Nyim község Somogy megyében, a Siófoki járásban, Siófoktól kb. 12 km-re délre. Megközelíthető a 65-ös főútról Ságvárnál letérve.

Nyim
Nyim címere
Nyim címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás község
Polgármester Pistár Péter (független)[1]
Irányítószám 8612
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség289 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség30,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyim (Magyarország)
Nyim
Nyim
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 18° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 18° 06′ 32″
Nyim (Somogy megye)
Nyim
Nyim
Pozíció Somogy megye térképén
Nyim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyim témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Nevét először III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levele említette először, majd egy 1229-ben kelt oklevél a székesfehérvári káptalan itteni földjeit is említette, ezenkívül egy 1269-ben kelt okiratban a királyi udvarnokok és pincemesterek is említve voltak itt birtokosokként. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék már plébániáját is említette. 1428-ban Zsigmond király Rozgonyi Istvánnénak adományozta Nyimet. A Rozgonyi család tagjai birtokukba is vették, azonban a János lovagok 1431-ben fenntartották jogaikat a helységre. 1443-ban a Rozgonyiak birtoka volt, 1460-ban pedig már Ugron Imre birtokaként jegyezték fel. 1506-ban pedig Perneszi Imre nyert királyi jóváhagyást itteni birtokaira. Az 1536. évi adólajstrom szerint ekkor Ispán Mihály, Perneszi Egyed, István özvegye, és Ugron Bernát voltak Nyim földesurai. Egy 1701-1703 körül készült összeírás szerint pedig Vörös János özvegye, majd 1726-ban a Lengyel és a Mérey családok, 1733 és 1767 között, majd a 19. század elejétől a 20. század elejéig ismét több birtokosa volt, köztük utoljára Bálványosi Satzger Pál és Hetyey Jánosné is nagyobb birtokos volt itt.

A községhez tartozott még az 1910 körüli években is Kási-puszta, melynek helyén a középkorban Kács falu feküdt:

Kási-pusztaSzerkesztés

Kácsról 1229-ből maradt fenn az első adat, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt, később pedig a Csák nemzetség dudari ágáé. A Csák nemzetségből származó Simon fia Mihály fia István utód nélküli halála után, 1302. február 18-án, a székesfehérvári káptalan előtt végbement osztozkodáskor, három részre osztották. Az egyik részét Herbon comes négy fia: Csák, Benedek, János és László, a másikat Móricz fiai: Sándor comes és Konrád comes, a harmadikat Gyárfás és Aladár nyerték. Herbon comes fiai, hogy itteni részüket megnagyobbítsák, csákberényi és a vajai részüket átengedték Móric fiainak, a Mihály fia Istvántól maradt kási birtok másik harmadáért. Káson azonban 1424-ben még a Csák nemzetség vérteskereszturi vagy vértesszentkereszti apátsága, az óbudai káptalan és a székesfehérvári káptalan is birtokos volt. 1460-ban Kás felerésze Torvei Ugron Imre birtoka lett. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint Kás-nak már ekkor volt plébániája is. Az 1701-1703. évi összeírás viszont már csak mint pusztát említette és ekkor Vörös János özvegyének birtokaként volt írva. Ettől az időtől kezdve Nyim sorsában osztozott.

KözéleteSzerkesztés

Polgármesterei 1990 ótaSzerkesztés

Időszak Polgármester Jelölőszervezet Megjegyzések, források
1990-1994 Kajdi Tibor ...
1994-1998 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 128 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 100 szavazatot szerzett meg, amivel 78,13 %-os eredményt ért el.[3]
1998-2002 ...
2002-2006 ...
2006-2010 ...
2010-2014 Nikovics Tibor A 2010. október 3-án megtartott választáson a 168 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 58 szavazatot szerzett meg, amivel 34,52 %-os eredményt ért el.[4]
2014-2019 Pistár Péter A 2014. október 12-én megtartott választáson a 157 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 98 szavazatot szerzett meg, amivel 63,23 %-os eredményt ért el.[5]
2019- A 2019. október 13-i választáson egyedüli jelöltként indult, így a 123 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[1]

A rendszerváltás előtti bő egy évtizedben 1979-1990 között Nyim a szomszédos községekkel, Sommal, Nagyberénnyel és Ságvárral alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Ságváron volt.[6] A közös tanács elnöke 1984-től Szigeti József volt.[7]

A településen a 2010-es polgármester-választás különlegessége volt, hogy a három induló jelölt között mindössze 2-2 szavazatnyi különbségek döntöttek a helyezésekről.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 15,7%, görögkatolikus 2,4%, felekezet nélküli 4,8% (21% nem nyilatkozott).[8]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Kási vár (földvár). A várhoz egykor falu is tartozott (Kás falu). A vár – amely hazánk egyik legjelentősebb, elpusztult Árpád-kori vármaradványa – a Csák nemzetségnek lehetett birtokközpontja. Az építmény ovális alaprajzú, belső területe lapos, kívülről igen meredek oldalfal fogja körbe mély árkokkal.
  • Kásipusztai kúria[9]
  • Patkó Bandi-fa

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  4. a b Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  5. Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. Eredmények és gondok Ságváron”, Somogyi Néplap, 1981. szeptember 25., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. március 9.) 
  7. Lemondott a polgármester”, Somogyi Hírlap, 2005. január 25., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. március 9.) 
  8. Nyim Helységnévtár
  9. Nyim helyi építési szabályzata (PDF). [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 28.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés