Finkey Ferenc
Finkey Ferenc (Sárospatak, 1870. január 30. – Sárospatak, 1949. január 23.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, koronaügyész, az MTA tagja.
Finkey Ferenc | |
Született |
1870. január 30. Sárospatak |
Elhunyt |
1949. január 23. (78 évesen) Sárospatak |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
jogtudós, egyetemi tanár, koronaügyész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Finkey Ferenc témájú médiaállományokat. |
Kutatási területeSzerkesztés
Maradandót alkotott a büntető anyagi jog és a büntető eljárásjog területén. (A büntetőtőjogi dogmatika területén K. Binding, a kriminológiai kérdésekben Franz v. Liszt követője volt. Tudatosan megalapozta a magyar büntetés-végrehajtási jogot, amelyben a humánus, liberális irányzatot követte.
ÉletpályájaSzerkesztés
Jogi tanulmányai után 1893-tól a sárospataki jogakadémián büntetőjogot és jogbölcseletet tanított. 1912-től a kolozsvári egyetem. büntető eljárásjogi, 1915-től a pozsonyi egyetem büntetőjogi, 1921 és 1923 között a szegedi egyetem büntetőjog tanáraként dolgozott. 1923 és 1930 között koronaügyész-helyettes, 1930-tól kúriai tanácselnök, majd 1935-től 1940-ig, nyugalomba vonulásáig koronaügyész volt. 1939-ben a felsőház tagjává választották. 1940 és 1942 között ismét aktívan végzett szakmai munkát a Fiatalkorúak budapesti Felügyelő Hatóságánál. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság elnöke volt.
Akadémiai tagságaSzerkesztés
- az MTA levelező tagja (1908)
- az MTA rendes tagja (1929).
- az MTA tiszteletbeli tagja (1938)
Díjai, elismeréseiSzerkesztés
- Az MTA Marczibányi-jutalma (1921)
EmlékezeteSzerkesztés
Sírja Sárospatakon a református temetőben található (12, N/A, 1, Finkey sírkert)[1]
MűveiSzerkesztés
- Az egység és többség tana a büntetőjogban (Sárospatak, 1895).
- A magyar büntetőeljárás tankönyve (Bp., 1899).
- A börtönügy jelen állapota és reformkérdései (Bp., 1904).
- A tételes jog alapelvei és vezéreszméi (Bp., 1908).
- A jogtalanság mint a büntetendő cselekmény ismérve (Bp., 1909).
- Az északamerikai büntetőjog mai vezéreszméi és reformintézményei (Bp., 1911).
- A fiatalkorúak büntetőjoga Észak-Amerikában (Bp., 1913).
- A magyar büntető perjog tankönyve (Bp., 1916).
- Büntetés és nevelés (Bp., 1922).
- A magyar anyagi büntetőjog jelen állapota (Bp., 1923).
- A politikai bűncselekmények és a büntetőtörvénykönyv (Bp., 1927).
- A börtönügy haladása az utolsó száz év alatt (Bp., 1930).
- Büntetéstani problémák (Bp., 1933).
- Adatok a bűntettesek jellemcsoportjainak megállapításához (Bp., 1933).
- Jelszavak harca a tüntetőtörvénykönyvek revíziója körül (Bp., 1937).
- Az 1843-i büntetőjogi javaslatok száz év távlatából (Bp., 1942).
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 512. o.
- Általános kislexikon I. (A–K). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. ISBN 963-9257-24-9
- Jogi lexikon