Wikipédia

Kurd (település)

magyarországi község Tolna vármegyében
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kurd (egyértelműsítő lap).

Kurd község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Kurd
Római katolikus Szent Lőrinc-templom
Római katolikus Szent Lőrinc-templom
Kurd címere
Kurd címere		 Kurd zászlaja
Kurd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterMüller János (független)[1]
Irányítószám7226
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség978 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 41″, k. h. 18° 18′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 41″, k. h. 18° 18′ 59″
Kurd (Tolna vármegye)
Kurd
Kurd
Pozíció Tolna vármegye térképén
Kurd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Kapos völgyében, Dombóvártól mintegy 18 kilométerre északkeletre fekszik. Központján a Hőgyész-Dombóvár közötti 6532-es út húzódik végig, amelybe itt torkollik be Bonyhád-Majos felől a 6538-as út, 27,6 kilométer megtétele után, és itt ágazik ki belőle a több mint 9,5 kilométer hosszú 65 158-as számú mellékút Gyulaj felé.

A településen áthalad a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal is, amelynek egy megállási pontja van itt, Kurd vasútállomás. Utóbbi a Kapos keleti partján fekszik, közúti elérését a 6532-esből kiágazó 65 355-ös számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete szerkesztés

A honfoglalás után katonai kísérőnépek telepedtek le a környéken, valószínűleg ők alapították a falut, és róluk kapta nevét.

A Kurd szó ugyanakkor egy török eredetű régi magyar férfinév, jelentése: farkas.

Története szerkesztés

Kurd és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában bronzkori eredetű kétfülű bronzvedreket (cisztákat) és hamvasztásos temetkezés nyomait tárták fel. Az Árpád-kori település, Kurd' nevét először egy 1332-1237 közötti időből származó adóösszeírás említette. Az 1200-as évek elején már a templommal rendelkező települések között sorolták fel nevét, tehát valamikor a honfoglalás után települhetett. 1542-ben a török hódoltság alatt a törökök a Völgység falvait pusztították, e pusztítás valószínűleg Kurd települést is érintette. A török megszállás alatt a törökök javadalomfaluja volt, és a szászi várhoz tartozott. 1669-ben a Völgység falvaival együtt puszta helynek írták.

Fényes Elek Geográphiai szótárában 1851-ben írta a településről: „Kurd, magyar falu, Tolna vármegyében, a Kapos bal partján, utolsó postája Szekszárdhoz nyugotra 4 mérföldnyire, 1250 katasztrális holddal, parochiával, templommal. Van első osztályú szántóföldje, jó bort termő szőlőhegye, derék erdeje, hídja a Kaposon, s kőépületjei az itt tanyázó lovasság számára.”

A Tolnai Világlexikon 1927-ben írta a településről: „Nagyközség Tolna vármegye dombóvári járásában, 1920-ban 1780 lakossal. Vasútállomás Kurd-Csibrák, posta, távíró Kurd-Csibrák.” (Azóta Csibrák önálló vasúti megállót kapott.)

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Cser István (független)[3]
  • 1994–1998: Cser István (független)[4]
  • 1998–2002: Cser István (független)[5]
  • 2002–2006: Szentpáli Árpádné (független)[6]
  • 2006–2010: Szentpáli Árpádné (független)[7]
  • 2010–2014: Müller János (független)[8]
  • 2014–2019: Müller János Norbert (független)[9]
  • 2019-től: Müller János (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1182
1168
1139
1046
1012
978
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 10,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 7% németnek, 0,2% örménynek, 0,7% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 5,1%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,4% (17,2% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Ismert személyek szerkesztés

Itt születtek szerkesztés

Itt éltek szerkesztés

  • Itt volt plébános az 1920-as években Makray Lajos pápai prelátus, címzetes prépost, országgyűlési képviselő.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  10. ↑ Kurd Helységnévtár

[1][halott link] Kurd hivatalos története -könyv. Letölthető PSD formátumban.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kurd_(település)&oldid=26476733”