Suzuki

Japán autógyártó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 5.

A Suzuki Motor Corporation (スズキ株式会社; Hepburn: Suzuki Kabushikigaisha?) egy japán multinacionális cég, mely fő jövedelmét az autók és motorkerékpárok gyártásával szerzi be.

Suzuki Motor Corporation
JelmondatWay of life!
Típus
Alapítva1909
SzékhelyJapán Hamamacu, Sizuoka, Japán
AlapítóSzuzuki Micsio
Iparágautóipar
Formakabusiki gaisa
TermékekAutó, Motorkerékpár, Csónakmotor, és más termékek
Árbevétel19,76 milliárd dollár (2005)
Alkalmazottak száma45 000
Leányvállalatai
  • Maruti Suzuki
  • Magyar Suzuki Zrt.
  • Suzuki Indomobil Motor
  • Pak Suzuki Motors
  • Suzuki Motor Gujarat
  • Suzuki Motorcycle India Limited
Tőzsdetokiói tőzsde

Suzuki Motor Corporation (Japán)
Suzuki Motor Corporation
Suzuki Motor Corporation
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 41′ 32″, k. h. 137° 41′ 17″34.692306°N 137.688111°EKoordináták: é. sz. 34° 41′ 32″, k. h. 137° 41′ 17″34.692306°N 137.688111°E
A Suzuki Motor Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Suzuki Motor Corporation témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Suzuki a 12. legnagyobb személygépkocsi-gyártó a világon. Több mint 45 000 embert alkalmaz, a világ 163 országában van jelen, 28 vegyesvállalattal közvetlenül vagy értékesítési hálózata révén.

Története

szerkesztés

A cégalapító Szuzuki Micsio (鈴木 通夫 Suzuki Michio) első termékét, egy pedál-hajtású szövőgépet, 1909-ben, 22 évesen készítette, és árusítani kezdte.

30 évesen már egy szövőszékgyártó-üzem vezetője volt. Ekkor hatvan alkalmazott dolgozott az üzemben. Eközben tett szert fémmegmunkálási tapasztalatokra is.

Szuzuki Micsio folyamatosan korszerűsítette a termelést, legújabb szövőszékeit már gépesítette, amihez friss tőkére volt szüksége, ezért 1920 márciusában, 500 000 jen alaptőkével, Suzuki Szövőszékgyártó Vállalat (Suzuki Jidosa Kogyo) néven bevezette cégét a tőzsdére. Ez a dátum tekinthető a mai nevén Suzuki Motor Corporationként ismert cég megalapításának.

1922-re a cég már a legnagyobb japán szövőszékgyárak egyike lett, azonban a piac telítődni kezdett, mivel Suzuki kiváló minőségű, az akkori igényeket teljes mértékben kielégítő szövőszékei nem romlottak el, így az új szövőszékek iránti igény fokozatosan csökkent.

A második világháború után a szövőszékgyártás ugyan újraindult, de a háború és az azt követő gazdasági helyzet rossz hatással volt a cég rehabilitálására.

Szuzuki Micsio a szövőszékpiac telítődése miatt már a háború előtt is foglalkozott a gyártott termékpaletta járműipari kibővítésének gondolatával, sőt, 1938-ban egy Angliából hozatott Austin Seven típusú gépkocsi alapján egy prototípust is elkészített a gyár fejlesztőgárdája. Ez a projekt azonban nem valósulhatott meg, mert időközben kitört a világháború.

2010. január 15-én a Volkswagen AG megvette a Suzuki részvényeinek 19,9%-át, mellyel a Suzuki legnagyobb részvényesévé vált.

Kronológiai áttekintés

szerkesztés
 
Suzulight
 
Suzuki gyár Esztergomban. Több mint 6000 alkalmazottja van a létesítménynek

Szuzuki Micsio 1909-ben megalapította a Suzuki szövőgép gyárat. A vállalat 1922-re a legnagyobb szövőszékgyárak egyikévé vált. Harminc évvel később, 1952-ben készült el az első itt gyártott jármű Power Free néven, amely egy 36 cm³-es kétütemű segédmotorral hajtott kerékpár volt, amit a 60 cm³-es, kétsebességes Diamond Free követett.

1955-ben a cég neve Suzuki Motor Corporation-re változott. Egy évvel később legyártották az első autót, a Suzulight egy elsőkerékhajtású kisautó volt. 1962-ben újabb mérföldkőhöz érkezett a Suzuki, mely az 50 cm³-es kategóriában megrendezésre kerülő motorkerékpár-bajnokságon első helyezést ér el.

1963-ban az Egyesült Államokban, Los Angelesben, U.S. Suzuki Motor Corporation néven gyári márkaképviselet nyílt. Négy évvel később, 1967-ben 360 cm³-es, kétütemű motorral piacra kerül a Suzuki Fronte. 1971-ben legördült a gyártósorokról a Suzuki GT 750, kétütemű, vízhűtéses motorkerékpár.

1974-ben kezdett gépkocsiexportba a japán gyártó. 1976-ra a Suzuki Fronte új motorja már 450 cm³-es volt. Piacra került a négyütemű, 400, 500 és 750 cm³-es Suzuki GS motorkerékpár sorozat, egy évre rá pedig elkészült az első LJ80-as, négykerék-meghajtású Suzuki, melyet már négyütemű, 800 cm³-es motor hajtott. 1981-ben került piacra a CS50-es robogó.

Az 1981-ben a General Motorsszal és az Isuzuval kötött szerződést követően a rá következő esztendőben ismét sikereket ért el a Suzuki a versenyek világában. A Suzuki az 500-as kategóriában hetedszer is megnyerte az országúti motorkerékpár világbajnokságot. Ezzel párhuzamosan megkezdte működését a pakisztáni Suzuki gyár, majd aláírták az indiai Maruti és a spanyolországi Santana gyár létesítéséről szóló szerződéseket.

1983-ban Suzuki Cultus néven 1000 cm³-es motorral megjelent a Swift elődje, majd a Suzuki GTI 1300 cm³-es motorral 1986-ban.

A magyarok körében jelenleg is népszerű Vitara elődje, a Suzuki terepjárója 1988-ban készült el. 1989 nyarán a General Motorsszal közösen teljesen felújították a Swiftet. A kerekek hátul is függetlenül rugóztak, a motorokat is tökéletesítették. 1990-ben bemutatták a Sedant is.

1990-ben megállapodtak a magyarországi Suzuki gyártásáról, 1991-ben megalakult a Magyar Suzuki Rt. Még ugyanebben az évben piacra került a kétüléses Cappuccino. A kilencvenes évek további időszaka igen eseménydúsan telt a Suzuki számára. 1992-ben legyártották az első magyar Suzukit. 1993 óta az „újautó-eladások” listája szerint a Suzuki a legnépszerűbb típus Magyarországon. 1993-ban beindult a Suzuki autók gyártása és értékesítése Esztergomban. Hivatalosan is felavatták a Suzuki legújabb autógyárát Magyarországon, Esztergomban. A Suzuki Motor Corporation bemutatta a Wagon R-t, a legújabb egyterű autóját. Eközben 1994-ben Japánban az összes autóeladás elérte a tízmilliót.

A kilencvenes évek második fele is mozgalmasnak bizonyult. 1995-re a motorbicikli export meghaladta a húszmillió darabot. A Suzuki Motor Corporation legújabb fejlesztése a Baleno volt.1996 Vietnámban motorbicikli- és személyautó-gyártás indult. 1997-re a személygépkocsik tengerentúli értékesítése elérte a tízmillió darabot.

2001 végére világszerte 30 millió darab Suzuki gépkocsit értékesítettek, ebből több mint 15 millió darab export piacokon kelt el. 2002 májusában a Suzuki többségi tulajdont szerzett a Maruti Indiában. 2002-ben új összeszerelő sort helyeztek üzembe a Kosai gyárban. 2005-ben piacra dobták az Ignist. 2006-ban gördült le az első SX4 a gyártósorról, 2011-ben pedig elkészült a kétmilliomodik Suzuki, ami egy harmadik generációs Swift volt.

2013-ban látott napvilágot az SX4 S-Cross modell, majd 2015-ben érkezett az új Vitara. 2016-ban kezdődött meg az első turbómotoros esztergomi Suzuki Vitara S forgalmazása.[1]

Motorkerékpárok

szerkesztés

A Suzuki által a Power Free-re kifejlesztett rendszer annyira újszerű és leleményes volt, hogy arra az akkor felállt új kormány is felfigyelt, és anyagi támogatást nyújtott a Suzuki számára, hogy az folytassa a motorkerékpár-fejlesztésben megkezdett fejlesztéseit. A Power Free mindezek ellenére csak pár hónapot töltött a piacon, mielőtt teljesen áttervezték. Ugyanis nem sokkal a bemutatás után a japán kormány megváltoztatta a kismotorhasználat feltételeit, és ezt követően 4 ütemű motorok esetében 90 cm³ felett, kétütemű motorok esetében pedig 60 cm³ felett írta csak elő vezetői engedély szükségességét. A Suzuki ezért azonnal hozzálátott egy új, 60 cm³-es kétütemű motorkerékpár kifejlesztéséhez. Így került a piacra 1953-ban a Diamond Free, 58 cm³-es (43 mm : 40 mm furat-löket arányú) motorblokkal, amely 4000 fordulatnál 2 Le-t teljesített, és két sebességes erőátviteli rendszerrel.

A gyártása során számtalan variációban volt elérhető a Diamond Free, legfőképpen az üzemanyagtank formája, és a különböző láncvédők jelentették a variálhatóságot, de később különleges vázakkal is árulták, sőt rugós- és megerősített első villákkal, dobfékkel, de még ütközőkkel is megvásárolható volt. A Diamond Free-t a ma is használt kezelőszervekkel látták el: kézi kuplungkarral, hüvelykujjal vezérelhető gázzal, és a középvázba felhozott válókarral. És bár nyugaton nem vált ismertté, Japánban sok ezer Diamond Free-t adtak el.

Ezután – a világgazdasági eseményekkel összhangban – felgyorsultak az események a cég életében. 1954 több nagy változást is hozott, ekkor a cég már 6000 darab motorkerékpárt gyártott havonta. Ebben az évben a cég befejezte a segédmotor kerékpárok gyártását és átállt a mopedgyártásra. Az új modellt Mini Free névre keresztelték – ami 1958-ig, a Suzumoped megjelenéséig volt kapható. Ugyancsak 1954-ben a cég nevét a mai nap is használt nevére, Suzuki Motor Corporation-re változtatták. Ugyancsak ’54-ben készítette el a Suzuki az első igazi motorkerékpárját, a Colleda Co-t. A motor négyütemű, egyhengeres, 90 cm³-es, könnyű súlyú motor volt, amely a gyártásának első évében megnyerte a Japán Nemzeti Kupát, ezzel előre biztosítva magának a gyors piaci sikert. 1955 márciusában a Suzuki bemutatta első „nagymotorját”, a Colleda COX-et. 125 cm³, egy henger, négy ütem és modern külső voltak a motorkerékpár jellemzői. Ezzel párhuzamosan egy kétütemű, Colleda ST névre hallgató motor is piacra került, amely a korábbi Colleda CO újraformált és átdolgozott változata volt. Finomítottak a motor felfüggesztésén és a világítási rendszerén is. 1959 májusáig folyt a Colledák gyártása, melynek során olyan, Európában unikumnak számító megoldásokat alkalmaztak, mint például az elektromos önindító. Ezzel párhuzamosan a cég belekezdett az autógyártásba is, első termékük a „Suzulight” névre keresztelt 2 ütemű, 360 cm³-es mini személyautó volt.

1956-ban a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak a motorépítésnek. A cél immáron teljesen új volt, egy, az akkori értelmezésben nagy teljesítményű versenygép kifejlesztése, amely képes a 130 km/h fölötti sebességre. A megoldást egy 18 lóerős 250 köbcentiméteres, (54 mm : 54 mm furat-löket arányú) kéthengeres, négysebességes váltóval szerelt kétütemű motor jelentette, amely igen előremutató fejlesztésnek számított akkoriban. A motor a Colleda erényeit foglalta magában, és TT névre hallgatott. Ez a motor számít a későbbi T 20, a T 250 és a GT 250 modellek elődjének. Modern, lengéscsillapítóval felszerelt hátsó lengőkarjával, és újszerű első villáival azt mutatta, hogy a Suzuki mérnökei már a korai években felismerték a jó futómű fontosságát. 1957-ben Szuzuki Micsio visszavonul a mindennapi üzlettől, helyét fia, Szuzuki Sunzó vette át az elnöki székben. Édesapja, a cég alapítója a továbbiakban csak tanácsadóként vett részt az üzletben. A Suzuki minden évben fejlesztett modelljein. Piacra kerültek a Colleda COX II, Colleda ST II szériák. Ekkor a Suzukinak már voltak motorjai az 50, a 125 és a 250 kategóriákban is. Ekkor, 1958 májusában debütál a hídvázas Suzumoped SM, amely a Suzumoped-et váltja fel; és szintén ebben az évben, októberben mutatják be a Suzuki új emblémáját, az ’S’ betűt.

1960-ban a Suzuki gyári csapata benevezett a már akkoriban is híres Man-szigeti TT-re, és bár a versenyt elsőre nem nyerték meg, az előkelő 15., 16., és 18. helyeket sikerült megszerezniük. Ezzel bebizonyították, hogy a Suzuki motorok gyorsak és megbízhatók. 1962-ben aztán a Suzuki megnyerte fennállásának első Világbajnokságát, 50-es kategóriában az angliai Isle of Man TT-n. Ugyanebben az évben kezdték építeni az 5 mérföld hosszú Suzuki Rjújó Tesztpályát (スズキ竜洋テストコース) is a gyár közelében, az azóta Ivata városába beolvadt Rjújó városában, és a rákövetkező évben már készen állt a motorpróbákra. Ebben az időben került piacra a ’Selped’ nevű moped, ami hatalmas darabszámban fogyott, és így egyike lett a legnagyobb darabszámban eladott Suzuki motoroknak. 1965-ben a Suzuki bemutatja első csónakmotorját, a DT 55-öst, amely egy kétütemű, 5,5 Le motor, valamint szintén ebben az évben kerül piacra a középkategóriás kisautója a Fronte 800, amelyet szintén kétütemű, 800 cm³-es motor hajt. A Suzuki ettől kezdve folyamatosan fejleszti kínálatát a négykerekűek terén is, valamint minden évben több motort is piacra dobott, még jobban felgyorsítva a japán motorgyártás dinamikus fejlődését.

1976-ban új koncepciót indított útjára a Suzuki. Belefogott a négyütemű motorok fejlesztésébe, elindulva azon az úton, amelyen ma is jár. Az első modellek a GS 400 (a mai GS 500 és GS 500 F modellek őse) és a négyhengeres, dupla vezérműtengelyes GS 750 (a ma is kapható GSX 750 F elődje) voltak. A fejlődés folytatódott és 1977-ben sok kétüteműt kivezettek a piacról. Szintén 1978-ban került a cég vezérigazgatói székébe Szuzuki Oszamu, a vállalat jelenlegi elnöke.

Nemzetközi kronológia

szerkesztés

Magyarországon

szerkesztés

Magyarországon a Suzuki 1991 óta van jelen, ekkor alapított autógyárat a Suzuki Co. A motorkerékpárok árusítása kiegészítő tevékenységként indult meg 1994-ben. Az első esztendőben a Magyar Suzuki Zrt. 28 darab motorkerékpárt adott el, de ez a szám azóta évről évre megsokszorozódik. 1995-ben 46 darab, majd 103, 256, 1998-ban 566, 1999-ben már 952, 2000-ben pedig 1003 darab motor, majd 2001-ben 1674, 2002-ben 2198, 2003-ban 2586 2004-ben pedig már több mint 4000 Suzuki márkájú motor talált gazdára hazánkban. Ezek az eredmények biztosítják, hogy a Suzuki immáron hetedik éve folyamatosan a motorkerékpár eladásokban is piacvezető Magyarországon. A hálózat az eladásokhoz igazodva nagy léptékben fejlődött. A hálózat és az értékesítés öt Suzuki Márkakereskedéssel indult, melyek mindegyike, hűen a márka szelleméhez ma is prosperál, kibővülve a későbbiekben a hálózathoz csatlakozó kereskedőkkel, akikkel együtt immár országszerte 44 helyen forgalmazzák a Suzuki Motorkerékpárokat.

Fontosabb állomások

1991
- Megalakul a Magyar Suzuki Rt. A tulajdonosok a Suzuki Motor Corporation, az Itochu, IFC és az Autókonszern.
- Az esztergomi Suzuki-gyár 350 000 négyzetméteres területre épült 33 000 négyzetméteres csarnokaival a Suzuki-birodalom egyik gyöngyszeme.

1992
- Megindul az itthon gyártott Suzukik értékesítése. Az első példány ma a Közlekedési Múzeumban látható.
- Beindul a próbaüzem.
- Alapkőletétel Esztergomban. A beruházás értéke 32 milliárd japán yen, vagyis mintegy 14 milliárd forint.

1993
- Az „új autó eladások” listája szerint a Suzuki a legnépszerűbb típus Magyarországon.
- Átadják a 10 000. hazai autót.
- Hivatalos gyáravató Esztergomban. Itthon is beindul a négyajtós Sedanok gyártása.

1994
- Beindul a második műszak, és a Magyarországon gyártott alkatrészek japán exportja.
- Átadják a 25 000. Magyarországon gyártott Suzukit.
- Augusztusban több mint 2000 Suzukit vesznek Magyarországon.
- A hazai és más európai beszállítások aránya meghaladja a 60%-ot. A magyar Suzuki európai termékké válik.

1996
- A Magyar Suzuki Rt. megkapja az ISO 9002 tanúsítványt.
- Modellváltás a Suzukinál. Az új Swift szebb, kényelmesebb és biztonságosabb.
- Az új autók magyarországi piacán a Suzuki részesedése eléri a 20%-ot. Az esztergomi gyárban elkészül a 100 000. hazai gyártású Suzuki.

1997
- Ötéves a mi autónk.
- Továbbra is a Suzuki Swift vezeti a hazai népszerűségi listát
- A Swift a márkák versenyében is az első helyen végez.

1998
- A Suzuki Motor Corporation és a GM megállapodást köt egy közös kisautó gyártásáról.
- A magyarországi termelés meghaladja a 200 000 db-ot.
- A Magyar Suzuki Rt. megszerzi az ISO 14001-es minőségbiztosítási tanúsítványt.

1999
- Elkészül a 250 000. hazai gyártású Swift.
- A Swift újabb modellfrissítése.
- Átveszi autóját a 100 000. hazai Swift-tulajdonos.

2000
- Az első 30 márkakereskedő ISO 9002 minősítése.
- Megindul a Wagon R+ sorozatgyártása.

2001
- Év végéig 85 184 darab Suzukit értékesítenek, ebből 29 025 darabot Magyarországon adnak el.
- A legkeresettebb autó a Swift, a Wagon R+ pedig a negyedik legnépszerűbb kocsi.
- A Suzuki Liana bemutatója Magyarországon.

2002
- A gyártás 10. évfordulójának megünneplése akciókkal, nyereményekkel.
- A megújult, ötszemélyes Wagon R+ bemutatkozása.
- A Liana Sedan bemutatása.

2003
- Az Ignis formatervezi különdíjat kap „A Világ Legszebb Autója 2003” olaszországi versenyén.
- Megállapodás a Suzuki és a Fiat között egy ötajtós, négykerékhajtású autó kifejlesztéséről.
- A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszpolgári címet adományoz Szuzuki Oszamunak.
- Megkezdődik az Alto értékesítése a márkakereskedőknél.
- Az új Ignis ünnepélyes bemutatója.

2004
- A Suzuki Ignist vezető Per Gunnar Andersson nyeri a JWRC versenyt.
- A Magyar Suzuki Rt. 2004-ben és 2005-ben elnyeri a Superbrand címet.
- Szponzorációs szerződést köt a Magyar Suzuki Rt. Pavuk Viktória műkorcsolyázónővel.

2005
- A Magyar Suzuki Rt. elnyeri az „Év legnagyobb volumenű bővítése” díjat.
- A Swiftből belföldön 18 385, külföldön 63 759 darab fogy el.
- A Swift Ausztráliában, Kínában, Indiában, Japánban megszerzi „Az év autója” címet.
- Április 26-án Szuzuki Oszamu megkapja az Esztergom város díszpolgára címet.
- Négy csillagot kap az ötből az új Suzuki Swift az EURO-NCAP minősítővizsgáján.
- Február 4-én bemutatásra kerül az új Swift.
- A Magyar Suzuki Rt. megkapja a Közép-Dunántúli Régió Legjobbjai társadalmi célú kitüntetést.

2006
- Február 27-én legördül a gyártósorról a Suzuki és a FIAT együttműködéséből létrejött SX4.
- A Suzuki Motor Corporation bejelenti, hogy 2007-ben indul a rali-világbajnokságon (WRC).
- Négy csillagot kapott az ötből az SX4 az EURO-NCAP minősítő vizsgáján.

2007
- A Suzuki immár 11 éve piacvezető Magyarországon az új autók eladásait tekintve.
- Az esztergomi gyár 50 milliárd forintnyi beruházással és 1500 új alkalmazott felvételével bővül.
- A Suzuki ismét JRC világbajnok, és sikeresen fejezi be a WRC tesztprogramját.
- Esztergomban megnyílik a Suzuki-óvoda.

2008
- A vállalat eléri a 300 ezer autó/év gyártási kapacitást. Szeptemberben a gyárban elkészül az 1 500 000-dik gépkocsi.
- Tavasszal a gyártósorról legördül az első Splash.
- A Magyar Suzuki Zrt. a magyar olimpiai csapat gyémánt fokozatú támogatója.
- A vállalat megalapítja a Puskás-Suzuki Kupát.

2009
- A 2009-ben másodjára megrendezett Puskás-Suzuki Kupa sportesemény legnagyobb szenzációját a Budapest Honvéd győzelme hozza a Real Madrid felett.
- A világsikernek örvendő Suzuki SX4 megjelenik ferde hátú és szedán változatban.
- A Suzuki megújítja az SX4-et.

2010
- A Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárában legördül a gyártósorról az új Swift első darabja.
- A Suzuki a magyar olimpiai csapat gyémántfokozatú támogatójaként a MOB-bal közösen Olimpiai Nagyfutamra hívja az aktív életmód híveit.

2011
- Elkészül a kétmilliomodik személyautó, egy harmadik generációs Swift.
- Megújul a Swift Sport modell.

2012
- Megújul a Splash.

2013
- Elindul az SX4 S-CROSS sorozatgyártása.

2014
- Ismét megújul a Swift.
- Megszűnik a Splash Magyarországon.

2015
- Március 5-én legördül a szerelősorról a vadonatúj Vitara modell.

2017
- Elkészül a hárommilliomodik személyautó, ami egy SX4 S-Cross.

Maruti Suzuki

szerkesztés

A Suzuki Motor Corporation (スズキ株式会社; Hepburn: Suzuki Kabushikigaisha?) legnagyobb, legértékesebb leányvállalata. 1981-ben alapították Indiában.

Személygépkocsik

szerkesztés
 
A plug-in hibrid meghajtású Suzuki Across
 
A hibrid meghajtású Suzuki Swace
 
2004 Suzuki Grand Vitara
 
Suzuki SX4
 
Suzuki Swift
 
Suzuki Ignis

Suzuki modellek

szerkesztés
Modell Gyártás kezdete Gyártás vége
Across 2020. még tart
Aerio/Liana 2001. szeptember 11. 2007. január 19.
Alto 1979. június 20. még tart
Lapin 2002. február 4. még tart
APV 2004. április 25. még tart
Baleno 1995. március 9. 2007. július 23.
2015. október 24. (újraindulás) még tart
Cappuccino 1991. november 11. 1997. január 29.
Carry 1961. december 26. még tart
Cervo 1977. október 3. 1982. június 10.
Escudo 1989. december 17. még tart
Esteem 1995. március 9. 2007. július 23.
Equator 2008. szeptember 13. 2012. augusztus 20.
Fronte 1962. június 19. 1988. április 23.
Grand Vitara 1990. január 29. még tart
Ignis 2000. szeptember 9. 2007. március 5.
2016. május 6. (újraindulás) még tart
Jimny/Samurai 1970. április 1. még tart
Kizashi 2009. október 4. 2016. november 21.
LJ-Series ?
MightyBoy 1983. február 17. 1988. január 31.
MR Wagon 2001. szeptember 9. 2016. április 11.
Palette 2008. november 5. 2013. június 21.
SJ-Series ?
Sidekick 1991. március 22. még tart
Solio 1993. május 19. még tart
Splash 2008. szeptember 23. még tart
Stingray ?
Swace 2020. még tart
Swift/Cultus 1983. augusztus 9. még tart
SX4 2006. június 24. még tart
Twin 2003. január 22. 2005. október 14.
Verona 2004. február 29. 2006. augusztus 29.
Vitara 1990. január 29. még tart
WagonR+ 2000. augusztus 7. 2008. szeptember 23.
X-90 1995. november 12. 1997. január 31.
XL-7 1998. szeptember 24. 2009. március 19.
Modell Gyártás kezdete Gyártás vége
Swift+ 2002. március 30. 2011. szeptember 7.
Forenza/Reno 2003. szeptember 19. még tart
Verona 2004. február 29. 2006. augusztus 29.
Modell Gyártás kezdete Gyártás vége
Fun 2000. február 14. 2015. augusztus 11.

Terepjárók

szerkesztés
Modell Gyártás kezdete Gyártás vége
Samurai 1990. szeptember 2. 2002. május 20.
Vitara 1990. január 29. még tart
Jimny 1970. április 1. még tart

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Infografika - A Suzuki Magyarországon (magyar nyelven). Alapjárat. (Hozzáférés: 2019. január 24.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Suzuki témájú médiaállományokat.