Leányvállalat

Leányvállalat[1]olyan jogi személy, amelyet más gazdálkodó szervezet(ek), illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek (pl. gazdasági társaság stb.) hozhatnak létre.

Jellemzői

szerkesztés
  • A leányvállalat jogi személy.
  • Gazdaságilag a létesítő vállalathoz tartozik,
    • az anyavállalat pénzzel támogathatja,
    • anyagi eszközöket vonhat el tőle, stb.

A leányvállalatra az anyavállalat közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorol tulajdonosi jogai alapján. [2] A függés egyértelmű. Általában tőkeerős gazdasági társaságok alapítanak leányvállalatot, leggyakrabban akkor, amikor termelésüket, szolgáltatásnyújtásukat más országba helyezik át. A befolyás formái :

  • 100-%os tulajdonosként a szavazatok többségével rendelkezik,
  • más tulajdonosokkal kötött szerződés alapján a szavazatok többségét birtokolja,
  • a társaság tulajdonosaként speciális jogai vannak (pl.vezető tisztségviselők kinevezése, visszahívása, stb.),
  • tulajdonosi szerződések vagy az alapító okiratban foglaltak szerint döntő irányítást gyakorol (ilyenkor nem feltétel a szavazati arány).

Magyarországi szabályozás

szerkesztés

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény[3] úgy rendelkezik, hogy a Ptk. hatálybalépésekor működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak[4] Mivel a leányvállalat alapításának korlátozása magyarországi jogszabályi intézkedés, ezért a 2000. évi C. törvény "A számvitelről" szabályozza legfelsőbb szinten fogalmukat, könyvvitelüket és kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségüket.[5]

Története Magyarországon

szerkesztés

Tervutasításos rendszer

szerkesztés

Magyarországon a tervutasításos gazdaságirányítási rendszerben az államigazgatás vállalatalapítási monopóliuma érvényesült. 1967-ben, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével a jogi szabályozás már lehetővé tette, hogy állami vállalat más vállalatokkal együttesen közös vállalatot alakítson. Arra nem volt lehetőség, hogy egyetlen állami vállalat egyedül is alapíthasson leányvállalatot. A leányvállalat alapítását a vállalati törvény módosítása tette kifejezetten lehetővé.[6]

Leányvállalatot állami vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv illetve jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás (a továbbiakban: anyavállalat), sőt, tröszt is létrehozhatott. A létrehozás feltételei megegyeztek a gazdasági társaságok alapításának feltételeivel.

Az anyavállalattal való szoros függőség minden szinten kimutatható, így a leányvállalat vezetőit az anyavállalat nevezi ki, az üzletmenetet, üzletszabályzatot is az anyavállalat határozza meg, azonban garanciális, munkajogi szabály, hogy a leányvállalat dolgozói a leányvállalattal állnak munkaviszonyban.

Európai Uniós rendszer

szerkesztés

"30 éves tárgyalásokat követően a Tanács elfogadta az európai részvénytársaság létrehozásához szükséges két jogalkotási eszközt, vagyis az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2157/2001/EK rendeletet és az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelvet. A rendelet megteremti a lehetőségét, hogy egy társaság az Unió területén uniós részvénytársaság „Societas Europaea” (SE) formájában jöjjön létre. Számos lehetőséget biztosítottak a legalább két tagállamban működő olyan vállalkozások tekintetében, amelyek SE-ként kívánnak megalakulni: összeolvadás, holding létrehozása, leányvállalat létrehozása vagy SE-vé való átalakulás."[7]

További információk

szerkesztés
  • 1983. évi 17. törvényerejű rendelet egyes szervezetek leányvállalat alapítási jogáról
  • 1977. évi VI. tv.
  1. Leányvállalat fogalma MIMI
  2. Leányvállalat
  3. 2013. évi CLXXVII. törvény
  4. 2013. évi CLXXVII. törvény 9. § (5) bekezdése
  5. 2000. évi C. törvény a számvitelről "(2) E törvény alkalmazásában 1.anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; 2.leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;..." Szerkesztői megjegyzés: Elméletileg a leányvállalatok jelen lehetnek Magyarországon úgy, mint külföldön alapított hazánkban működő cégek, valamint úgy, mint a hivatkozott (1959. évi IV. törvényben nevesített) jogszabálytól független jogi személyek által alapított cégek.
  6. A gazdaság jogi alapjai I. 266- 267. old.
  7. Csehi Kovács Roden:Az európai magánjog forrásai 33. oldalAlszakasz szó szerinti idézet a szakszerűség miatt
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap