Wikipédia

Érsekcsanád

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. február 1.

Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Érsekcsanád
Érsekcsanádi utcakép a református templommal
Érsekcsanádi utcakép a református templommal
Érsekcsanád címere
Érsekcsanád címere		 Érsekcsanád zászlaja
Érsekcsanád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállásközség
PolgármesterFelső Róbert (független)[1]
Irányítószám6347
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség2772 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 59′46.250000°N 18.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 59′46.250000°N 18.983333°E
Érsekcsanád (Bács-Kiskun vármegye)
Érsekcsanád
Érsekcsanád
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Érsekcsanád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekcsanád témájú médiaállományokat.

Fekvése

szerkesztés

Budapesttől 151 kilométerre délre fekszik a Duna mellett, Baja északi szomszédságában, a várostól 8 kilométerre. Területének túlnyomó része a folyó bal parti oldalán helyezkedik el, de hozzá tartozik a túlparthoz sokkal közelebb fekvő Veránka-sziget is.

További települési szomszédai: észak felől Sükösd, délkelet felől Csávoly, nyugat felől Decs, északnyugat felől pedig Őcsény (e két utóbbi a Duna túlpartján).

Csak közúton érhető el, északi és déli szomszédai felől egyaránt az 51-es főúton,

Története

szerkesztés
 
Védőangyal, Érsekcsanád címerével (Mónus György alkotása)

Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott. A török időkben sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak. 1695-ben 1/4 portával volt megróva, 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt.

A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek volt kitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére.

Érsekcsanád egyike azoknak a helyeknek, ahova a törökök kiűzése után magyarok költöztek.

Az itteni református egyház igen régi, papjainak névsorát egész 1650-ig tudja visszakövetni. Anyakönyvei 1760-ban kezdődnek. A református templom építését 1810-ben fejezték be. A római katolikus plébániát 1839-ben szervezték, anyakönyvei azonban már 1799-ben kezdődnek. Római katolikus temploma 1829-ben épült.

A kalocsai érsek 1848-ig volt a település földesura és az 1900-as évek elején is az érsekségnek voltak itt a nagyobb birtokai.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásához tartozott.

1910-ben 1947 lakosából 1939 magyar volt. Ebből 514 római katolikus, 1313 református, 17 izraelita volt.

Érsekcsanádon a néprajzi kutatások szerint még a 20. század elején is élt a fehér gyász szokása, itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket.

Idegen elnevezései

szerkesztés

Horvátul két neve létezik. A bajaszentistváni horvátok Čenadnak, а hercegszántói horvátok Čanadának hívták.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Felső István (MDF)[4]
  • 1994–1998: Felső István (MDF-KDNP-FKgP)[5]
  • 1998–2002: Felső István (MDF-Fidesz-FKgP)[6]
  • 2002–2006: Felső István (MDF-Fidesz)[7]
  • 2006–2010: Felső Róbert (független)[8]
  • 2010–2014: Felső Róbert (független)[9]
  • 2014–2019: Felső Róbert (független)[10]
  • 2019–2024: Felső Róbert (független)[11]
  • 2024– : Felső Róbert (független)[1]

A vallások megoszlása

szerkesztés
  1785 1818 1833 1870 1915
Református vallású 1136 fő 1392 fő 1683 fő 1610 fő 1429 fő
Római katolikus vallású 152 fő 203 fő 211 fő 315 fő 432 fő
Zsidó vallású - - - 30 fő 23 fő

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2830
2805
2765
2809
2771
2773
2772
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% horvátnak, 4,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 13,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, egyéb felekezet (főleg baptista és nazarénus) 17,8%, felekezeten kívüli 7% (19,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% horvátnak, 0,4% románnak, 0,1%-0,1% ukránnak, lengyelnek, szerbnek és szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 9,6% református, 0,3% evangélikus, 17% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Csanád vezér (Mónus György alkotása)
 
Érsekcsanád római katolikus temploma
  • Református templomának a hajója 1808-ban, míg tornya 1810-ben épült.
  • Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus temploma 1892-ben készült el.
  • A legutóbbi időkben országos ismertségre tett szert az érsekcsanádi halászlé is.[14][15]

Híres emberek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  4. ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  11. ↑ Érsekcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. ↑ Érsekcsanád Helységnévtár
  13. ↑ Érsekcsanád Helységnévtár
  14. ↑ Tardi, Zsuzsanna: Egy igazság van: a halászlé – Íme, az érsekcsanádi RévCsárda „dunai" megfejtése, recepttel! (magyar nyelven). Dining Guide, 2021. december 10. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
  15. ↑ A halászlék halászléja. világevő. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Érsekcsanád&oldid=27861269”