Érsekcsanád

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Érsekcsanád
Érsekcsanádi utcakép a református templommal
Érsekcsanádi utcakép a református templommal
Érsekcsanád címere
Érsekcsanád címere
Érsekcsanád zászlaja
Érsekcsanád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállás község
Polgármester Felső Róbert (független)[1]
Irányítószám 6347
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség2773 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 59′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 59′
Érsekcsanád (Bács-Kiskun vármegye)
Érsekcsanád
Érsekcsanád
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Érsekcsanád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekcsanád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Budapesttől délre (151 km), Bajától északra (8 km) az 51. számú főút mentén fekszik

Története szerkesztés

 
Védőangyal, Érsekcsanád címerével (Mónus György alkotása)

Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott. A török időkben sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak. 1695-ben 1/4 portával volt megróva, 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt.

A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek volt kitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére.

Érsekcsanád egyike azoknak a helyeknek, ahova a törökök kiűzése után magyarok költöztek.

Az itteni református egyház igen régi, papjainak névsorát egész 1650-ig tudja visszakövetni. Anyakönyvei 1760-ban kezdődnek. A református templom építését 1810-ben fejezték be. A római katolikus plébániát 1839-ben szervezték, anyakönyvei azonban már 1799-ben kezdődnek. Római katolikus temploma 1829-ben épült.

A kalocsai érsek 1848-ig volt a település földesura és az 1900-as évek elején is az érsekségnek voltak itt a nagyobb birtokai.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásához tartozott.

1910-ben 1947 lakosából 1939 magyar volt. Ebből 514 római katolikus, 1313 református, 17 izraelita volt.

Érsekcsanádon a néprajzi kutatások szerint még a 20. század elején is élt a fehér gyász szokása, itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket.

Idegen elnevezései szerkesztés

Horvátul két neve létezik. A bajaszentistváni horvátok Čenadnak, а hercegszántói horvátok Čanadának hívták.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Felső István (MDF)[4]
  • 1994–1998: Felső István (MDF-KDNP-FKgP)[5]
  • 1998–2002: Felső István (MDF-Fidesz-FKgP)[6]
  • 2002–2006: Felső István (MDF-Fidesz)[7]
  • 2006–2010: Felső Róbert (független)[8]
  • 2010–2014: Felső Róbert (független)[9]
  • 2014–2019: Felső Róbert (független)[10]
  • 2019-től: Felső Róbert (független)[1]

A vallások megoszlása szerkesztés

  1785 1818 1833 1870 1915
Református vallású 1136 fő 1392 fő 1683 fő 1610 fő 1429 fő
Római katolikus vallású 152 fő 203 fő 211 fő 315 fő 432 fő
Zsidó vallású - - - 30 fő 23 fő

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2830
2805
2765
2809
2771
2773
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% horvátnak, 4,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 13,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, egyéb felekezet (főleg baptista és nazarénus) 17,8%, felekezeten kívüli 7% (19,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% horvátnak, 0,4% románnak, 0,1%-0,1% ukránnak, lengyelnek, szerbnek és szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 9,6% református, 0,3% evangélikus, 17% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

 
Csanád vezér (Mónus György alkotása)
 
Érsekcsanád római katolikus temploma
  • Református templomának a hajója 1808-ban, míg tornya 1810-ben épült.
  • Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus temploma 1892-ben készült el.
  • A legutóbbi időkben országos ismertségre tett szert az érsekcsanádi halászlé is.[13][14]

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  4. Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  11. Érsekcsanád Helységnévtár
  12. Érsekcsanád Helységnévtár
  13. Tardi, Zsuzsanna: Egy igazság van: a halászlé – Íme, az érsekcsanádi RévCsárda „dunai" megfejtése, recepttel! (magyar nyelven). Dining Guide, 2021. december 10. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
  14. A halászlék halászléja. világevő. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés