Pannoniasaurus

fosszilis hüllőnem

A Pannoniasaurus az iharkúti lelőhelyen (csehbányai formáció) feltalált, a késő kréta (santoni) időszakból származó kihalt moszaszaurusz-féle hüllőnem. Egyetlen ismert faja a Pannoniasaurus inexpectatus[1] – a specifikus név jelentése „váratlan”, mivel édesvízi üledékekben találták a maradványokat, holott a többi moszaszauruszféle sós vízi ragadozó volt.

Pannoniasaurus
Evolúciós időszak: késő kréta, 85,3–83,5 Ma
Az előkerült csontok, fogak, koponyatöredékek elhelyezkedése a Pannoniasaurus rekonstruált csontvázán
Az előkerült csontok, fogak, koponyatöredékek elhelyezkedése a Pannoniasaurus rekonstruált csontvázán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Scleroglossa
Alrendág: Lábatlangyík-alakúak (Anguimorpha)
Család: Moszaszaurusz-félék (Mosasauridae)
Alcsalád: Tethysaurinae
Nem: Pannoniasaurus
Makádi, Caldwell & Ősi, 2012
Típusfaj
† Pannoniasaurus inexpectatus
Makádi, Caldwell & Ősi, 2012
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pannoniasaurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pannoniasaurus témájú kategóriát.

A Pannoniasaurus és az ember méretének összehasonlítása

A PLoS ONE folyóiratban megjelent publikáció azonban egyértelműen édesvízi környezetben élő taxont ismertet. A faj példányai akár 6 méteresre is megnőhettek, és a jelenkori Magyarország területén lévő szigettenger folyóiban úszkálhattak.[2] A bánya rétegsorának különböző szintjeiből, valamint az Ajkai Kőszén Formációból összegyűjtött több mint száz moszaszauroidea csontlelet igazolja, hogy ez a faj igen gyakori volt ezen a területen.[2] A példányok átlagosan 3-4 méter hosszúak lehettek, a legnagyobb 6 méteres, a legkisebb csigolyacsontok tulajdonosai 70 cm-esek lehettek fosszilizálódásukkor. Ez azt látszik igazolni, hogy a Pannoniasaurusok teljes életciklusa a folyórendszerben zajlott, nem vándoroltak szezonálisan a tenger és az édesvíz között.[2] A ritkaföldfém-, az oxigén- és stroncium-izotópos vizsgálatok is egyértelműen arra utaltak, hogy az iharkúti gerincesek tartósan édesvízi környezetben éltek.[2]

Az állat orra a krokodilokéhoz hasonlóan lapos lehetett, és hasonlóan is vadászhatott; bár apró fogai zsákmányállatként kisebb táplálékot, főként halakat, teknősöket valószínűsítenek.

A kutatások 2000 óta zajlanak az egykori bakonyi bauxitbányában, gerinces paleontológusok, paleobotanikusok, tafonómusok, borostyánba zárt rovarokat tanulmányozók és fosszilis ürüléket vizsgáló kutatók részvételével.

Jegyzetek szerkesztés

  1. (2012) „The First Freshwater Mosasauroid (Upper Cretaceous, Hungary) and a New Clade of Basal Mosasauroids”. PLoS ONE 7 (12), e51781. o. DOI:10.1371/journal.pone.0051781.  
  2. a b c d Origo: Egy váratlan gyík a Dunántúlról

További információk szerkesztés