Ságvár

magyarországi község Somogy megyében

Ságvár (latinul: Tricciana, németül: Schleugberg am Plattensee) község Somogy megyében, a Siófoki járásban. A Dunántúl egyik legrégebben alapított települése.

Ságvár
Ságvár.jpg
Ságvár címere
Ságvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás község
Polgármester Kecskés Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8654
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség1807 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ságvár (Magyarország)
Ságvár
Ságvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″
Ságvár (Somogy megye)
Ságvár
Ságvár
Pozíció Somogy megye térképén
Ságvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ságvár témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Siófoktól – az M7-es autópályától – 5 kilométerre délre fekszik a Szekszárd felé vezető 65-ös főút mellett, Siófok déli szomszédságában. A keleti szomszédságában lévő településekkel, Ádánddal, Siójuttal és Balatonszabadival a 6403-as út köti össze. Siófokkal és Sommal kerékpárút is összekapcsolja.

TörténeteSzerkesztés

Ságvár területén több történelmi korból is értékes leleteket találtak a régészek. A legkorábbiak tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is települések voltak, mintegy 17 000 évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek itt. Származnak leletek a bronz- és a rézkorból is, az első itteni, írott forrásból is ismert település pedig a kelta eredetű Tricciana volt.

 
Tricciana a virágzó késő római Pannonia provincia belső erődjei (castrum) közé tartozott[3][4]

A római időkben fontos közlekedési csomópont helyezkedett el a mai Ságvár közelében: itt keresztezte egymást az Arrabonát és Sopianaét összekötő, valamint a mai Keszthely és Adony között húzódó út. Az egykori, közel 1 kilométer hosszú, 2,5 méter széles római kori várfalból ma már csak néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Az erőd a 4. században leégett, a rómaiakat lassan más népek váltották fel. Egyes vélemények szerint a hunok, mások szerint a 9. század végén ide érkező magyarok egyik törzsét vezette Ság, akiről a település a nevét kapta.

A középkori Ság falu a mai településtől délnyugatra feküdt, lakói a 11-12. században egy kabar törzs tagjai voltak. 1038 és 1095 között a falu a pannonhalmi apátság birtoka volt, 1106-ban Álmos hercegé, később a dömösi monostoré. 1211-ben Ság neve szerepelt a tihanyi apátság összeírásában is, 1431 és 1447 között pedig a székesfehérvári őrkanonok és a johannita lovagok tulajdona volt. Ságvár néven (Sagwar írásmóddal) először 1460-ban jelent meg, ekkor Gáni Kristóf birtoka volt. 1536-ban a település 17 telekkel rendelkezett és a fehérvári káptalan tulajdonában állt, majd a török megszállás idején az endrédi náhije részét képezte. Vára több harc színhelye volt, a Tömlöc-hegy pedig onnan kapta nevét, hogy a törökök börtönt építettek ott. 1558-ban a tihanyi vár kapitánya, Takaró Mihály azt jelentette, hogy július 7-én „az terekek egy szentegyházat erősítettek meg. Rájuk üték... megvettem tőlük a tornyot.”

1531-ben Török Bálint pártfogásával a megmaradt magyar lakosság a református hitre tért át. 1571-ben a település a török kincstár adólajstromában szerepelt 48 házzal, később 52-vel. 1646-ban egy feljegyzés az eklézsiáját már virágzó egyházként említi. 1715-ben az itt lakók új templomot építettek maguknak, ami helyett 1746-ban újabbat és erősebbet emeltek, de 1814-ben ezt is lebontották, mivel megsüllyedt; az ezt követő években építették fel ma is álló templomukat. A katolikus templom a 18. század közepén készült el.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor Jellasics a Sió környékén harcolt, a közelben tanyázott, majd Kossuth Lajos toborzói is Ságvár mellett gyülekeztek. 1864-ben Ságvárnak 224 háza volt. 1920-ban, a Nagyatádi Szabó István-féle földreform idején a veszprémi káptalan birtokából mintegy 120 holdat osztottak szét, a Rákóczi utcában pedig további házhelyeket. 1945-ben, amikor még mindig a veszprémi káptalan volt a falu legnagyobb birtokosa, 1660-an éltek itt.[5]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Szigeti József (független)[6]
  • 1994–1998: Szigeti József (független)[7]
  • 1998–2002: Szigeti József (független)[8]
  • 2002–2005: Szigeti József (független)[9]
  • 2005–2006: Kecskés Gábor (független)[10]
  • 2006–2010: Kecskés Gábor (független)[11]
  • 2010–2014: Kecskés Gábor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2014–2019: Kecskés Gábor (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019-től: Kecskés Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2005. április 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[14] A választás érdekessége volt, hogy a posztért meglehetősen sok, 8 jelölt indult, ilyen nagy számú jelölt versengésére a rendszerváltás óta minden választási évben országosan is legfeljebb 10-12 településen akad példa.

GazdaságaSzerkesztés

Balatonkiliti és Ságvár közt alakították ki, illetve jelölték ki Siófok település ipari parkját.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,2%, református 15,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,3% (31,8% nem nyilatkozott).[15]

Ságvár utolsó becsült népessége 1 900 fő volt (2019)[16].

NevezetességeiSzerkesztés

  • Munkás Szent József római katolikus templom - (1756-ban épült)[17]
  • Református templom - (1819-ben épült) - udvarán romkert[18]
  • Nepomuki Szent János-szobor - (1830-ban készült)[19]
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Aliréti vadászház[20]
  • A falu közelében, az erdőben, egy löszös talajú dombban található a Betyár-barlang.[21]
  • A ságvári szőlőhegy nevezetessége az úgynevezett Lyukas-domb: egy domb, amibe alagutat fúrtak.[22]

KépekSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Tömlöc rejtette a római szarkofágot. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  4. Gaganetz Péter - Tóth Endre: STUDIA VALERIANA. Az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményei Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület, Dombóvár, 2009.. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  5. Ságvár története a falu honlapján. [2014. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  6. Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  8. Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  9. Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  10. a b Ságvár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. április 24. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  11. Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  12. Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  13. Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  15. Ságvár Helységnévtár
  16. Ságvár népessége, lakossága, területe. Nepesseg.com
  17. A katolikus templom a muemlekem.hu-n. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  18. A református templom a muemlekem.hu-n. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  19. A Nepomuki-szobor a muemlekem.hu-n. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  20. Az aliréti vadászház a somogyturizmus.hu oldalon. [2015. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  21. Geoláda a Betyár-barlangnál. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  22. Geoláda a Lyukas-dombnál. (Hozzáférés: 2014. december 3.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés