Györe (település)
Györe (németül Jerewe) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
| Györe | |||
_2021_01.jpg) | |||
| Az általános iskolává átalakított egykori evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Bonyhádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Filamella Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7352 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 573 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 56,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 18° 23′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 18° 23′ 47″ | |||
 Györe
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Györe weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Györe témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Dunántúli-dombságban, a Völgység nyugati szélén, Tolna vármegye déli határán, a Mecsek lábánál fekszik, Szekszárdtól 30, Bonyhádtól 13 kilométerre. A három legközelebbi település, Izmény, Máza és Szászvár közül a két utóbbi már Baranya vármegyében található.
Megközelítése szerkesztés
Közúton a Bonyhádot (és a 6-os főutat) Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel, illetve a 611-es főúttal) Szászváron keresztül összekötő 6534-es úton, Komló felől pedig a 6541-es úton közelíthető meg. Magára a településre csak egy öt számjegyű bekötőút, a 6534-esből Máza határában északnak kiágazó 65 168-as út vezet, amely innen még továbbhalad a már zsákfalunak számító Izményig.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem vezet át a településen; a legközelebbi vasútállomás a körülbelül 3 kilométerre lévő Máza-Szászvár vasútállomás,[3] a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán.
Története szerkesztés
10 000 évvel ezelőtt a vidéket a keleti gravettai nép lakta, az utolsó amelyet még ősembernek tartanak. Az újkőkorból, a réz- és a bronzkorból is találtak régészek leleteket Györe környékén, de a vaskorból nincsenek emlékek.
A település múltja az 1100-as évekre nyúlik vissza. A lakosság összetétele ekkor ősmagyar, majd a török dúlás után németek (svábok) érkeztek ide, akiknek 1946-os kitelepítése után bukovinai székelyek telepedtek le.
Lakói ma tehát régi magyarok, magyarországi németek és bukovinai székelyek.
Vallás tekintetében a németek evangélikusok, az őslakosok és a székelyek katolikusok voltak, így a németek kitelepítése után a lakosság 99%-a katolikus vallású lett.
Nevének eredete szerkesztés
A magyar nyelvterületen sok „névrokon” helységnév, földrajzi név van. A legősibbek eredetére nézve is több feltevés létezik: például keletkezhettek a György személynévből, de számba jöhet a „Győ” szótő is, mely ősi magyar tisztségnév.
A néphit szerint a falu neve egy török időbeli gyűrű alakú lovardára utal. Feltételezhetően a „gyür” szóból, melynek jelentése: domb, bucka. Ilyen helyeken létezhetett gyűrű alakú erősség, földvár, avargyőr.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Csoma József (független)[4]
- 1994–1998: Csoma József (független)[5]
- 1998–2002: Csoma József (független)[6]
- 2002–2006: Csoma József (független)[7]
- 2006–2010: Csoma József (független)[8]
- 2010–2014: Csoma József (független)[9]
- 2014–2016: Csoma József (független)[10]
- 2016–2019: Filamella Tibor (független)[11]
- 2019-től: Filamella Tibor (független)[1]
A településen 2016. január 31-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[12]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
- 1940: 774 fő
- 1983: 808 fő
- 1990: 769 fő
- 2001: 765 fő
- 2009: 667 fő
- 2011: 658 fő [13]
- 2019: 657 fő [13]
| Lakosok száma | 670 | 647 | 638 | 650 | 566 | 573 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a lakosok csaknem 97%-a magyarnak (ezen belül kb. 1,5%-a cigány, kb. 0,5%-a horvát és kb. 2,5%-a német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 3% nem válaszolt.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,4% horvátnak, 2,4% németnek mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 1,8%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7% (16,6% nem nyilatkozott).[13]
Vallás szerkesztés
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 80%-a római katolikus, kb. 2,5%-a református és kb. 2%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 15,5%.[14]
Római katolikus egyház szerkesztés
A Pécsi egyházmegye (püspökség) Komlói Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Magát a plébániát 1945-ben létesítették, és fíliaként Máza tartozik hozzá. Római katolikus anyakönyveit 1946-tól vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Keresztelő Szent János.
Református egyház szerkesztés
A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
Evangélikus egyház szerkesztés
A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Nagymányok-Váraljai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Nevezetességei szerkesztés
- A német kitelepítés után a 19. században épült evangélikus templom gyülekezet nélkül maradt, pusztulásnak indult, mígnem az önkormányzat 1994-ben felújíttatta, s ma iskolaként szolgál. A Templom – Iskola az országban, sőt egész Európában egyedülálló, nincs hozzá hasonló megoldású használaton kívüli templom.
- Györében található még a Wosinsky Mór Múzeum Baráti körének kiállítása, melyben a vidék régészeti leleteit őrzik (megszűnt).
- Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1844-ben épült, klasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=maza
- ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
- ↑ a b Györe települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 31. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ a b c Györe település statisztikai adatai (magyar nyelven). Központi statisztikai hivatal helységnévtár. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
- ↑ a b KSH[halott link]
