Főmenü megnyitása

Magyarkeszi község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Magyarkeszi
Magyarkeszi címere
Magyarkeszi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásTamási
Jogállás község
Polgármester Kovács Erzsébet (független)[1]
Irányítószám 7098
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség1236 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarkeszi (Magyarország)
Magyarkeszi
Magyarkeszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 18° 14′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 18° 14′ 08″
Magyarkeszi (Tolna megye)
Magyarkeszi
Magyarkeszi
Pozíció Tolna megye térképén
Magyarkeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarkeszi témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Magyarkeszi Tolna megye északnyugati, a Somogy-Tolnai dombság északi részén, három megye találkozásánál (Tolna, Somogy, Fejér) fekszik. Területének nagysága 3185 hektár, ebből a belterület 356 hektár.

A Tita-patak völgyében meghúzódó községet a 65-ös főútról az Iregszemcsénél leágazó mellékúton keresztül érhetjük el, ez az út Nagyszokolyig a 6407-es, onnantól a 6409-es számozást viseli. Fejér megye felől (Szabadhídvég) irányából Felsőnyéken át vezet ide az út (ez ugyancsak a 6409-es számozást viseli). Viszonylag jól járható földúton Ozora felől (Fürgeden át) is megközelíthető a falu. A legközelebbi város a 20 kilométerre lévő Tamási, de Siófoktól - így a Balatontól is - mindössze 35 kilométer távolságra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1703-ig Kesze vagy Keszi volt a hely elnevezése. A török hódoltság után elpusztult települést I. Lipót király az Esterházy családnak adományozta, akik felvidékről telepítettek ide új lakókat, s a helység neve ekkor Kesziről Tótkeszire változott, s csak 1903-tól viseli mai nevét, Magyarkeszit.

A hely már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglalás után a gutkeled nemzetség vette birtokba. Egyházi dokumentumok alapján 1274-ben temploma és plébániája volt, mely a török uralom alatt elpusztult. Az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelés idejére a falu lakossága elérte a hatszáz főt. Az 1526-os mohácsi vész után az akkor 500 lelket számláló falu lakosságát a török rabláncra fűzte és az időseket elpusztította. Akik életben maradtak, a környék erdeiben elbujdostak. Hazafias tetteikért I. Lipót magyar király (1640-1705) e területeket az Esterházy családnak adományozta, ők voltak a legjelentősebb telepítők.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején is említik Tótkeszit, mint a megye - dombóvári járás néven ismert - nyugati részén található 30 jelentősebb község egyikét. A forrás ekként emlékezik meg a környékről: "Ez a föld a somogyival egyező, s mint mondva volt, alacsony hegyekkel ritkásan szegdelt hullámos domborzatú, gazdagon termő mezőség. Népe egészen magyar; s mint a föld, úgy a nép is a somogyival alkatban, színben, viseletben, szójárásban, életfoglalkozásban, erkölcsben rokon; erős, dolgos, kitartó, barátkozó, ingerlékeny, makacs s a végletekben szilaj." (Forrás: Az Osztrák–Magyar Monarchia Irásban és Képben; Arcanum, 2001)

A község lakosai 1703-ban reformátusok lettek, majd 1727-ben alapították újra a katolikus közösséget. A mai Szent Mihály arkangyal templom 1742-ben épült. Kegyura 1880-ban Esterházy Miklós herceg. Anyakönyvet 1735-től kezdve vezetnek, ettől kezdve vannak adatok a lakosok számáról és felekezeti összetételéről:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 8,2% cigánynak, 3,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,8% (17,1% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

GPS: N 46°44,900' E 18°13,500'

Lépcsősoron keresztül megközelíthető, magaslaton szabadon álló, egyhajós, nyugati homlokzati tornyos templom, a hajónál keskenyebb, félkörívesen záruló szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi oldalán félnyeregtetős sekrestyével. A nyugatii homlokzat enyhén kilépő középrizalitjában a karzataljba vezető, kőkeretes kapu, a karzatablak két oldalán fülkében újabb szobrok, a féloromzatokon egy-egy kőváza. A hajóban csehsüveg-, a szentélyben csehsüveg boltozat és félkupola, a sekrestyében fiókos dongaboltozat. A toronyban a hajó felé nyíló, csehsüveg boltozatos orgonakarzat. Falképek és kifestés: 1942. Üvegablakok: 20. század. Berendezés: jellemzően 18. század második fele. Orgona: 1883 (Angster József). A felvezető lépcsősor mellett Szentháromság-szobor 1924-ből. A templomtól K-re L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, 18. századi, átalakított és bővített plébániaház, régebbi szárnyában dongaboltozatos, mellvédes árkádsorú udvari folyosóval. (Forrás: Magyarország Műemlékjegyzéke - Tolna megye; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006)

GPS: N 46°44,914' E 18°14,294'

Erősen leromlott állapotban van, eredeti funkcióját már nagyon régóta nem tölti be, jelenleg befektetőre vár.

  • Felső iskola (1927)

A falu egyik legszebb épülete, mely 1927-ben épült, közvetlenül a templom szomszédságában található.

  • Építészeti érdekességnek számítanak a házak portáira emelt házi kápolnák.

Híres emberekSzerkesztés

Hagyományos rendezvényekSzerkesztés

  • Népzenei Ki Mit Tud?
  • Fogathajtó verseny
  • Kézműves tábor
  • Falunap - Elszármazottak találkozója

Civil szervezetekSzerkesztés

A csoport 1985-ben alakult, ekkor citerások kísérték a helyi asszonyok énekét. Előbb csak a maguk szórakoztatására énekeltek, később a szűkebb környezetüknek is bemutatkoztak. Az alapítás óta eltelt időben igen nagy szerepet vállaltak a hagyományok feltárásában és felelevenítésében.

  • Nyugdíjasklub

A helyi nyugdíjasklub tagjai minden héten találkoznak, eközben kézműves dolgokat készítenek (gobelin, varrás, csuhé, hímzés), melyekből a falunapon kiállítás látható.

  • Keszi Sportegyesület

A községben 1994-ben alakult labdarúgó csapat, mely a megyei bajnokságban szerepel.

  • Polgárőrség

Az egyesület 2003 óta működik, bűnmegelőzési, forgalomirányítási és önkéntes tűzoltási feladatokat lát el.

  • Magyarkeszi-Nagyberény Közös Vadásztársaság

A Társaság a földtulajdonosi közösség által bérbe adott földterületen gazdálkodik. Területén kiváló minőségű gímszarvas-, őz- és vaddisznó állomány található. A nagyvadállomány mellett jelentős az apróvad is, jellemzően a fácán és a nyúl.

  • Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Alapítvány

Az Alapítvány jóvoltából 1999-ben itt nyílott meg az ország 40. Teleháza, hozzásegítve a helyieket az informatikai fejlődéshez. A Teleház jelenleg a Könyvtárban áll a lakosság rendelkezésére. Az alapítvány 2002 óta főként hátrányos helyzetű családok foglalkoztatását biztosítja pályázati lehetőségek igénybevételével.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarkeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarkeszi Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés