Ságvár

	Ságvár
	; Ságvár címere
	; Ságvár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Kecskés Gábor (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8654
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	1807 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	46,12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	38,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ságvár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″
	Ságvár Pozíció Somogy megye térképén
	Ságvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ságvár témájú médiaállományokat.

Ságvár község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Siófoktól – az M7-es autópályától – 5 km-re fekszik a Szekszárd felé vezető 65-ös főút mellett.

Ságvár területén több korból is értékes leleteket találtak a régészek. A legkorábbiak tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is települések voltak, 17 000 évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek itt. Származnak leletek a bronz- és a rézkorból is, az első írásban is említett település pedig a kelta eredetű Tricciana volt. A római időkben fontos közlekedési csomópont helyezkedett el a mai Ságvár közelében: itt keresztezte egymást az Arrabonát és Sopianaét összekötő, valamint a mai Keszthely és Adony közötti út. Az egykori, közel 1 km hosszú, 2,5 m széles római kori várfalból ma már csak néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Az erőd a 4. században leégett, a rómaiakat lassan más népek váltották fel. Egyes vélemények szerint a hunok, mások szerint a 9. század végén ide érkező magyarok egyik törzsét Ság vezette, róla kapta a nevét a település.

A középkori Ság falu a mai településtől délnyugatra feküdt, lakói a 11-12. században egy kabar törzs tagjai voltak. 1038 és 1095 között a falu a pannonhalmi apátság birtoka volt, 1106-ban Álmos hercegé, később a dömösi monostoré. 1211-ben Ság neve szerepelt a tihanyi apátság összeírásában is, 1431 és 1447 között pedig a székesfehérvári őrkanonok és a johanita lovagok tulajdona volt. Ságvár néven (Sagwar írásmóddal) először 1460-ban jelent meg, ekkor Gáni Kristóf birtoka volt. 1536-ban a település 17 telekkel rendelkezett és a fehérvári káptalan tulajdonában állt, majd a török megszállás idején az endrédi náhije részét képezte. Vára több harc színhelye volt, a Tömlöc-hegy pedig onnan kapta nevét, hogy a törökök börtönt építettek ott. 1558-ban a tihanyi vár kapitánya, Takaró Mihály azt jelentette, hogy július 7-én „az terekek egy szentegyházat erősítettek meg. Rájuk üték... megvettem tőlük a tornyot.”

1531-ben Török Bálint pártfogásával a megmaradt magyar lakosság a református hitre tért át. 1571-ben a település a török kincstár adólajstromában szerepelt 48 házzal, később 52-vel. 1646-ban egy feljegyzés eklézsiáját már virágzó egyházként említi. 1715-ben új templomot építettek maguknak, ami helyett 1746-ban újabbat és erősebbet emeltek, de 1814-ben ezt is lebontották, mivel megsüllyedt, majd ezekben az években építették fel ma is álló templomukat. A katolikus templom a 18. század közepén készült el.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor Jellasics a Sió környékén harcolt, a közelben tanyázott, majd Kossuth Lajos toborzói is Ságvár mellett gyülekeztek. 1864-ben Ságvárnak 224 háza volt. 1920-ban, a Nagyatádi Szabó István-féle földreform idején a veszprémi káptalan birtokából mintegy 120 holdat osztottak szét, a Rákóczi utcában pedig további házhelyeket. 1945-ben, amikor még mindig a veszprémi káptalan volt a falu legnagyobb birtokosa, 1660-an éltek itt.^[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,2%, református 15,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,3% (31,8% nem nyilatkozott).^[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Római katolikus templom (Munkás Szent József), 1756-ban épült^[5]
Református templom (1819-ben épült), udvarán romkert^[6]
Nepomuki Szent János-szobor, 1830-ban készült^[7]
I. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű
Aliréti vadászház^[8]
A falu közelében, az erdőben, egy löszös talajú dombban található a Betyár-barlang.^[9]
A ságvári szőlőhegy nevezetessége az úgynevezett Lyukas-domb: egy domb, amibe alagutat fúrtak.^[10]