Kurd (település)
Kurd község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Kurd | |||
Római katolikus Szent Lőrinc-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Dombóvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Müller János Norbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 7226 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 990 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 31,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 26′ 41″, k. h. 18° 18′ 59″46.444711°N 18.316311°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 41″, k. h. 18° 18′ 59″46.444711°N 18.316311°E | |||
Kurd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Kapos völgyében, Dombóvártól mintegy 18 kilométerre északkeletre fekszik. Központján a Hőgyész-Dombóvár közötti 6532-es út húzódik végig, amelybe itt torkollik be Bonyhád-Majos felől a 6538-as út, 27,6 kilométer megtétele után, és itt ágazik ki belőle a több mint 9,5 kilométer hosszú 65 158-as számú mellékút Gyulaj felé.
A településen áthalad a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal is, amelynek egy megállási pontja van itt, Kurd vasútállomás. Utóbbi a Kapos keleti partján fekszik, közúti elérését a 6532-esből kiágazó 65 355-ös számú mellékút biztosítja.
Nevének eredete
szerkesztésA honfoglalás után katonai kísérőnépek telepedtek le a környéken, valószínűleg ők alapították a falut, és róluk kapta nevét.
A Kurd szó ugyanakkor egy török eredetű régi magyar férfinév, jelentése: farkas.
Története
szerkesztésKurd és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában bronzkori eredetű kétfülű bronzvedreket (cisztákat) és hamvasztásos temetkezés nyomait tárták fel. Az Árpád-kori település, Kurd' nevét először egy 1332-1237 közötti időből származó adóösszeírás említette. Az 1200-as évek elején már a templommal rendelkező települések között sorolták fel nevét, tehát valamikor a honfoglalás után települhetett. 1542-ben a török hódoltság alatt a törökök a Völgység falvait pusztították, e pusztítás valószínűleg Kurd települést is érintette. A török megszállás alatt a törökök javadalomfaluja volt, és a szászi várhoz tartozott. 1669-ben a Völgység falvaival együtt puszta helynek írták.
Fényes Elek Geográphiai szótárában 1851-ben írta a településről: „Kurd, magyar falu, Tolna vármegyében, a Kapos bal partján, utolsó postája Szekszárdhoz nyugotra 4 mérföldnyire, 1250 katasztrális holddal, parochiával, templommal. Van első osztályú szántóföldje, jó bort termő szőlőhegye, derék erdeje, hídja a Kaposon, s kőépületjei az itt tanyázó lovasság számára.”
A Tolnai Világlexikon 1927-ben írta a településről: „Nagyközség Tolna vármegye dombóvári járásában, 1920-ban 1780 lakossal. Vasútállomás Kurd-Csibrák, posta, távíró Kurd-Csibrák.” (Azóta Csibrák önálló vasúti megállót kapott.)
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Cser István (független)[3]
- 1994–1998: Cser István (független)[4]
- 1998–2002: Cser István (független)[5]
- 2002–2006: Szentpáli Árpádné (független)[6]
- 2006–2010: Szentpáli Árpádné (független)[7]
- 2010–2014: Müller János (független)[8]
- 2014–2019: Müller János Norbert (független)[9]
- 2019–2024: Müller János (független)[10]
- 2024– : Müller János Norbert (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1182 | 1168 | 1139 | 1046 | 1012 | 978 | 990 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 10,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 7% németnek, 0,2% örménynek, 0,7% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 5,1%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,4% (17,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 11,2% cigánynak, 5,8% németnek, 0,7% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak és bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,5% volt római katolikus, 2,5% református, 1,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 19,4% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus temploma - 1765-ben épült. Oltára Martin Fischer alkotása, oltárképét pedig Zichy Mihály festette.
- Az 1800-as évek közepén határában talált etruszk eredetűnek tartott 2 fülű bronzvedrek (Ciszták), melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek.
Ismert személyek
szerkesztésItt születtek
szerkesztés- Sebestyén Géza, született Stern Jakab (1878 – Budapest, 1936) színész, színigazgató. Sebestyén Dezső, Mihály és Jenő testvére
- Sebestyén Jenő, született Stern Jenő (1881 – Budapest, 1949) színész. Sebestyén Dezső, Mihály és Géza testvére.
Itt éltek
szerkesztés- Itt volt plébános az 1920-as években Makray Lajos pápai prelátus, címzetes prépost, országgyűlési képviselő.
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, I–IV. (Pest, 1851; reprint: Budapest, 1984.) ISBN 9630227002
- Tolnai Világlexikon
- A Völgység népének története
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
- ↑ Kurd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Kurd Helységnévtár
- ↑ Kurd Helységnévtár
[1][halott link] Kurd hivatalos története -könyv. Letölthető PSD formátumban.