Érsekcsanád
Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
| Érsekcsanád | |||
.jpg) | |||
| Érsekcsanádi utcakép a református templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bajai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Felső Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6347 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2773 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 58,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Érsekcsanád
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 18° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 18° 58′ 59″ | |||
Érsekcsanád
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Érsekcsanád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekcsanád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Budapesttől délre (151 km), Bajától északra (8 km) az 51. számú főút mentén fekszik
Története szerkesztés
Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott. A török időkben sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak. 1695-ben 1/4 portával volt megróva, 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt.
A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek volt kitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére.
Érsekcsanád egyike azoknak a helyeknek, ahova a törökök kiűzése után magyarok költöztek.
Az itteni református egyház igen régi, papjainak névsorát egész 1650-ig tudja visszakövetni. Anyakönyvei 1760-ban kezdődnek. A református templom építését 1810-ben fejezték be. A római katolikus plébániát 1839-ben szervezték, anyakönyvei azonban már 1799-ben kezdődnek. Római katolikus temploma 1829-ben épült.
A kalocsai érsek 1848-ig volt a település földesura és az 1900-as évek elején is az érsekségnek voltak itt a nagyobb birtokai.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásához tartozott.
1910-ben 1947 lakosából 1939 magyar volt. Ebből 514 római katolikus, 1313 református, 17 izraelita volt.
Érsekcsanádon a néprajzi kutatások szerint még a 20. század elején is élt a fehér gyász szokása, itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket.
Idegen elnevezései szerkesztés
Horvátul két neve létezik. A bajaszentistváni horvátok Čenadnak, а hercegszántói horvátok Čanadának hívták.[3]
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Felső István (MDF)[4]
- 1994–1998: Felső István (MDF-KDNP-FKgP)[5]
- 1998–2002: Felső István (MDF-Fidesz-FKgP)[6]
- 2002–2006: Felső István (MDF-Fidesz)[7]
- 2006–2010: Felső Róbert (független)[8]
- 2010–2014: Felső Róbert (független)[9]
- 2014–2019: Felső Róbert (független)[10]
- 2019-től: Felső Róbert (független)[1]
A vallások megoszlása szerkesztés
| 1785 | 1818 | 1833 | 1870 | 1915 | |
|---|---|---|---|---|---|
| Református vallású | 1136 fő | 1392 fő | 1683 fő | 1610 fő | 1429 fő |
| Római katolikus vallású | 152 fő | 203 fő | 211 fő | 315 fő | 432 fő |
| Zsidó vallású | - | - | - | 30 fő | 23 fő |
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2830 | 2805 | 2765 | 2809 | 2771 | 2773 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% horvátnak, 4,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 13,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, egyéb felekezet (főleg baptista és nazarénus) 17,8%, felekezeten kívüli 7% (19,2% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei szerkesztés
.jpg)
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1897. február 15-én Grätzer József, a Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyv és több más rejtvénykötet szerzője.
- Itt született 1917. május 5-én Losonczy Géza államminiszter, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
- ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Érsekcsanád Helységnévtár
- ↑ Tardi, Zsuzsanna: Egy igazság van: a halászlé – Íme, az érsekcsanádi RévCsárda „dunai" megfejtése, recepttel! (magyar nyelven). Dining Guide, 2021. december 10. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
- ↑ A halászlék halászléja. világevő. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
Források szerkesztés
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
További információk szerkesztés
