évek végétől az 1800-as évek elejéig több birtokosa is volt így a Horváth, Bakó, Baksay, Báthory, Darvay, Elek, Erdődy, Éva, gróf Fáy, Fehér, Hegedűs, Hetey, Kálmánczhelyi, Molnár, Csicseri Ormos György, Puskás, Orosz, Pethő, Uray és Szűcs családok.
1800-as évek közepe táján földesura az Ormos és a Bogáti család.
1900-as évek elején Bogáthy József, Baksay Zoltán és Reviczky József és Emil, valamint Bay Erzsébet voltak birtokosai.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Birta Sándor (MSZP-MSZAP-MDF)[3]
- 1994–1998: Birta Sándor (MSZP-SZDSZ)[4]
- 1998–2001: Birta Sándor (MSZP)[5]
- 2001–2002: Dr. Simon Miklós (Fidesz-FKgP-MDF)[6][7]
- 2002–2006: Dr. Simon Miklós (Fidesz-Kisgazda Polgári Egyesület-MDF-MKDSZ)[8]
- 2006–2010: Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület-VP)[9]
- 2010–2014: Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Dr. Simonné dr. Rízsák Ildikó (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2001. július 1-jén időközi polgármester-választást tartottak,[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,1%, református 41,3%, görögkatolikus 19,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (20,8% nem válaszolt).[14]
NevezetességeiSzerkesztés
- Református templom - 1823-1826 között épült, Szent György tiszteletére avatták fel.
- Bogáthy-kúria - 1890-ben épült, jelenleg étterem működik benne.
- Az ótemetőben van eltemetve Vántus István Erkel-díjas zeneszerző.[15]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ a b A 2001. július 1-jén tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. július 1. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nyírbogát Helységnévtár
- ↑ Vántus István életrajza. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján Archiválva 2016. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben