A hettangi a kora jura földtörténeti kor négy korszaka közül az első, amely 201,3 ± 0,2 millió évvel ezelőtt (mya kezdődött, a késő triász kor rhaeti korszaka után, és 199,3 ± 0,3 mya zárult a sinemuri korszak kezdetekor.[1]

Hettangi
(201,3 – 199,3 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
Rhaeti
Sinemuri
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A jura időszak eseményei
m • v • sz
-205 —
-200 —
-195 —
-190 —
-185 —
-180 —
-175 —
-170 —
-165 —
-160 —
-155 —
-150 —
-145 —
152,1 ± 0,9 – ~145,0 Ma
157,3 ± 1,0 – 152,1 ± 0,9 Ma
163,5 ± 1,0 – 157,3 ± 1,0 Ma
166,1 ± 1,2 – 163,5 ± 1,0 Ma
168,3 ± 1,3 – 166,1 ± 1,2 Ma
170,3 ± 1,4 – 168,3 ± 1,3 Ma
174,1 ± 1,0 – 170,3 ± 1,4 Ma
182,7 ± 0,7 – 174,1 ± 1,0 Ma
190,8 ± 1,0 – 182,7 ± 0,7 Ma
199,3 ± 0,3 – 190,8 ± 1,0 Ma
201,3 ± 0,2 – 199,3 ± 0,3 Ma
A jura eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A korszak nevét Hettange-Grande észak-franciaországi városról kapta. Az elnevezést először Eugène Renevier svájci paleontológus használta 1864-ben.

A sinemuri korszakkal együtt Európában úgy is ismerik, mint kék liász vagy kora liász korszak. (A liász a kora jura kor ma már ritkán használt neve.)

HatáraiSzerkesztés

Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Psiloceras planorbis ammonitesz fosszíliáinak közel legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetekben. Az utána következő sinemuri korszak a Vermiceras és Metophioceras ammoniteszek fosszíliáinak legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi.

A hettangi korszakot előzte meg a triász időszak végén az élőlények egyik legnagyobb ismert kihalási hulláma, a triász–jura kihalási esemény, amely becslések szerint elpusztította a tengeri élőlények családjainak mintegy egyötödét és sokat a szárazföldi élőlények közül is.

JegyzetekSzerkesztés

  1. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)