Karni

a késő triász földtörténeti kor három korszaka közül az első
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. július 12.

A karni a késő triász földtörténeti kor három korszaka közül az első, amely ~237 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső triász kor ladin korszaka után, és ~227 mya végződött, a nori korszak előtt.[4]

Karni
(237 – 227 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
Ladini
Nori
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A triász időszak eseményei
m • v • sz
-255 —
-250 —
-245 —
-240 —
-235 —
-230 —
-225 —
-220 —
-215 —
-210 —
-205 —
-200 —
~208,5 –
201,3 ± 0,2 Ma
~227 –
~208,5 Ma
~237 –
~227 Ma
Jelen
247,2 –
~242 Ma
251,2 –
247,2 Ma
251,902 ± 0,024 –
251,2 Ma
1
2
3
4
Mezozoikum
Paleozoikum
1Tömeges kihalás
2Erdőalkotó fák újabb
megjelenése[1]

3A szén újabb megjelenése[2]
4Kőkorallok és elmeszesedett
szivacsok[3]
A triász eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

Nevét a Karni-Alpokról kapta. Az elnevezést először Georg Edmund Mojsisovics osztrák geológus használta 1869-ben.

Meghatározása

szerkesztés

Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Daxatina vagy Trachyceras ammoniteszek, illetve a Metapolygnathus polygnathiformis konodonták megjelenése, illetve elterjedése jelzi. A karnit követő nori korszak akkor kezdődött, amikor elterjedtek a Klamathites macrolobatus vagy a Stikinoceras kerri ammoniteszek, illetve a Metapolygnathus communisti vagy Metapolygnathus primitius konodonták.[5]

Kezdetét 2004-ben határozták meg (Gradstein), amikor erre a korra még nem volt radiometrikus kormeghatározás. Nemrégiben dél-olaszországi késő karni kőzetek korát 230,91 ± 0,33 millió évben határozták meg, emiatt a korszak vitatott marad.

Helyenként két alkorszakra tagolják: julián, tuvali.

A karni (és a triász jó része) idején egyetlen szuperkontinens létezett, a Pangea, és egyetlen világóceán, a Panthalassza, amelynek nyugati ága a trópusokon a Paleo-Tethys-óceán volt. Ez utóbbi üledékei Délkelet-Európában, a Közel-Keleten, a Himalájában és Timor szigetén buknak a felszínre. Az egytömbű kontinenseloszlás a mainál sokkal intenzívebb monszunjelenségeket okozott.

Élővilág

szerkesztés
 
Herrerasaurus rekonstruált képe

Az Archosauria őshüllők, a dinoszauruszok ősei dominanciájának kora volt (ezek mai leszármazottai a madarak és a krokodilok). A karni korszakban veszítettek méretükből a Therapsida emlősszerű hüllők. Ekkor jelentek meg azonban a kétlábú óriás ragadozó Theropoda dinoszauruszok. A korszak elején élt a Herrerasaurus, az egyik legősibb ragadozó dinoszaurusz.

  1. McElwain, J.C., Punyasena, S.W. (2007). „Mass extinction events and the plant fossil record”. Trends in Ecology & Evolution 22 (10), 548-557. o. DOI:10.1016/j.tree.2007.09.003. 
  2. Retallack GJ Veevers JJ & Morante R (1996. november 28.). „Global coal gap between Permian–Triassic extinctions and middle Triassic recovery of peat forming plants”. GSA Bulletin 108 (2), 195–207. o. (Hozzáférés: 2007. szeptember 29.) 
  3. Payne, J.L., Lehrmann, D.J.; Wei, J.; Orchard, M.J.; Schrag, D.P.; Knoll, A.H. (2004). „Large Perturbations of the Carbon Cycle During Recovery from the End-Permian Extinction”. Science 305 (5683), 506. o. DOI:10.1126/science.1097023. 
  4. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  5. Carnian in GeoWhen database. International Commission on Stratigraphy