Villány–Mohács-vasútvonal

vasútvonal

A Dunántúl déli részén fekvő Villány–Mohács-vasútvonal a MÁV 66-os számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.

Villány–Mohács-vasútvonal
Bzmot motorkocsik Mohácson 1998-ban
Bzmot motorkocsik Mohácson 1998-ban
A Villány–Mohács-vasútvonal útvonala
Vonalszám:66
Vonal:66
Hossz:24 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Villány–Mohács-vasútvonal témájú médiaállományokat.
65 Pécs felé
0 Villány
65 Magyarbóly, 62 Barcs felé
Karasica-patak
5701
4 Márok mh.
10 Bóly
13 Nagynyárád mh.
22 Középmező mh.
Pécsi út
Kossuth Lajos utca
24 Mohács

A vasútvonal turisztikailag fontos két város, Villány és Mohács között biztosít versenyképes, 25 perces eljutást.[1] Villányon átszállási lehetőség van Pécs és a horvátországi Pélmonostor (horvátul: Beli Manastir)) felé, egyes vonatok pedig közvetlen eljutást biztosítanak Mohács és Pécs között.

A Villány–Mohács-vasútvonal menetrendje innen érhető el.

Története szerkesztés

Az eredetileg Mohács–Villány–Pécs vasútvonal komoly szerepet játszott a dél-dunántúli térség fejlődésében, mivel ez volt az első vasút a térségben.

A Pécs környéki bányászatban érdekelt Duna-Gőzhajózási Társaság kezdeményezésére épített vasútvonal fő feladata a kitermelt szén szállításának megkönnyítése a dunai kikötőkbe. Az eredeti terv szerint a vonalat az állam építi meg, és a Mohács-Pécs Vasúttársaság kezeli, tartja üzemben. Az állam által megkezdett építés első 6 km hosszú, a bányáktól (ma Pécsbánya) Üszög vasútállomásig tartó szakasza 1854-ben készült el. A lassan haladó munkák miatt a társaság az építést átvette az államtól. Az időközben felmerült nyomvonalviták, a kedvezőtlen időjárás és a munkaerőhiány miatt az Üszög és Mohács közötti 56 km hosszú szakaszt csak 1857. május 2-án adták át a forgalomnak.[2] A vonalon eleinte kizárólag szenet szállítottak, később, 1859. április 24-én indult meg a személy- és egyéb áruforgalom. A változatos, domb- és síkvidéki terepen fekvő vasút építésénél jelentős földmunkát végeztek, a felépítményt 36,9 kg/fm tömegű, „F” jelű vassínekből építették.

A társaság később két szárnyvonalat is épített, egy 7,6 km hosszú vonalat Üszög és Szabolcs (ma Mecsekszabolcs) között, valamint egy 5,7 km hosszú vonalat az üszögi tárnákhoz. A szárnyvonalakat 1873. augusztus 16-án nyitották meg.

A Mohács-Pécsi Vasúttársaságot 1946. január 1-jével államosították.

Forgalom szerkesztés

A vonalon eredetileg ütemes menetrend szerint közlekednek személyvonatok Villány és Mohács között. Reggel Mohács-Pécs és este Pécs-Mohács viszonylatban biztosítják a közvetlen eljutást.

2020. június 6-a és 2022. augusztus 28-a között a járványügyi menetrend miatt vonalon csupán egy vonatpár közlekedett, a többi járatot autóbusszal pótolták.[3][4] Jelenleg napi 6 pár Villány–Mohács és napi 4 pár Pécs–Mohács viszonylatú vonat közlekedik. 2020-tól a vonalon a Bzmotok helyett már korszerű, alacsonypadlós Siemens Desiro motorvonatok közlekednek.

Járművek szerkesztés

A gőzvontatás idején MÁV 424-es és MÁV 375-ös mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A dízelvontatás időszakában kezdetben MÁV M43-as, MÁV M46-os, MÁV M47-es és MÁV M62-es mozdonyok közlekedtek.

2020 óta a vonalon korszerű, alacsonypadlós Siemens Desiro motorkocsik közlekednek. 2021-ig Bzmot 2009 decemberéig MDmot motorvonatok is közlekedtek a vonalon (Leginkább a Pécs–Mohács viszonylaton fordultak elő). A tehervonatokat MÁV M47-es és MÁV M62-es mozdonyok vontatják.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Egy VERSENYKÉPES vasútvonal! (66 Villány-Mohács) (magyar nyelven). youtube.com, 2024. február 17.
  2. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 85 és 149. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  3. Ideiglenes járványügyi menetrendek a regionális vasútvonalakon is. mavcsoport.hu. MÁV-csoport (2020. május 28.) (Hozzáférés: 2022. szeptember 24.) arch
  4. A regionális vasúti kínálatot fejleszti az év közbeni menetrendi módosítás. mavcsoport.hu. MÁV-csoport (2022. augusztus 22.) (Hozzáférés: 2022. szeptember 24.)

További információk szerkesztés