Nyim
Nyim község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Siófoktól kb. 12 km-re délre. Megközelíthető a 65-ös főútról Ságvárnál letérve. Magas dombokkal, és erdővel körülvett falu. A nyugodt kis község amellett, hogy elzárt helyen fekszik, nincs messze a forgalmas és központszerű Siófoktól. Kicsiny népessége lassan, de folyamatosan növekszik. Itt található hazánk egyik legrégibb Árpád-kori rom-maradványa, a Kási vár.
Nyim | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Siófoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pistár Péter (független)[1] | ||
Irányítószám | 8612 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 311 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 30,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Nyim weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyim témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésNevét először III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levele említette, majd egy 1229-ben kelt oklevél a székesfehérvári káptalan itteni földjeire utal, egy 1269-ben kelt okiratban pedig a királyi udvarnokok és pincemesterek szerepelnek, mint itt birtokosok. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékből tudjuk, hogy ekkor már saját plébániája volt. 1428-ban Zsigmond király Rozgonyi Istvánnénak adományozta Nyimet. A Rozgonyi család tagjai birtokukba is vették, azonban ez nem ment egyszerűen, mert a János lovagok 1431-ben fenntartották korábban szerzett jogaikat a helységre. 1443-ban már valóban a Rozgonyiak birtokában volt, azonban 1460-ban már Ugron Imre a tulajdonos, 1506-ban pedig Perneszi Imre nyert királyi jóváhagyást itteni birtokaira.
Az 1536. évi adólajstrom szerint Ispán Mihály, Perneszi Egyed, István özvegye, és Ugron Bernát voltak Nyim földesurai. Egy 1701-1703 körül készült összeírás szerint pedig Vörös János özvegye, majd 1726-ban a Lengyel és a Mérey családok, 1733 és 1767 között, majd a 19. század elejétől a 20. század elejéig ismét több birtokosa volt, köztük utoljára bálványosi Satzger Pál és Hetyey Jánosné is nagyobb birtokos volt itt.
A községhez tartozott még az 1910 körüli években is Kási-puszta, melynek helyén a középkorban Kács falu feküdt.
Kási-puszta
szerkesztésKácsról 1229-ből maradt fenn az első adat, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt, később pedig a Csák nemzetség dudari ágáé. A Csák nemzetségből származó Simon fia Mihály fia István utód nélküli halála után, 1302. február 18-án, a székesfehérvári káptalan előtt végbement osztozkodáskor, három részre osztották. Az egyik részét Herbon comes négy fia: Csák, Benedek, János és László, a másikat Móricz fiai: Sándor comes és Konrád comes, a harmadikat Gyárfás és Aladár nyerték. Herbon comes fiai, hogy itteni részüket megnagyobbítsák, csákberényi és a vajai részüket átengedték Móric fiainak, a Mihály fia Istvántól maradt kási birtok másik harmadáért. Káson azonban 1424-ben még a Csák nemzetség vérteskereszturi vagy vértesszentkereszti apátsága, az óbudai káptalan és a székesfehérvári káptalan is birtokos volt. 1460-ban Kás felerésze Torvei Ugron Imre birtoka lett. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint Kás-nak már ekkor volt plébániája is. Az 1701-1703. évi összeírás viszont már csak mint pusztát említette és ekkor Vörös János özvegyének birtokaként volt írva. Ettől az időtől kezdve Nyim sorsában osztozott.
Közélete
szerkesztésA rendszerváltás előtti bő egy évtizedben 1979-1990 között Nyim a szomszédos községekkel, Sommal, Nagyberénnyel és Ságvárral alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Ságváron volt.[3] A közös tanács elnöke 1984-től Szigeti József volt.[4]
Polgármesterei
szerkesztés1990–'94 | 1994–'98 | 1998–'02 | 2002–'06 | 2006–'10 | 2010–'14 | 2014–'19 | 2019–'24 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Kajdi Tibor | Nikovics Tibor |
Pistár Péter | |||||
– | – | – | |||||
A rendszerváltást követő két évtizedben Kajdi Tibor töltötte be a község vezetői tisztségét. 2010-ben azonban már nem jelöltette magát, az utódlási verseny pedig igen szorosra sikerült, a három induló jelölt között mindössze 2-2 szavazatnyi különbségek döntöttek a helyezésekről.[5] Ekkor Nikovics Tibor kapta a legtöbb támogatást. Ő maga nem indult négy évvel később, viszont a vetélytársai újból versenybe szálltak, ebből pedig Pistár Péter jött ki győztesen és azóta is ő a falu első embere.
A polgármester-választások főbb adatai[6] | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Jelöltek száma |
Részvétel | Megválasztott polgármester | Szavazat | Forrás | ||||
név | szervezet | db | érv.% | ||||||
1990 | (nincs adat) | Kajdi Tibor | – | (nincs adat) | [7] | ||||
1994 | 2 | 55% | Kajdi Tibor | – | 100 | 78% | [8] | ||
1998 | 2 | 67% | Kajdi Tibor | – | 126 | 78% | [9] | ||
2002 | 1 | 50% | Kajdi Tibor | – | 121 | 100% | [10] | ||
2006 | 2 | 66% | Kajdi Tibor | – | 84 | 51% | [11] | ||
2010 | 3 | 66% | Nikovics Tibor | – | 58 | 35% | [5] | ||
2014 | 2 | 61% | Pistár Péter | – | 98 | 63% | [12] | ||
2019 | 1 | 46% | Pistár Péter | – | 123 | 100% | [1] |
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 270 | 264 | 289 | 311 | 321 | 311 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 15,7%, görögkatolikus 2,4%, felekezet nélküli 4,8% (21% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Kási vár (földvár). A várhoz egykor falu is tartozott (Kás falu). A vár – amely hazánk egyik legjelentősebb, elpusztult Árpád-kori vármaradványa – a Csák nemzetségnek lehetett birtokközpontja. Az építmény ovális alaprajzú, belső területe lapos, kívülről igen meredek oldalfal fogja körbe mély árkokkal.
- Kásipusztai kúria[14]
-
Nyim látképe
-
A kási vár
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ „Eredmények és gondok Ságváron”, Somogyi Néplap, 1981. szeptember 25., 3. oldal (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ „Lemondott a polgármester”, Somogyi Hírlap, 2005. január 25., 1. oldal (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ a b Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyim Helységnévtár
- ↑ Nyim helyi építési szabályzata (PDF). [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 28.)