Tampere városrész

Miskolc városrésze

A Tampere városrész Miskolc egyik lakónegyede, amely az 1980-as években épült fel az Avas-Kelet városrészben. A kisméretű, zöldövezeti városrész a város legmagasabb presztízsű lakónegyedei közé tartozik szellős, zöldövezeti beépítése és a belvároshoz való közelsége miatt.

Tampere városrész
Házak a Perczel Mór utcában
Házak a Perczel Mór utcában
Közigazgatás
Település Miskolc
Kerület I.
Alapítás éve1986
Irányítószám 3529
Országgyűlési képviselő Csöbör Katalin
Népesség
Teljes népességismeretlen

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A városrész az Avas keleti oldalán található, keletről a Dessewffy Arisztid utca, délről a Szabadságharc utca ill. a Derkovits utca felsőbb házai, nyugatról az avas-déli lakótelep III. üteme határolja.[1] Két főbb útvonala az Aulich Lajos utca és a Perczel Mór utca; a városrészben mindössze két másik utca található, az Aulich utcából leágazó Kós Károly utca, valamint az Aulich és Perczel utcákat összekötő Tampere lépcső. Északi részén található az avasi arborétum, délen a Tampere park.

TörténeteSzerkesztés

 
A Tampere park

Az Avas keleti oldala beépítésének ötlete az 1980-as években merült fel először. A korábban gyümölcsösökkel teli domboldal beépítésének ötlete heves vitákat váltott ki; mind a Borsod Megyei Természetvédelmi Egyesület, mind a Miskolci Városszépítő Egyesület ellenezte a 33 hektárnyi, belvárosközeli zöldterület beépítését, és helyette azt javasolták, közparkot alakítsanak itt ki, ellensúlyozandó a nemrégiben beépített avas-déli lakótelep zsúfoltságát.[2] Végül kompromisszum született: az eredetileg 25%-os beépítési sűrűséget 20%-ra csökkentették, az épületek szintszámát maximalizálták, így összesen 567 lakás épülhetett fel (a korábbi tervekben olyan javaslat is szerepelt, hiogy 1700 lakás épüljön fel), továbbá előírták az itt álló Greutter-villa értékes kertjének védelmét.[3]

 
Kilátás a városra a Tampere városrészből

A városrész építéséhez szükséges telekkisajátításokról 1982. szeptember 23-án számolt be a Déli Hírlap. Az Északterv terveinek megfelelően 2400 embernek otthont nyújtó,[4] összesen 567 lakás megépítéséről született döntés, ebből társasházban 315, sorházban 194, átriumházban 58 jött létre.[5] A házak tervezője Dósa Károly, Taba Benő és Pirity Attila voltak.[6] A tervek szerint az új városrész és a tőle keletre fekvő, meglévő házak között épült volna fel egy szolgáltatóközpont áruházzal orvosi rendelővel, bölcsődével, óvodával, általános iskolával és szolgáltatóegységekkel.[7]

 
Utcarészlet (Perczel Mór utca)
 
Az Aulich Prestige lakópark

A városrész jellege illette nevét is: az eredeti tervnél sokkal szellősebb, zöldövezeti városrész épült fel, innen jött az ötlet, hogy a tóparti, rengeteg zöldövezettel rendelkező, élhető finn testvérváros, Tampere nevét viselje. Tampere 1963-ban lett Miskolc első testvérvárosa.[8][9] A városrész átadási ünnepségére 1986. október 18-án került sor a Tampere parkban, részt vett rajta a tamperei delegáció, akik a magyar-finn baráti körök lillafüredi Palotaszállóban megrendezett országos találkozójára érkeztek Miskolcra.[10][11][12]

A városrész természetközeli jellegének megőrzése részeként 1987-ben kialakításra került az Avasi Arborétum, amely a városrész északi részén helyezkedik el három hektáron. Az arborétumot a Greutter-villa körüli természetvédelmi területből alakították ki.[13] A kert helyén a 19. században a Greutter család szőlője és gyümölcsöse volt. Szintén a zöldövezeti jelleget erősíti a városrész déli oldalán elhelyezkedő Tampere park, melyben népművészeti motívumokkal díszített, faragott padok állnak. 1989-ben a park ezekhez illő, a népművészet motívumait felhasználó faragott fa buszmegállót kapott, melyet Golda János tervei alapján a Szegedi Miklós vezetésével működő fafaragó szakkör készített el a DIGÉP sporttelepén, társadalmi munkában. Padokat, Kós Károly-emlékoszlopot és zászlórudat is faragtak.[14][15][16]

2001-ben felmerült a Tampere park beépítése három lakóházzal. Újvári Andor akkori főépítész azzal indokolta a tervet, hogy a területet eredetileg sem parknak szánták, és az önkormányzat bevételhez juthat az eladásával. A felvetés széles körben felháborodást váltott ki, és az önkormányzat letett a tervről.[17]

2006-ban 500 négyzetméteres játszóteret alakítottak ki a park északi részén.[18] A tervezett, de soha fel nem épült szolgáltatóközpont helye sokáig beépítetlen maradt, végül 2018-ban épült fel rajta két magas presztízsű lakópark, a Knézich Terasz és az Aulich Prestige.

KözigazgatásSzerkesztés

A városrész a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es választókörzethez, önkormányzati választásokon a miskolci 8-as választókörzethez tartozik, önkormányzati képviselői: Szabó Tamás (SZDSZ/MSZP, 1994–98), Korinthus Katalin (MSZP, 1998–2002), dr. Varga Zoltán (MSZP, 2002–2010), Eperjesi Erika (Fidesz, 2010–2019), Révész Péter (Jobbik, 2019–).

LátnivalókSzerkesztés

KözlekedéseSzerkesztés

A városrész déli részén található Derkovits utca buszmegállót (megállókód: 104) 1984-es indulása óta érinti a 35-ös buszjárat. Megszűnéséig érintette a 36-os (1985 és 1997 között), teljes fennállása alatt érintette a 37-es (1987–1997) és a 39-es buszjárat (2003–2006).

Az első buszjárat, amely mélyebben érintette a városrészt, az 1993. november 15-én indult 38-as busz volt, amely a belvárossal kötötte össze a városrészt; belvárosi végállomása az Arany János utcán volt. A város legrövidebb menetidejű buszjáratát eleinte két, kísérleti céllal beszerzett Ikarus 546 midibusz teljesítette, melyeket azonban az MVK nem sokkal később eladott. A buszjárat ahhoz képest, hogy lakónegyedet kötött össze a belvárossal, viszonylag ritkán járt, és kisebb buszokkal, mert a városrész tipikus felsőközéposztálybeli jellege miatt az átlagnál többen járnak itt autóval.[19] A busz vonalát 2011-ben meghosszabbították Bodótető felé, átvéve a megszűnt 34-es busz vonalát. 2015. június 14-től a 38-as busz többé nem érinti a Tampere városrészt, helyette a 28-as indult, ami a Búza térrel köti össze a lakónegyedet. 2017. szeptember 1-jétől a más útvonalon közlekedő 280-as busz is összeköti a városrészt a Búza térrel.

ForrásokSzerkesztés

  1. Szelidgesztenyék köré épülnek majd a házak - Déli Hírlap, 1981. március 16., 3. old.
  2. A keleti lejtő zöldje. Déli Hírlap, 1984. június 13., 3. old.
  3. Nem lesz kőrengeteg. Déli Hírlap, 1984. június 14., 3. old.
  4. Szelidgesztenyék köré épülnek majd a házak – Déli Hírlap, 1981. március 16., 3. old.
  5. Hol bontanak Miskolcon 1983-ban? Az Avas keleti része. Déli Hírlap, 1982. szeptember 23., 3. old.
  6. Építészek és építtetők – Cifra paloták? Déli Hírlap, 1985. április 23., 3. old.
  7. Hol bontanak Miskolcon 1983-ban? Az Avas keleti része. Déli Hírlap, 1982. szeptember 23., 3. old.
  8. https://helsinki.mfa.gov.hu/page/testvervarosok
  9. Észak-Magyarország, 1976. szeptember 10.
  10. Magyar—finn baráti körök találkozója: Tampere városrész az Avason. Déli Hírlap, 1986. október 15., 2. oldal
  11. Miskolccal ismerkedtek tamperei vendégeink. Déli Hírlap, 1986. október 18. 1. oldal
  12. Névadó az Avas oldalában – Tegnaptól: Tampere városrész. Déli Hírlap, 1986. október 20. 1. oldal
  13. Így teremtenek arborétumot. Déli Hírlap, 1987. február 11., 3. oldal
  14. Déli Hírlap, 1989. július 5., 2. oldal
  15. Déli Hírlap, 1989. július 10., 3. oldal
  16. Észak-Magyarország, 1989. december 30. 4. old.
  17. Észak-Magyarország, 2001. március 28. 7. old.
  18. Miskolci közgyűlés határozatai
  19. Lieszkovszki József: Miskolc tömegközlekedése