A santoni a késő kréta földtörténeti kor hat korszaka közül a negyedik, amely 86,3 ± 0,5 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a coniaci korszak után és 83,6 ± 0,2 mya ért véget, a campaniai korszak előtt.

Santoni
(86,3 – 83,6 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
Coniaci
Campaniai
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A kréta időszak eseményei
m • v • sz
-140 —
-130 —
-120 —
-110 —
-100 —
-90 —
-80 —
-70 —
72,1 ± 0,2 –
66,0 Ma
83,6 ± 0,2 –
72,1 ± 0,2 Ma
86,3 ± 0,5 –
83,6 ± 0,2 Ma
89,8 ± 0,3 –
86,3 ± 0,5 Ma
93,9 –
89,8 ± 0,3 Ma
100,5 –
93,9 Ma
~113,0 –
100,5 Ma
~125,0 –
~113,0 Ma
~129,4 –
~125,0 Ma
~132,6 –
~129,4 Ma
~139,8 –
~132,6 Ma
~145,0 –
~139,8 Ma
A kréta eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A korszak neve a franciaországi Saintes város nevéből származik.

Ebben az időszakban élt a Pannoniasaurus, valamint a Hungarosaurus és a Bakonydraco galaczi repülő őshüllő, amelyek maradványait a Bakony santoni korszaki mészkövében találták meg 2000-ben.

ŐsföldrajzSzerkesztés

A santoni idején a kontinensek még nem álltak a mai helyükön, de már nagyjából mai formájukat mutatták. Jelentős ma szárazon álló területeket azonban sekély tenger borította, mivel a tengerek szintje a santoni idején nagyon magas volt.

Vitatott, hogy ebben az időben már teljesen szétnyílt-e az Atlanti-óceán: Afrika és Dél-Amerika között még lehettek földhidak. A Középső-Atlanti-óceán már biztosan létezett. Valószínűleg összeköttetésben állt az Északi-sarkkal a Labradori-tengeren keresztül, és minden bizonnyal az Észak-Amerika közepéig hullámzó belső tengeren keresztül is. Dél-Amerikában és talán Afrikában is jelentős belső tengerek létezhettek.

Az Arab-félsziget ekkor még szorosan Afrikához tapadt, Dél-Európa még mai szemmel felismerhetetlen volt, sok mikrolemezből állt, amelyeknek java a tenger szintje alá merült. India még csak ekkortájt vált szét Madagaszkártól és kezdte meg vándorútját Ázsia felé.

További információkSzerkesztés