Főmenü megnyitása

Aparhant község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Aparhant
Aparhant címere
Aparhant címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállás község
Polgármester Dávid Tímea (független)
Irányítószám 7186
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség1009 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség54,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aparhant (Magyarország)
Aparhant
Aparhant
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 44″, k. h. 18° 26′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 44″, k. h. 18° 26′ 58″
Aparhant (Tolna megye)
Aparhant
Aparhant
Pozíció Tolna megye térképén
Aparhant weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aparhant témájú médiaállományokat.

FöldrajzaSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A falu a Völgység szívében fekszik, melyet északról a Tolnai-Hegyhát, délről a Mecsek és keletről a Szekszárdi-dombság vesz körül.

A 6-os főúttól 9 kilométerre, Bonyhád közelében, Szekszárdtól 24 kilométerre található. Központján a Bonyhád-Majostól Kurdig húzódó, a 6529-es és 6532-es utakat összekötő 6538-as út vezet keresztül, a zsákfalunak tekinthető északi szomszédja, Nagyvejke az előbbi útból Aparhant északi szélén kiágazó 65 164-es úton érhető el.

Legmagasabb pontja az Apari-szőlőhegy: 226 méter, legalacsonyabb pontja az Apari 5-ös halastó vízszintje: 118 méter.

Szomszédos települések: Izmény, Mucsfa, Nagyvejke, Bonyhádvarasd és Majos.

ÉghajlataSzerkesztés

Az évi átlagos csapadékmennyiség 5-600 mm között alakul. Az évi középhőmérséklet 10 C fok felett van. A napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. Az uralkodó szélirány ÉNY-i, az átlagos szélsebesség pedig eléri a 2,9 m/s. A növénytermesztés szempontjából Aparhant igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik.

VízrajzaSzerkesztés

Patakok: Apari-patak, Hanti-patak, Cinkai-patak, Frank utcai-patak és a Csurgó-patak Halastavak: az Apari-patak mentén 5 db, egy a Hanti-patak torkolatánál és egy a Csurgó-patak mellett

TörténeteSzerkesztés

 
Apar és Hant

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa.

A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét. 1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le a faluban.

NevezetességeiSzerkesztés

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Szűcs György (független)[2]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2015-2019: Csóka Attila (független)[3]
  • 2019-től: Dávid Tímea

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 10,5% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,3%, református 2,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 4,2% (14,4% nem nyilatkozott).[4]

Aparhanti plébánosokSzerkesztés

  • Vizi János 1947-1963
  • Demse Péter 1963-1967
  • Kriszt Mátyás 1967-1981
  • Sebestyén András 1981-1994
  • Végvári Tibor dr. 1994-2002
  • Bukovics István 2002-2012
  • Matis Géza 2012-

Híres emberekSzerkesztés

Aparon vagy Hanton születtekSzerkesztés

  • Garázda Péter (Apar, 1448 – Esztergom, 1507) 15. századi kiemelkedő magyar humanista, költő és prózaíró
  • Bitter Illés Béla[5] OCist (Apar, 1868. október 22. – Pécs, 1939. szeptember 26.) magyar ciszterci szerzetes, főigazgató, tankönyv író, germanista, a Szent István Akadémia tagja
  • Faust Antal[6] (Apar, 1887. dec. 11. – Tevel, 1961. szept. 26.): plébános

Aparon vagy Hanton éltek/élnekSzerkesztés

  • Wosinsky Mór[7] (Tolna, 1854. március 28. – Szekszárd, 1907. február 22.) magyar apát-plébános, régész, az MTA levelező tagja
  • Kenderesi Tamás olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes, ifjúsági olimpiai bajnok magyar úszó

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  3. Aparhant települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 15. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  4. Aparhant Helységnévtár
  5. [1]
  6. [2]
  7. [3]

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés