Wikipédia

Magyar dinoszauruszkutató expedíció

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 2.

A magyar dinoszauruszkutató expedíció (vagy magyar dinoszauruszkutató csoport). A magyarországi paleontológiai kutatások mezozoikumi részterületével foglalkozik. Pontosabban a hazánkban található triász, jura, kréta időszakban lerakódott üledékekben található élőlények maradványait tanulmányozza. Ezen belül is főként a gerinces állatok maradványaira fekteti a hangsúlyt.

Története

szerkesztés
 
Az Iharkúton talált repülő hüllő, a Bakonydraco galaczi maradványai
 
A Bakonydraco galaczi rajza
 
Képek az expedíció leletanyagából

A paleontológia, azon belül is a gerinces őslénytan a felfedező kutatások egyik legérdekesebb ágának tekinthető, mely nemcsak dinoszauruszokkal, hanem a hazai mezozoikumi gerinces lelőhelyek élővilágával is foglalkozik. A kutatócsoport tagjai végzik a lelőhelyekről előkerült ősmaradványok tudományos feldolgozását, dokumentálását, szaklapokban történő leközlését is, eredményeiket konferenciákon tárják a hazai, illetve nemzetközi tudományos közönség elé.

A földtörténeti középkorból (mezozoikum) a történelmi Magyarország területéről az első leletek a 19. század vége körül kerültek elő Erdélyből, a Hátszegi-medence területéről, melyek gazdag, késő kréta korú szárazföldi gerinces leletekből álltak, melyek kutatását a világhírű (és tragikus sorsú) báró Nopcsa Ferenc kezdte el, és a munkát az erdélyi magyar és román kollégák máig folytatják.

A mai Magyarország területéről azonban mezozoikumi szárazföldi gerincesek maradványai sokáig szinte ismeretlenek voltak. Ez részben annak is köszönhető, hogy hazánk területén a mezozoikumban uralkodóan tengeri üledékek rakódtak le. Ismeretes néhány szórványlelet a mezozoikumi üledékekből, ezek azonban szinte kizárólag tengeri gerincesek maradványai voltak, melyek közül leghíresebbek talán a veszprémi Jeruzsálem-hegy felső-triász rétegeiből előkerült Placochelys placodonta maradványai, melyekre Laczkó Dezső tanár bukkant 1901-ben majd 1902-ben.

Az első dinoszauruszokra utaló nyomokat 1966-ban a mecseki kőszénbányák területén Wein György geológus fedezte fel. Az itt talált lábnyomokat 1983-ban Kordos László paleontológus írt le Komlosaurus carbonis néven, majd 1988-ban terepgyakorlaton résztvevő geológus hallgatók és tanáraik hasonló nyomok egész összefüggő sorozatait találták meg és gyűjtötték be.

2000-ig a mai magyarországi mezozoikumból gyakorlatilag nem volt ismert gazdag kontinentális gerinces lelőhely. 2000 tavaszán aztán hosszas előzetes információgyűjtés és kutatás után az Iharkút Németbánya területén létrejött hatalmas külszíni fejtések, amelyeken 50-60 méter vastagságú, kréta kori szárazföldi rétegsorok is voltak a kutatók figyelmét is felkeltette. A területen az első csontokra az akkoriban az ELTE geológushallgatója, Ősi Attila bukkant rá. Azóta az ő vezetésével minden nyáron többhetes ásatás keretében gyűjtenek újabbnál újabb maradványokat a főleg egyetemi hallgatókból álló expedíciók. Ezen felső kréta kori folyóvízi üledékeiből kerültek elő az első dinoszaurusz-testfosszíliák a mai Magyarország területén. 2010-re a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE Őslénytani Tanszékének munkatársai által végzett ásatások nyomán már egy teljes szárazföldi gerinces fauna vált ismertté a lelőhelyről. Ez a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely hazánkban egyedülálló. 2000 óta a dinoszauruszok mellett egy teljes mezozoos szárazföldi gerinces faunát tártak itt fel a kutatók. A lelőhely több, korábban ismeretlen új nemmel büszkélkedhet, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz, egyetlen faja a Hungarosaurus tormai), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil, egyetlen faja az Iharkutosuchus makadii) és a Bakonydraco (repülő hüllő, egyetlen faja a Bakonydraco galaczi).

A begyűjtött leletek alapján legalább 30 különböző gerinces állatfaj, köztük halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, dinoszauruszok, pteroszauruszok és madarak maradványai kerültek elő. A gerinces fosszíliák mellett rengeteg lelet tanúskodik az egykori növény- és gerinctelen élővilágról is. Ezek kagylók, csigák maradványai, megszenesedett fatörzsek, levéllenyomatok, kövült magvak, pollenek és borostyánszemcsék, bennük a legváltozatosabb rovarzárványokkal. Ezek ismerete elengedhetetlen abból a szempontból, hogy minél pontosabban feltérképezhető és rekonstruálható legyen azt a 85 millió évvel ezelőtti világ, ahol, többek között, a bakonyi dinoszauruszok is éltek.

Leírt új fajok

szerkesztés

A kutatócsoport tagjai által felfedezett, a tudomány számára új fajok többsége az iharkúti késő kréta korú dinoszaurusz lelőhelyről származik, de néhány más területről is írtak le új taxonokat.

Iharkúti lelőhely:[1]

Ajkai lelőhely:

Egyéb lelőhely:

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ magyardinoszaurusz.hu. (Hozzáférés: 2023. május 12.)
  2. ↑ Szabó, Márton, Danilo (2022. március 1.). „First record of the spider family Hersiliidae (Araneae) from the Mesozoic of Europe (Bakony Mts, Hungary)” (angol nyelven). Cretaceous Research 131, 105097. o. DOI:10.1016/j.cretres.2021.105097. ISSN 0195-6671. 
  3. ↑ Márton, Szabó, Hoffmannova (2021. október 12.). „The first mainland European Mesozoic click-beetle (Coleoptera: Elateridae) revealed by x-ray micro-computed tomography scanning of an Upper Cretaceous amber from Hungary”. DOI:10.5281/zenodo.5563453. 
  4. ↑ Szabó, Márton, Péter (2022. december 8.). „Alienopterix santonicus sp. n., a metallic cockroach from the Late Cretaceous ajkaite amber (Bakony Mts, western Hungary) documents Alienopteridae within the Mesozoic Laurasia” (angol nyelven). Biologia. DOI:10.1007/s11756-022-01265-7. ISSN 1336-9563. 
  5. ↑ a b c Szabó, Márton, Vincent (2022. november 1.). „A unique record of the Late Cretaceous of East-Central Europe: The first fossil wasps (Hymenoptera: Bethylidae, Spathiopterygidae) from the ajkaite amber (Bakony Mts., western Hungary)” (angol nyelven). Cretaceous Research 139, 105314. o. DOI:10.1016/j.cretres.2022.105314. ISSN 0195-6671. 
  6. ↑ Augustin, Felix J., Andreas T. (2021. augusztus 3.). „A new latest Cretaceous pleurodiran turtle (Testudinata: Dortokidae) from the Haţeg Basin (Romania) documents end-Cretaceous faunal provinciality and selective survival during the K-Pg extinction”. Journal of Systematic Palaeontology 19 (15), 1059–1081. o. DOI:10.1080/14772019.2021.2009583. ISSN 1477-2019. 
  7. ↑ Ősi, Attila, András (2018. május 10.). „A new large-bodied thalattosuchian crocodyliform from the Lower Jurassic (Toarcian) of Hungary, with further evidence of the mosaic acquisition of marine adaptations in Metriorhynchoidea” (angol nyelven). PeerJ 6, e4668. o. DOI:10.7717/peerj.4668. ISSN 2167-8359. PMID 29761038. 
  8. ↑ Szabó, Márton (2020. szeptember 21.). „Asteracanthus (Hybodontiformes: Acrodontidae) remains from the Jurassic of Hungary, with the description of a new species and with remarks on the taxonomy and paleobiology of the genus” (angol nyelven). Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie - Abhandlungen 297 (3), 295–309. o. DOI:10.1127/njgpa/2020/0926. ISSN 0077-7749. 

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_dinoszauruszkutató_expedíció&oldid=27568898”