Főmenü megnyitása

Laczkó Dezső (Trencsén, 1860. július 22.Veszprém, 1932. október 28.) geológus, paleontológus, piarista tanár, házfőnök, gimnáziumigazgató, az általa alapított veszprémi múzeum (ma: Laczkó Dezső Múzeum) első igazgatója.

Laczkó Dezső
Laczkó Dezső szobrának részlete (f.:KT.)
Laczkó Dezső szobrának részlete (f.:KT.)
Született 1860. július 22.
Trencsén
Elhunyt 1932. október 28. (72 évesen)
Veszprém
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geológus, paleontológus, pedagógus, házfőnök, iskolaigazgató, múzeumigazgató

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán és Trencsénben végezte. 1877-ben belépett a piarista rendbe. 1879 és 1881 között Nyitrán tanult teológiát, majd 1883-ban a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán földrajz-természetrajzszakos tanári oklevelet szerzett. 1885-ben szentelték pappá.

Tanári pályájaSzerkesztés

1883-ban gimnáziumban tanított Privigyén, 1884–1885-ben Debrecenben, majd 1886 és 1888 között Kecskeméten. 1888-tól Veszprémben élt, ahol 1912-ig a piarista gimnázium tanára, majd 1912–1918 között igazgatója volt. 1920-ban vonult nyugalomba.

Természettudományos kutatásaiSzerkesztés

Pedagógiai tevékenysége mellett a természettudományokkal is behatóan foglalkozott. 1895-től tevékenyen részt vett a Bakony geológiai feltárásában, és Lóczy Lajos egyik legkiválóbb munkatársa volt a Balaton környékének tanulmányozásában. Ezen a területen olyan méretű anyagot gyűjtött össze, amely 35 hazai és külföldi őslénykutatónak adott kutatási és publikálási lehetőséget. A megyehegyi dolomit sztratigráfiai helyzetét az általa gyűjtött brachiopodák alapján sikerült megállapítani. Ő ismerte fel a Hajmáskér-Veszprém-Nagyvázsony vetődést is. A veszprémi Jeruzsálem-hegy felső triászkori márgájában felfedezte az Otto Jaekel berlini paleontológus által Placochelys placodonta néven leírt kavicsfogú álteknőst, amellyel jelentősen hozzájárult a Placodontia rend törzsfejlődésének feltérképezéséhez. 1902-ben részt vett Déchy Mór utolsó (6.) kaukázusi kutatóútján, jelentős adatokkal gazdagította a Kaukázus geológiájára vonatkozó ismereteket. Közreműködött a Nemesvámos határában fekvő balácapusztai római villa feltárásában (1904). A lelőhelyen talált nagy mozaikpadló a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

1903-ban a Magyar Földrajzi Társaság levelező tagja lett. Róla neveztek el több vezérkövületet: Trachyceras (Anolcites) Laczkói Dien., Dinarites Lackói Arth., Hybodus Laczkói Jaek, Megalodus Laczkói Hoernes.

 
Laczkó Dezső szobra a múzeum előkertjében

A múzeumalapítóSzerkesztés

Nevéhez fűződik a Veszprém megyei Múzeum (ma: Laczkó Dezső Múzeum) megalapítása (1903) is, amelynek első igazgatója volt. 1905-től szerkesztette a Veszprém megyei Múzeum évi jelentéseit. Az ő nevéhez fűződik a zirci Bakonyi Természettudományos Múzeum alapjának megteremtése is.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A gerinces állatok csontrendszerének fejlődése (Debrecen 1885);
  • Geológiai jegyzetek a Kaukázusból (In: Déchy Mór: Kaukázus, Bp., 1907);
  • A veszprémi Szentbenedek-hegy története (Veszprém, 1908);
  • Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I., 1. rész. Geológiai függelék 1. Bp., 1911; );
  • Őstörténeti adatok a Balaton környékéről (Bp., 1929).

IrodalomSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Dr Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben Veszprém, 1931/32. Kiadja: Dr Óvái Ferenc felsőházi tag, Veszprém megyei város díszpolgára
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. 535–536. o. ISBN 963-86222-4-5