Őcsény

magyarországi község Tolna megyében

Őcsény község Tolna megye Szekszárdi járásában. Nagy múltú és gazdag népi emlékekkel rendelkező település, melyet fekvése miatt a Sárköz kapujának is neveznek.

Őcsény
Őcsény templomai a Báta-főcsatorna felől
Őcsény templomai a Báta-főcsatorna felől
Őcsény címere
Őcsény címere
Becenév: A Sárköz kapuja
Mottó: Lenn a földön, vagy a levegőben Szeretettel várjuk önt Őcsényben
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás község
Polgármester Fülöp János (független)[1]
Jegyző Balogh Györgyi
Irányítószám 7143
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Lista
Gombos; Gyergyószárhegy
Népesség
Teljes népesség2359 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület72,61 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájDuna menti síkság[3]
Földrajzi kistájSárköz[3]
Időzóna CET, UTC+1
Világörökségi adatok
TípusDuna Limes Szövetség
Elhelyezkedése
Őcsény (Magyarország)
Őcsény
Őcsény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 45″, k. h. 18° 45′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 45″, k. h. 18° 45′ 28″
Őcsény (Tolna megye)
Őcsény
Őcsény
Pozíció Tolna megye térképén
Őcsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őcsény témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Őcsény Tolna megye délkeleti felén, a Gemenc és a Szekszárdi-dombság között helyezkedik el, a Sárköz legészakibb települése. Északról a Sió, keletről pedig a Duna határolja. A megyeszékhelytől, Szekszárdtól közúton 9 kilométerre fekszik.

MegközelítéseSzerkesztés

Környező településekSzerkesztés

Decs (3 km), Sárpilis (7 km), a legközelebbi városok: Szekszárd (9 km), Bátaszék (19 km), Tolna (21 km).

Szomszédos településekSzerkesztés

Őcsény közigazgatási területével az alábbi 6 település határos: Szekszárd, Bogyiszló, Fajsz, Sükösd, Érsekcsanád és Decs.

TörténelmeSzerkesztés

Az ókortól a honfoglalásigSzerkesztés

Őcsény mai területe a Római Birodalom határán helyezkedett el, emiatt fontos szerepet látott el a határvédelemben. A rómaiak a mocsaras területen kis erősítést hoztak létre, ez volt Alisca. A dombok peremén haladó római hadiút és az erődítmény között töltésutat építettek, így Alisca a limes szerves része lett. A falu melletti egykori castellum alapjai még évszázadokkal később is láthatóak voltak, a feltöltött útját a nép Ördögvettetésnek nevezte. A területen Wosinsky Mór is végzett ásatásokat.[4]

Az i. sz. 5. századtól kezdve rövid időközökben különféle nomád népek követték egymást: a sárközi mocsárvilágban legeltettek és halásztak, és a Sárközre nyíló völgyekben temették el halottaikat. A temetkezési helyekről került elő néhány hun kori sírlelet, többek között egy mesterségesen torzított koponya, és találtak néhány feltűnően nagy, néha több száz sírból álló avar kori temetőt is. A honfoglaló magyarok feltehetően egy szláv és avar elemekből álló nép által már aránylag sűrűn lakott területet hódítottak meg itt, maga a sárközi mocsárvilág azonban lakatlan volt.

Őcsény történelme a török hódoltság végéigSzerkesztés

Őcsény neve bizonytalan eredetű, többen a fejedelmi családdal hozzák kapcsolatba. Sárköz területén a korai századokban a térítő (bencés) apátságok kaptak szántót, halászó helyet és erdőt.

A mai település határában állt a középkorban Györke vára, amely egy kis méretű erődítmény volt. Valószínűleg a török hódoltság idején pusztult el.

Őcsény középkori társadalmáról, gazdasági és kulturális viszonyairól nagyon keveset tudunk. A korai századokban a társadalom rendkívül tagozott volt: legfelül a királynak adózó szabad magyarok; a katonai szolgálattal tartozó várjobbágyok, az egyháznak adományozott szabad fegyveresek és a lovas kísérők voltak. Ez a több-kevesebb szabadságot élvező réteg a középkor derekán már félszabad libertinusokból és praediális (egyházi) nemesekből állott, akikből még később a számbelileg is igen jelentékeny sárközi köznemesség alakult ki; e nemesek a fajszi keretén belül önálló területi önkormányzatot építettek ki.

A középkori Őcsényben a halászat volt a legfontosabb termelési ág. Mivel a Duna akkor még nem volt szabályozva, így elég közel volt a faluhoz, ezért elég mocsaras volt a terület. Az ásatag leletek között minden időszakban az égetett agyagból vagy lólábszárcsontból készült hálónehezék a legtöbb, a konyhahulladékok között pedig a tömérdek halcsont. Fejlett volt a vadászat is.

A település lakosai a környező falvakhoz hasonlóan viszonylag hamar áttértek a protestáns, azon belül is a református hitre, amiben nagy szerepe volt az ekkoriban Tolna megyében térítő Sztárai Mihálynak.

Őcsény a védett, mocsaras környéknek köszönhetően a sok sanyargattatás közepette is a török korban mindvégig lakott helyként szerepelt az összeírásokban. 1572-ben a településen mindössze 55 ház állt. 1690 körül Őcsény a „Bat vize mellett” 95 lakost számlál, van három háromkerekes malma.
A felszabadító háborúk során Őcsényt ismét minden oldalról sarcolták:

"Az fel s alá járó Budai és Egyebünnen lévő sajkásoknak, Felséges Császári Tiszteknek adtunk kenyeret… bort és amivel leltünk kedvességét fejünknek."

Az egykori több tucat sárközi faluból alig néhány maradt meg, Őcsény is köztük volt. Valószínűleg a védett fekvésnek köszönhető a falu túlélése, mivel például a jóval nagyobb Ete mezővárosa a török korban teljesen elpusztult, és később sem települt újjá.[5] Az elnéptelenedett települések határát a megmaradók kapták meg, így Őcsény is jelentős területeket szerzett, ám azok tekintélyes része még nem volt megművelhető.

A 18. századtól a folyószabályozásigSzerkesztés

Őcsény az úrbéri elkülönözéskor bőven kapott földet, legalábbis a telkekre, a volt zsellérek rosszabbul jártak. Végrehajtása nagyjából megegyezett a decsivel.

Egy 1768-ból fennmaradt szerződés szerint az őcsényieknek kellett karban tartani a palánki Sárvíz-hidat, amiért használhatták az erdőket, és elengedték nekik a hídvámot. Az eredeti megfogalmazás szerint

"… a lakosok akármely dolgaikban szabadon a Palánki vámhídon járhassanak az egész helység 70 napszámot azaz hetven napi munkát esztendőnként azon hídhoz tétetni köteles lészen."[6]

Őcsényt már többször is érte tűzvész. Főként az Égett utcát, a mai Széchenyi utcát. Nevét onnan kapta, hogy már többször is leégett és ezzel majdnem az egész falu vesztét okozta. Mivel a házak teteje akkor még nádból készült, könnyen terjedt a tűz, amit a rendkívül sűrű beépítés csak rontott, de szerencsére el tudták oltani. Maga Őcsény falu az emlékezetes 1817-es nagy tűzvészig rendezetlen halmazfalu volt. A település formájáról és építkezéséről Kovách Aladár adott az egész Sárközre is érvényes képet. A település magját több magasabban fekvő terület adta, az utcák ekkor még görbék voltak, de már közel a mai helyzetükben álltak. A 2. katonai felmérés szerint már szinte a mai formájában létezett a Fő utca, a Széchenyi utca, és az ezeket a református temetővel összekötő kisebb utcák.[7] Az egyenlő nagyságú telkek, a szabályos felépítésű, derékszögű utcahálózat mérnöki felosztást feltételeznek.

Ebben az időben, 1782-ben épült meg a község jelenlegi református temploma Eötvös Ráczkevi János esperes-lelkész idejében. A keleti tájolású templom neobarokk stílusban épült, eredetileg bádog tetővel, tornya csak az 1800-as évek elején készült el.[8]

A folyószabályozástól napjainkigSzerkesztés

A település életében a legnagyobb változást kétségtelenül a folyószabályozások hozták el. A 19. század második felében megépültek a gátak, a Sárköz folyóját, a Sárvizet pedig elterelték, így az Sióagárdnál a Sióval együtt egy mesterséges csatornán át a Dunába lett terelve. Immáron sem a Duna áradásai, sem a Sárvíz okozta belvíz nem tette mocsarassá a földeket, így a mocsarak lecsapolásával hatalmas mennyiségű, kiváló minőségű termőterülethez jutottak a sárközi emberek, így az őcsényiek is. Az egykoron csak legeltetésre alkalmas területek szántóföldként jóval nagyobb hasznot hoztak, mint korábban. Az ekkoriban még a faluhoz tartozó őcsényi szőlőhegyen szinte minden helyinek volt egy tanyája, így a borkereskedelem is komoly bevételt jelentett a filoxéravész előttig. A bevételek és az egykézés következtében nagyon gazdag lakosság látványos és pompás életvitelt folytatott. A világhírű sárközi népviselet is ebből az időből származik, de a nagy méretű házak, a református templom bronzra cserélt tetőszerkezete, a kazettás mennyezete és a 200 marha árába kerülő toronyóra is mind erről árulkodik. Egy mondás szerint ha egy sárközi menyecske felöltözött, akkor egy hold föld árát öltötte magára. Voltak asszonyok, akik minden vasárnap más ruhában mentek templomba.

1895-ben létrehozták az Őcsényi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet.

1897-ben nyílt meg a Bátaszék–Szekszárd vasútvonal, így Őcsénynek saját vasútállomása lett. A falu ekkor kezdett a Bátán túlra növekedni, aminek a tengelyét a Rákóczi utca és az Árpád sor adta.

Az első világháborúban 192 őcsényi esett el, az ő tiszteletükre készítették a település központjában lévő Árpád-szobrot, amire az elesettek nevét is felvésték. A második világháború után további 74 őcsényi nevét véstek fel az emlékműre.

1922 március 7-én a község jelenlegi közigazgatási területének határában süllyedt el a Grébeci–Duna-ágban a Radvány oldalkerekes gőzhajó.

1938-ban megállapították az Őcsény SK-t, így Őcsénynek saját labdarúgó csapata lett.

Az egykézés következtében azonban az őshonos református lakosság aránya erősen elkezdett csökkenni, mivel időközben mások is elkezdtek a faluba költözni. Mivel a katolikusok lélekszáma is megnőtt, így ők is templomépítésbe kezdtek. Az alapkőletétel 1938. augusztus 8-án történt, emiatt a templomot Szent Istvánról nevezték el, mivel ekkoriban emlékeztek meg országszerte az első király halálának 900. évfordulójáról. A templomot 1939. november 16-án szentelték fel, a torony, a külső munkálatok és a harangok viszont csak 1942-ig készültek el.

Szintén nagy esemény volt ekkoriban, hogy az 1938-as Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából egy országos pályázaton győzve teljes miseruha-felszerelést készítettek ajándékba az egyházközség asszonyai XI. Piusz pápának.[9]

A második világháborúban a német haderő megszállta Őcsényt is, ahol egy katonai repülőteret alakítottak ki. A falu határában lőtték le a Brit Királyi Légierő (RAF) egyik B-24D Liberator típusú bombázóját.[10] Az egyetlen túlélőt a helyi lakosok mentették meg a felkoncolástól. Nem sokkal a németek után a Vörös Hadsereg 1944 november 29-én elfoglalta a települést. A repülőtér fenntartója később a Honvédség lett.

A második világháború után Sárköz életében is döntő fordulat következett be. Az őcsényiek sok környékbeli sváb családot fogadtak be, akiket ki akartak telepíteni vagy elvették a házukat, ők a falu határában álló szállásokon leltek menedékre. Később beilleszkedtek a faluba, és annak szerves részévé váltak. 1945-ben először itt is a legjelentősebb nagybirtokokat – többek között a Mária Terézia-féle vallási alapítványt – osztották fel. 1950-ben a falu szőlőhegyét a szomszédos Szekszárdhoz csatolták, az új határt a mai 56-os főút mentén húzták meg.[11] E térségen belül a régi paraszti életforma leginkább Őcsényben maradt fenn; 12 000 holdas határából még 1959-ben is mindössze 190 holdon folyt társas gazdálkodás.

1961-ben alapították meg az Őcsényi Horgász Egyesületet. A mesterségesen kialakított horgásztó közvetlenül a reptér mellett található.

A rendszerváltás óta sok minden megváltozott a település életében. A termelőszövetkezet feloszlatása után ismét több nagybirtokos gazdálkodik a földeken, a falu területének keleti fele a Duna–Dráva Nemzeti Park része lett, és 2010-ben átadták az M6-os autópálya Dunaújváros és Bóly közötti szakaszát, így Őcsény azon kevés település egyike lett, amelyeknek két autópálya-lehajtó is található a közigazgatási területén.

A kulturális élet is új lendületet kapott. 2004-ben alakult meg a Sárközi Gabóca Kézműveskör. A repülőtéren országos hírű repülőnapokat tartottak, amelyek a 2006-ban 2 halálos áldozatot követelő repülőgépmodell-baleset után több évig elmaradtak.[12][13] Több év kihagyás után 2014-ben Országos Vitorlázórepülő Bajnokságot tartottak, míg 2015-ben Vitorlázórepülő Európa-bajnokságot rendezhetett a falu.[14][15] A hőlégballonosok között is nemzetközi hírű az őcsényi találkozó, amelyet már több évtizede rendeznek meg a faluban kora ősszel.

2017 szeptemberének végén országos figyelmet keltett, hogy a helyi képviselő-testület állást foglalt az ellen, hogy egy panziótulajdonos néhány Magyarországon menedékjogot kapott személyt üdültessen. Az ügy elfajulása miatt a település polgármestere lemondott.[16] A külföldi sajtóban is reagáltak az eseményekre.[17] Orbán Viktor miniszterelnök a helybéliek tiltakozását (amelyben a panzióst életveszélyesen megfenyegették) helyénvalónak nevezte.[18] Később kiderült, hogy a szekszárdi Jobbik néhány tagja részt vett a falugyűlésen, és a menekültek ellen hangot adtak. Továbbá a falugyűlésen becslések szerint 80-100 fő, tehát a választói névjegyzék kevesebb, mint 5 százaléka jelent meg. A sajtóhírek szerint az ott megjelentek egyharmada nem volt elutasító a menekültekkel szemben, 5-10 fő volt a szekszárdi Jobbik által beszervezett hangadó, illetve a más településekről ide érkezett Fidesz-szimpatizáns idegen. Így a helyi nyilvánosság e fórumán az őcsényi politikai közösség maximum 3-4 százaléka foglalt állást a menekültek nyaraltatása ellen.[19]

NépességSzerkesztés

Lakosság száma[20][21][22]Szerkesztés

Lakosságszám[23]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1829 1 994 —    
1850 2 133 0,32%
1870 2 225 0,21%
1880 2 640 1,71%
1890 3 734 3,47%
1900 3 514 −0,61%
1910 3 454 −0,17%
1920 3 460 0,02%
1930 3 438 −0,06%
1941 3 927 1,21%
1949 4 028 0,32%
1960 2 674 −3,72%
1970 2 647 −0,10%
1980 2 441 −0,81%
1990 2 462 0,09%
2001 2 530 0,25%
2011 2 408 −0,49%
2013 2 365 −0,90%
2014 2 349 −0,68%
2015 2 359 0,42%
2016 2 309 −2,14%
2017 2 458 6,25%
2018 2 455 −0,12%
2019 2 431 −0,98%

2011-ben a Sárköz össznépességének 25,53%-át tette ki.

Etnikai összetételSzerkesztés

Etnikai összetétel
Nemzetiség Népesség (2011)
  Magyar 2153
  Német 83
  Cigány 76

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 3,4% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

VallásSzerkesztés





 

Őcsény vallási összetétele 2011-ben

  Reformátusok (14,3%)
  Evangélikusok (0,3%)
  Egyéb (0,7%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (21,5%)
  Nem válaszolt (27%)

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36%, református 14,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,5% (27% nem nyilatkozott).[24] Templommal két felekezet, a református és a katolikus rendelkezik.

OktatásSzerkesztés

IskolaSzerkesztés

A településen a 2. világháború előtt még külön iskolát tartott fenn a református és a katolikus egyház. Később az iskolákat összevonták, majd az egykori tanítói lakásokból és a már meglévő épületekből kialakították a mai iskola elődjét. Az alsó tagozat épülete a református templom mögött található, míg a felső tagozat, amely a főépület is, a katolikus templom mögött, a Perczel Mór utcában áll. Az iskola tornatermének használt épület a Fő utcán van, azonban leromlott állapota miatt évek óta felmerült egy új tornaterem építése. Miután az intézmény az ÁMK-tól állami fenntartásba került, felvette az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola nevet. A névadó születésének 120. évfordulóján emléktáblát is állítottak.[25]

Az intézményben közel 200 diák tanul, közülük sokan járnak be Decsről és Sárpilisről. Az intézmény hagyományosan eredményesnek számít a vidéki kis iskolák közül a tanulmányi versenyekben. A legnagyobb sikerek közt említhető a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Diáksport Szövetség által szervezett Mező Ferenc Szellemi Diákolimpián elért többszörös első hely és dobogós helyezések[26][27], valamint a Less Nándor Földrajzverseny kétszeri megnyerése is.[28] Ezek mellett az iskola számos más sport- és tanulmányi versenyen volt már eredményes.

ÓvodaSzerkesztés

Az Őcsényi Tarkabarka óvoda nagy múltra tekint vissza, alapítása 1898 októberére tehető, igaz akkor más épületben működött az intézmény. Az 1960-as évek óta található jelenlegi helyén az óvoda, de mai arculatát csak a folyamatos átépítések során nyerte el. Felújításra került a tető, megtörtént a nyílászárók cseréje, korszerű szigetelést kapott az épület. Az akadálymentesítés során teljesen megújult a belső tér is. Az óvoda az Általános Művelődési Központ tagintézményeként fogadta a település gyermekeit 2012. június 30-ig. Azóta, mint önálló intézmény, Őcsényi Tarkabarka Óvoda és Családi Napközi néven 3 vegyes csoporttal működik az intézmény. A csoportokban 6 óvodapedagógus és 3 dajka dolgozik. Az óvónők felkészültsége megfelelő színvonalú, rendszeresen részt vesznek a továbbképzéseken. Minden óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel, 2 fő pedagógus (közoktatási vezetői és fejlesztőpedagógusi) szakvizsgával rendelkezik. Az óvodai csoportokban dolgozó dajkák elvégezték a dajkaképző tanfolyamot.

A nevelőmunkát meghatározó közös rendezőelv: a természet körforgása, az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó hagyományok ápolása. Helyi programunkban fontos helyet kap a gyermeki kíváncsiságra épülő egyéni tapasztalatszerzés, kihasználva a környék és a község adta lehetőségeket. Az óvodában az érzelmi nevelés, a gyerekekkel való bensőséges kapcsolat kialakítása – a megszokotthoz képest - hangsúlyosabb szerepet kap, épp úgy, mint az óvoda családi nevelést erősítő szerepe. Megteremtik azokat az óvodán kívüli feltételeket is, amelyek lehetővé teszik a gyermeki képességek fejlesztését, a szülői igények kielégítését, a gyermeki öröm biztosítását. (színházlátogatások, a közösségi ház szabadidős programjai, kiállítások megtekintése, kirándulások, múzeumlátogatások) A sárközi néphagyományok ápolását az óvoda a népi tánc oktatásával kívánja megőrizni. Lehetőség nyílik még nagycsoportban német nyelvi foglalkozásokon részt venni. Az óvoda életét gazdagítja a gyerekek számára szervezett különböző választható foglalkozások, úgy, mint a katolikus hitoktatás, református hitoktatás, foci, ovizumba.[29]

Családi Napközi és JátszóházSzerkesztés

Az Óvoda épületében kapott helyet a Családi Napközi szakmailag önálló csoportja. 2006 óta működik a településen ez az intézmény. Új színfoltot jelent azóta Őcsény község vonatkozásában ez a gyermekfelügyelet, a Családi Napközi, mely 16 hónapos kortól fogadja a kisgyermekeket. Elsősorban azoknak a családoknak nyújt segítséget, akik bölcsőde nélküli kicsi településen élnek, de szeretnék, hogy a munkaidejük alatt a kicsi gondos kezekben legyen, szakszerű ellátást kapjon.

CímerSzerkesztés

Pajzsfő: közepén kék mezőben fehér gólya, mely az új létesítményeket szimbolizálja.

Pajzsderék: kék mezőben a pajzsderék elején kék színű szőlőfürt, mely a szőlőművelésre utal.

A pajzsderék közepén ezüstszínű ekevas, mely a mezőgazdaságot szimbolizálja, utal a falu történeti múltjára, mivel ez a forma szerepel Őcsény 1697-es pecsétjén is.

A pajzsderék hátsó részén három, aranyszínű búzakalász, mely szintén a mezőgazdaság jelképe.

Pajzstalp: kilencszer vágott piros és fehér színben váltakozva, mely szimbóluma a sárközi szőttesre utal, a kilencedik keskeny sötétkék színű vágása a Báta-patak, fölötte három zöld domb az Őcsényi szőlőhegy jelképe.[30]

NevezetességeiSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

Sárközi tájház – Gyönyörűen helyreállított régi falusi tornácos ház, amely a klasszikus sárközi kultúra emlékeivel van berendezve. Előzetes bejelentkezéssel és tárlatvezetéssel látogatható. Megbeszélés szerint népművészeti, népviselet és táncbemutató, bor- és kerekkalács-kóstolás is lehetséges.[31]

Népviselet - Őcsénynek hasonlóan a többi sárközi településhez sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki. Még aktívak a csipkekészítő, rojtozó, babakészítő, kézi szövő, nagybársonykészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. A néptánc tanítása szerepel az iskolás gyermekek órarendjében.

(bővebben: Sárközi népviselet)

Repülőtér – Magyarország legnagyobb füves reptere Tolna megyében az egyetlen, a település keleti felén található. Számos hazai és nemzetközi találkozó (hőlégballon, vitorlázó repülő, motoros repülő, sárkányrepülő), valamint ejtőernyős verseny helyszíneként szolgált már, illetve több kulturális esemény lebonyolítása is itt zajlott. Az Őcsényi Repülőklubnál emellett repülőgép-jogosítvány is szerezhető a megfelelő kiképzéssel együtt.[32] A környék légi mezőgazdasági permetezését és a szúnyogirtást is innen bonyolítják le, több An-2-es és Ka-26-os szolgálati helyeként szolgál Őcsény.

(bővebben: Őcsényi repülőtér)

Szüreti felvonulás

Alisca - Bár kevesen tudják, de Alisca erődítménye nem Szekszárdon, hanem az Őcsény területén található Gábor-major mellett helyezkedik el.[33] Maga Alisca a római kori limes egyik erődje volt. Az önkormányzat egy kiállítást szeretne létesíteni a területen, amely a Duna menti limes részeként akár a világörökségi cím várományosa is lehet.

(bővebben: Alisca)

Református templom[34] - Az 1782-ben épült barokk templom az egyetlen a Sárközben, ahol még megtekinthetők (sajnos már nem eredeti helyükön) a festett kazettás mennyezet maradványai. Ebben a templomban festette Csók István Keresztelő című festményét. A kép egyik érdekessége, hogy a festményen a szószék a túlsó oldalon van, mint a valóságban, a másik, hogy valamennyi szereplője valóságos, felismerhető helyi személy volt.

(bővebben: Őcsényi református templom)

Római katolikus templom - Az 1930-as évek végén modern stílusban épült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel. Barokk főoltárát a pécsi székesegyháztól kapta ajándékba, amikor a bazilikát rekonstruálták. 2000. augusztus 20-án volt a templom jubileumi búcsúja. Szintén megünnepelték az egyházközség és a templom 80. születésnapját.

(bővebben: Őcsényi Szent István király templom)

Árpád-szobor - Az első világháborúban elesett Őcsényi lakosok emlékére készítette Farkas Béla szobrász 1923-ban. Ugyanebben az évben november 25.-én 10 órakor avatták fel a szobrot. Ekkor 192 név volt felvésve a szoborra. A II. világháborúban 74 őcsényi hunyt el, akiknek a neve később szintén felkerült az emlékműre. A település azzal is tisztelgett a hősök emlékének, hogy a teret, melyén az emlékmű áll Hősök terének nevezte el.[35]

Gemenc - A község külterületén található a Gemenc egy része, mely a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. Őcsény területére esik a Gemenci Állami Erdei Vasút egy szakasza, valamint olyan látványosságok, mint a Forgó-tó, az egykori érseki nyaraló vagy a Sió torkolata.

(bővebben: Gemenc)

Hőlégballon-történeti gyűjtemény - Az előzetes bejelentkezéssel látogatható gyűjtemény az Őcsényi repülőtér épületében található. A gyűjtemény mellett egy fotókiállítás is helyet kapott a toronyba vezető lépcsőház falán. Az épület előtt felavattak egy hőlégballonos emlékművet, amely a Pannóniát, az első magyar hőlégballont ábrázolja, ami Őcsényben szállt fel először 1976-ban.[36]

Rózsa Tanya Lovarda - A Sárköz és környéke egyetlen lovardája kiváló tereplovaglási és sétakocsikázási lehetőséget kínál. A nyári hónapok során a gyerekek napközis és bentlakásos lovas táborok kereti között ismerkedhetnek a lovagolással, a lovak ápolásával szerszámozásával, a lovas hagyományokkal, és sportokkal egyaránt.

Őcsény emlékművei és szobraiSzerkesztés

  • A község legikonikusabb szobra a református templom előtt álló Hősi emlékmű, más néven Árpád-szobor.
  • Szintén a református templom mellett áll a világháború után kitelepítettek emlékműve, amely egy több faragott fából álló együttes.
  • Az alsó tagozat mellett található a falu 1848-49-es hőseinek emléket állító kopjafa.
  • Az önkormányzat bejáratánál emléktáblát állítottak hálából a németek, akiket a kitelepítések során önzetlenül befogadtak a község lakói.
  • Emellett található az 1956-os forradalom emléktáblája.
  • A reptéren áll Magyarország 1. hőlégballonos emlékműve.
  • A Szekszárd felőli elágazásnál áll néhány kisebb fából faragott szobor.
  • A katolikus temető mellett található zsidó temetőben a fasizmus őcsényi zsidó áldozatainak emlékére állított az önkormányzat egy emlékművet.

Feszületek és keresztekSzerkesztés

Őcsény közigazgatási területén a szobrok legnagyobb részét az útszéli keresztek és feszületek teszik ki.

  • A falu Szekszárd felőli végén áll egy nagy méretű kőkereszt, amely a község egyik szimbolikus eleme. A rajta található felirat a következő: „Megváltásunk tizenkilencszázados emlékére állíttatta Büki János és neje Gyimóthy Erzsébet 1934.”
  • A Decs felőli végen egy egyszerű fakereszt áll, amely a benzinkút kijáratai közti szigeten található.
  • A katolikus temetőben több kereszt is áll. A kisebbik, régebbi kőszobor helyi védettség alatt áll, a nagyobb, fa anyagú pedig a község elhunyt tagjainak állít emléket.
  • A katolikus templom udvarán áll a boltívek alatt egy régi, nem túl jó állapotú kőkereszt.
  • A legeldugottabb kereszt a Duna partján, egy mesterséges halmon áll a Gemenc legelegánsabb és leghíresebb vadászháza mellett. A nagy méretű hófehér keresztet vitéz Szabó István főerdőmérnök állíttatta 1940-ben. A kereszthez eljutni ugyan nehéz, de a Dunán hajózva jól látható, és tájékozódási pontként is használják.[37]

KözéleteSzerkesztés

Parlamenti képviseleteSzerkesztés

A település a Tolna megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület része, így országgyűlési képviselője a 2014-2018-as parlamenti ciklusban Horváth István fideszes politikus volt, aki a 2018-as választás eredményeként is megtarthatta pozícióját.

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Szalma Gáborné (független)[38]
  • 1994–1998: Szalma Gáborné (független)[39]
  • 1998–2002: Guzsván István (független)[40]
  • 2002–2006: Guzsván István (független)[41]
  • 2006–2010: Fülöp János (független)[42]
  • 2010–2014: Fülöp János (független)[43]
  • 2014–2017: Fülöp János (független)[44]
  • 2017–2019: Fülöp János (független)[45]
  • 2019-től: Fülöp János (független)[1]

A településen 2017. december 17-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.[46] Lemondásától függetlenül Fülöp János is elindult a választáson, és meg is nyerte azt.[45]

A község vezetésének összetétele a 2019-es önkormányzati választások után a következő:

  • Polgármester: Fülöp János (független)
  • Képviselők: Ancsin Attila (független), Csapai János (Fidesz-KDNP), Horváthné Ritter Piroska (független), Klézli Ferenc (független), Scultéty Erzsébet (független), Vezsenyi Tiborné (független)[1]

A településen a helyi önkormányzaton felül működik német nemzetiségi önkormányzat, valamint cigány nemzetiségi önkormányzat is.[47]

Híres emberekSzerkesztés

Itt születettSzerkesztés

Itt éltSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

Egyéb megnevezésekSzerkesztés

A település helyén álló ókori erődítmény latin neve Alisca volt. Őcsény az 1. katonai felmérés térképein Eőcsen, illetve Ötsén néven szerepel. A település horvát nevei Öčnja vagy Vôčinj, habár horvát kisebbség nem él a faluban.[50] Őcsény rovásírással :  

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Őcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Wosinsky Mór. Tolna vármegye őskortól a honfoglalásig. [1896. július 29.] 
  5. Ete. Egy elpusztult középkori mezőváros Tolna megyében (Szekszárd, 2013) | Library | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
  6. Dr. Andrásfalvy Bertalan. Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig, 106.. o. [1975.] 
  7. Őcsény község a 2. katonai felmérés idején. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  8. Őcsényi református egyházközség. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  9. Őcsény egyházközségeinek honlapja. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  10. A RAF ADATAI SZERINT BOMBÁZÁS KÖZBEN ELVESZETT I. SZ. LISTA | Magyarok a II. világháborúban | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  11. Magyar digitális helynévtár. mdh.unideb.hu. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
  12. A baleset híre a HVG-n. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  13. A baleset híre az Origon. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  14. http://iho.hu/hir/ocsenyen-a-vilag-szeme-eb-nyito-airshow-vasarnap-150710” 
  15. Az EB híre az IHO-n. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  16. Szentesi Zöldi László: Őcsényben tombol a fasizmus (HTML). 888, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  17. MTI: A Die Welt Orbánról, a Libération Bakondiról szedi le a keresztvizet (HTML). HVG, 2017. április 2. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  18. Nagy Gábor: Orbán Őcsényről: az emberek nem akarnak migránsokat, sem az országba, sem a falujukba (HTML). 888, 2017. szeptember 29. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  19. Az Őcsény-Mém
  20. Őcsény népessége
  21. Őcsény község népessége
  22. Őcsény népessége 1870 előtt
  23. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  24. Őcsény Helységnévtár
  25. http://ocsenyiskola.hu/index.php/fotoalbum/2018-2019-tanev/perczel-mor-emlektabla-avatasa” 
  26. http://olimpia.hu/ocsenyi-gyozelem-az-altalanos-iskolasok-szellemi-vetelkedojen” 
  27. https://www.teol.hu/tolna/kozelet-tolna/mindenkit-lenyomtak-olimpiatortenetben-az-ocsenyi-diakok-714521/” 
  28. [ess.foldrajzverseny.hu/wp-content/uploads/2015/04/less_donto_vegeredmeny_2015_1.pdf A 2015-ös végeredmény]. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  29. Őcsényi óvoda
  30. Őcsény címere
  31. Őcsényi tájház
  32. Őcsényi Repülőklub – Hivatalos honlap – Official Home Page (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  33. Történelem (hu-HU nyelven). Szekszárdi Borvidék. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
  34. A református templom
  35. http://www.ocseny.hu/elemek/html_elemek/nevezetessegek/hosi_emlekmu/hosi_emlekmu.htm
  36. https://pannonia76.home.blog/2019/10/23/az-elso-magyar-holegballon-torteneti-gyujtemeny/
  37. Őcsényi értéktár. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  38. Őcsény önkormányzati választás 1990 (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  39. Őcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  40. Őcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  41. Őcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  42. Őcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  43. Őcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  44. Őcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  45. a b Őcsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. december 17. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  46. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  47. Őcsény honlapja. www.ocseny.hu. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  48. Megosztom, 2017 03 26 11:00: Bejárta fél Európát, de 40 év után visszatért ifjúkora színhelyére (magyar nyelven). TEOL. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  49. a b Testvértelepülések (HTML). Őcsény Község Önkormányzata. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  50. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés