Finkey Ferenc

Finkey Ferenc (Sárospatak, 1870. január 30. – Sárospatak, 1949. január 23.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, koronaügyész, az MTA tagja.

Finkey Ferenc
Született	1870. január 30. Sárospatak
Elhunyt	1949. január 23. (78 évesen) Sárospatak
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogtudós, egyetemi tanár, koronaügyész
A Wikimédia Commons tartalmaz Finkey Ferenc témájú médiaállományokat.

Kutatási területe

Maradandót alkotott a büntető anyagi jog és a büntető eljárásjog területén. (A büntetőtőjogi dogmatika területén K. Binding, a kriminológiai kérdésekben Franz v. Liszt követője volt. Tudatosan megalapozta a magyar büntetés-végrehajtási jogot, amelyben a humánus, liberális irányzatot követte.

Életpályája

Jogi tanulmányai után 1893-tól a sárospataki jogakadémián büntetőjogot és jogbölcseletet tanított. 1912-től a kolozsvári egyetem. büntető eljárásjogi, 1915-től a pozsonyi egyetem büntetőjogi, 1921 és 1923 között a szegedi egyetem büntetőjog tanáraként dolgozott. 1923 és 1930 között koronaügyész-helyettes, 1930-tól kúriai tanácselnök, majd 1935-től 1940-ig, nyugalomba vonulásáig koronaügyész volt. 1939-ben a felsőház tagjává választották. 1940 és 1942 között ismét aktívan végzett szakmai munkát a Fiatalkorúak budapesti Felügyelő Hatóságánál. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság elnöke volt.

Akadémiai tagsága

• az MTA levelező tagja (1908)
• az MTA rendes tagja (1929).
• az MTA tiszteletbeli tagja (1938)

Díjai, elismerései

• Az MTA Marczibányi-jutalma (1921)

Emlékezete

Sírja Sárospatakon a református temetőben található (12, N/A, 1, Finkey sírkert)

Művei

• Az egység és többség tana a büntetőjogban (Sárospatak, 1895).
• A magyar büntetőeljárás tankönyve (Bp., 1899).
• A börtönügy jelen állapota és reformkérdései (Bp., 1904).
• A tételes jog alapelvei és vezéreszméi (Bp., 1908).
• A jogtalanság mint a büntetendő cselekmény ismérve (Bp., 1909).
• Az északamerikai büntetőjog mai vezéreszméi és reformintézményei (Bp., 1911).
• A fiatalkorúak büntetőjoga Észak-Amerikában (Bp., 1913).
• A magyar büntető perjog tankönyve (Bp., 1916).
• Büntetés és nevelés (Bp., 1922).
• A magyar anyagi büntetőjog jelen állapota (Bp., 1923).
• A politikai bűncselekmények és a büntetőtörvénykönyv (Bp., 1927).
• A börtönügy haladása az utolsó száz év alatt (Bp., 1930).
• Büntetéstani problémák (Bp., 1933).
• Adatok a bűntettesek jellemcsoportjainak megállapításához (Bp., 1933).
• Jelszavak harca a tüntetőtörvénykönyvek revíziója körül (Bp., 1937).
• Az 1843-i büntetőjogi javaslatok száz év távlatából (Bp., 1942).

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 512. o.  
• Általános kislexikon I. (A–K). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. ISBN 963-9257-24-9
• Jogi lexikon