Wikipédia

Magyarkeszi

magyarországi község Tolna vármegyében

Magyarkeszi község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Magyarkeszi
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Magyarkeszi címere
Magyarkeszi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásközség
PolgármesterKovács Erzsébet (független)[1]
Irányítószám7098
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1048 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 18° 14′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 18° 14′ 08″
Magyarkeszi (Tolna vármegye)
Magyarkeszi
Magyarkeszi
Pozíció Tolna vármegye térképén
Magyarkeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarkeszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Magyarkeszi Tolna megye északnyugati, a Somogy-Tolnai dombság északi részén, három vármegye találkozásánál (Tolna, Somogy, Fejér) fekszik. Területének nagysága 3185 hektár, ebből a belterület 356 hektár.

A Tita-patak völgyében meghúzódó községet a 65-ös főútról az Iregszemcsénél leágazó mellékúton keresztül érhetjük el, ez az út Nagyszokolyig a 6407-es, onnantól a 6409-es számozást viseli. Fejér megye felől (Szabadhídvég) irányából Felsőnyéken át vezet ide az út (ez ugyancsak a 6409-es számozást viseli). Viszonylag jól járható földúton Ozora felől (Fürgeden át) is megközelíthető a falu. A legközelebbi város a 20 kilométerre lévő Tamási, de Siófoktól - így a Balatontól is - mindössze 35 kilométer távolságra fekszik.

Története szerkesztés

1703-ig Kesze vagy Keszi volt a hely elnevezése. A török hódoltság után elpusztult települést I. Lipót király az Esterházy családnak adományozta, akik felvidékről telepítettek ide új lakókat, s a helység neve ekkor Kesziről Tótkeszire változott, s csak 1903-tól viseli mai nevét, Magyarkeszit.

A hely már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglalás után a gutkeled nemzetség vette birtokba. Egyházi dokumentumok alapján 1274-ben temploma és plébániája volt, mely a török uralom alatt elpusztult. Az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelés idejére a falu lakossága elérte a hatszáz főt. Az 1526-os mohácsi vész után az akkor 500 lelket számláló falu lakosságát a török rabláncra fűzte és az időseket elpusztította. Akik életben maradtak, a környék erdeiben elbujdostak. Hazafias tetteikért I. Lipót magyar király (1640-1705) e területeket az Esterházy családnak adományozta, ők voltak a legjelentősebb telepítők.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején is említik Tótkeszit, mint a megye - dombóvári járás néven ismert - nyugati részén található 30 jelentősebb község egyikét. A forrás ekként emlékezik meg a környékről: "Ez a föld a somogyival egyező, s mint mondva volt, alacsony hegyekkel ritkásan szegdelt hullámos domborzatú, gazdagon termő mezőség. Népe egészen magyar; s mint a föld, úgy a nép is a somogyival alkatban, színben, viseletben, szójárásban, életfoglalkozásban, erkölcsben rokon; erős, dolgos, kitartó, barátkozó, ingerlékeny, makacs s a végletekben szilaj." (Forrás: Az Osztrák–Magyar Monarchia Irásban és Képben; Arcanum, 2001)

A község lakosai 1703-ban reformátusok lettek, majd 1727-ben alapították újra a katolikus közösséget. A mai Szent Mihály arkangyal templom 1742-ben épült. Kegyura 1880-ban Esterházy Miklós herceg. Anyakönyvet 1735-től kezdve vezetnek, ettől kezdve vannak adatok a lakosok számáról és felekezeti összetételéről:

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kiss Károly (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss Károly (független)[4]
  • 1998–2001: Kiss Károly (független)[5]
  • 2001–2002: Kincses Imre (független)[6][7]
  • 2002–2006: Kovács Erzsébet (független)[8]
  • 2006–2010: Kovács Erzsébet (független)[9]
  • 2010–2014: Kovács Erzsébet (független)[10]
  • 2014–2019: Kovács Erzsébet (független)[11]
  • 2019-től: Kovács Erzsébet (független)[1]

A településen 2001. június 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1278
1244
1236
1049
1071
1048
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 8,2% cigánynak, 3,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,8% (17,1% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Mihály arkangyal római katolikus templom (barokk, 1742). Lépcsősoron keresztül megközelíthető, magaslaton szabadon álló, egyhajós, nyugati homlokzati tornyos templom, a hajónál keskenyebb, félkörívesen záruló szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi oldalán félnyeregtetős sekrestyével. A nyugati homlokzat enyhén kilépő középrizalitjában a karzataljba vezető, kőkeretes kapu, a karzatablak két oldalán fülkében újabb szobrok, a féloromzatokon egy-egy kőváza. A hajóban csehsüveg-, a szentélyben csehsüvegboltozat és félkupola, a sekrestyében fiókos dongaboltozat. A toronyban a hajó felé nyíló, csehsüvegboltozatos orgonakarzat. Falképek és kifestés: 1942. Üvegablakok: 20. század. Berendezés: jellemzően 18. század második fele. Orgona: 1883 (Angster József). A felvezető lépcsősor mellett Szentháromság-szobor 1924-ből. A templomtól K-re L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, 18. századi, átalakított és bővített plébániaház, régebbi szárnyában dongaboltozatos, mellvédes árkádsorú udvari folyosóval. (Forrás: Magyarország Műemlékjegyzéke - Tolna megye; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006)
  • Gizella hengermalom (19. század). Erősen leromlott állapotban van, eredeti funkcióját már nagyon régóta nem tölti be, jelenleg befektetőre vár.
  • Felső iskola (1927). A falu egyik legszebb épülete, mely 1927-ben épült, közvetlenül a templom szomszédságában található.
  • Építészeti érdekességnek számítanak a házak portáira emelt házi szentségfülkék.

Híres emberek szerkesztés

Hagyományos rendezvények szerkesztés

  • Népzenei Ki Mit Tud?
  • Fogathajtó verseny
  • Kézműves tábor
  • Falunap - Elszármazottak találkozója

Civil szervezetek szerkesztés

A csoport 1985-ben alakult, ekkor citerások kísérték a helyi asszonyok énekét. Előbb csak a maguk szórakoztatására énekeltek, később a szűkebb környezetüknek is bemutatkoztak. Az alapítás óta eltelt időben igen nagy szerepet vállaltak a hagyományok feltárásában és felelevenítésében.

  • Nyugdíjasklub

A helyi nyugdíjasklub tagjai minden héten találkoznak, eközben kézműves dolgokat készítenek (gobelin, varrás, csuhé, hímzés), melyekből a falunapon kiállítás látható.

  • Keszi Sportegyesület

A községben 1994-ben alakult labdarúgócsapat, mely a megyei bajnokságban szerepel.

  • Polgárőrség

Az egyesület 2003 óta működik, bűnmegelőzési, forgalomirányítási és önkéntes tűzoltási feladatokat lát el.

  • Magyarkeszi-Nagyberény Közös Vadásztársaság

A Társaság a földtulajdonosi közösség által bérbe adott földterületen gazdálkodik. Területén kiváló minőségű gímszarvas-, őz- és vaddisznó állomány található. A nagyvadállomány mellett jelentős az apróvad is, jellemzően a fácán és a nyúl.

  • Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Alapítvány

Az Alapítvány jóvoltából 1999-ben itt nyílott meg az ország 40. Teleháza, hozzásegítve a helyieket az informatikai fejlődéshez. A Teleház jelenleg a Könyvtárban áll a lakosság rendelkezésére. Az alapítvány 2002 óta főként hátrányos helyzetű családok foglalkoztatását biztosítja pályázati lehetőségek igénybevételével.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  5. ↑ Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. ↑ a b A 2001. június 10-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. június 10. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. ↑ Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. ↑ Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. ↑ Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. ↑ Magyarkeszi Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarkeszi&oldid=26186466”