Dalmand
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Dalmand község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
| Dalmand | |||
 | |||
| A Bonafarm élelmiszer-multi takarmánykeverő üzeme | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Dombóvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Stammné Juhász Luca (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7211 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1136 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dalmand
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 29′ 38″, k. h. 18° 11′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 38″, k. h. 18° 11′ 21″ | |||
Dalmand
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Dalmand weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dalmand témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
FekvéseSzerkesztés
Tolna vármegye délnyugati részén, Dombóvár és Tamási városoktól nagyjából egyenlő távolságra található. Belterülete vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak a 61-es főútból kiágazó, mintegy 2 kilométer hosszúságú, 65 156-os számú bekötőúton érhető el. Vonattal 1990 óta nem közelíthető meg, ekkor szűnt meg a Dombóvár–Lepsény-vasútvonal Dombóvár és Tamási közti szakaszán a forgalom.
TörténeteSzerkesztés
Nevét először 1138-ban említik, földrajzi helyzeténél fogva a középkorban többször a somogyi birtokok között sorolták fel, míg a 15. századtól már az ozorai uradalomhoz tartozó Tolna vármegyei településekkel együtt említik, mint mezővárost. Ezek a mezővárosok többnyire a földesúri lakhelyet jelentő vár aljában, vagy közelében, keletkeztek. Lakóik jobbágyok voltak, melyeket egyedül kiváltságaik különböztettek meg a falusi jobbágyoktól.
Az egykori mezővárosa törökök kiűzése után pusztán maradt. Később az egykori nagybirtokok, elsősorban az Eszterházy-uradalom területén létrejött állami gazdaság központjaként fejlődött tovább.
Dalmand 1949-ben alakult önálló községgé Alsóleperd, Csáblény, Felsőleperd, Iharos, Kisleperd, Kőkút, Ódalmand, Németdalmand, Újdalmand és Vörösegyház határrészekből (pusztákból).[3] Ezek 1946-ig Újdombóvárhoz tartoztak, majd három évig Dombóvárhoz a két község egyesülése folytán.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Nagy Ibolya (független)[4]
- 1994–1998: Bondorné Nagy Ibolya (független)[5]
- 1998–2002: Bondorné Nagy Ibolya (független)[6]
- 2002–2006: Bondorné Nagy Ibolya (független)[7]
- 2006–2010: Bondorné Nagy Ibolya Julianna (független)[8]
- 2010–2014: Bondorné Nagy Ibolya Julianna (független)[9]
- 2014–2019: Bondorné Nagy Ibolya Julianna (független)[10]
- 2019-től: Dr. Stammné Juhász Luca (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
| A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,8%, református 4,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,1% (19,9% nem nyilatkozott).[11]
NevezetességeiSzerkesztés
A település belterületéhez négy külkerület (Alsóleperd, Felsőleperd, Újdalmand, Vörösegyháza) kapcsolódik. Ha rápillantunk a falu térképére, a belterület településszerkezete is arról árulkodik, hogy egy fiatal és mesterségesen kialakított községgel állunk szemben. A lakóházak túlnyomó többsége az 1950-es, illetve az azt követő években épült. Elvétve találkozni csak egy-egy régebbi épülettel. Ilyen például a Polgármesteri Hivatal épülete, amelyben a 19-20. század fordulóján lovarda működött. A településre beérve széles zöldterület található a házak és az úttest között. A rövid közös múltnak tudható be, hogy nem alakultak ki néphagyományok, így például nincsen népviselet, népszokások stb.
A kiemelkedő minőségű termőföldnek köszönhetően a község mezőgazdasági jellegű település. Megalakulásától kezdve az itt élő emberek életét a falu legjelentősebb gazdasági szervezete a Dalmandi Állami Gazdaság, később Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát, jelenlegi nevén a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. határozza meg.
A felnőtt lakosság döntő többségének ez a gazdasági szervezet nyújt munkát, és biztosítja a megélhetést. A helybeli munkalehetőség miatt az emberek nem vándorolnak el, a fiatalok itt telepednek le , itt alapítanak családot. A községben 1560 fő rendelkezik állandó lakóhellyel. Az utóbbi néhány év népvándorlási statisztikáiból megállapítható, hogy Dalmand községben nem csökkent a lakosság lélekszáma, sőt némi emelkedést mutat. Az időszakos és az állandó munkalehetőségek miatt a községben alacsony a munkanélküliség. A mezőgazdasági munkák természetéből adódóan főként a téli időszakban nő a munkanélküli ellátást és a munkanélküliek jövedelempótló támogatását igénylők száma. A település vállalkozói a szolgáltatások széles skáláját fogják át. Legtöbben áruszállítással és fuvarozással foglalkoznak, de fodrász, kereskedő, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, háztartásikisgép-szerelő is akad közöttük. A kitűnő talajadottságok a mezőgazdasági kisvállalkozók számára teremtenek kedvező gazdálkodási lehetőséget. Az önkormányzat nem rendelkezik művelődési otthonnal. Talán ennek hiánya az oka, hogy az Ifjúsági Klubon kívül nincs más önszerveződő közösség. A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. mellett legjelentősebb gazdasági vállalkozás a Róna Kft., a Kövécs, a Kósa Kft.
Neves dalmandiakSzerkesztés
- Itt született (Újdombóvár-Dalmandon) 1944. augusztus 30-án Pytel József fül-orr-gégész, klinikaigazgató, egyetemi tanár.
KépekSzerkesztés
Dalmand látképe a magasból
Dalmandi Nagy-tó légi felvételen
Dalmand légi fotón
Dalmandi bemutató gazdaság
Dalmand Zrt. épülete a fentről fényképezve
Dalmand, templom madártávlatból
Dalmand község a levegőből
ForrásokSzerkesztés
- Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Dalmand története a KSH helységnévtárában
- ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
- ↑ Dalmand Helységnévtár
