Főmenü megnyitása

Dzsam minaretje, hivatalos megnevezéssel Dzsam minaretje és régészeti emlékhelyei Afganisztán 2002 óta világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne az ország középső-keleti részén, Herattól 215 kilométerre keletre, Gúr tartományban, a 2400-3500 méter magas hegyek övezte Herirud folyó szurdokvölgyében, 1900 méteres tengerszint feletti magasságban. Az emlékhely legjelentősebb darabja a 65 méter magas, égetett téglából épült minaret. A nyolcszögletes alaprajzú, körszelvényű épület két faerkéllyel rendelkezik, a tetejét lanterna koronázza. A stukkóborítású épületet geometriai minták díszítik, valamint türkizkék mozaikból kirakott kúfi betűjelekkel a Korán Mária-szúrájának ájái (versei) olvashatóak. A delhi Kutab-minaret mögött Földünk második legmagasabb téglaminaretje. Dzsam vidéke mint világörökségi helyszín magában foglal ezenkívül egy korabeli palotaromot (Kászr Zarafsán), egy égetőkemencét, valamint egy zsidó temetőt.

Dzsam minaretje és régészeti emlékhelyei
Világörökség
A minaret, előtérben a Herirud folyóval
A minaret, előtérben a Herirud folyóval
Adatok
OrszágAfganisztán
Világörökség-azonosító211
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, IV
Felvétel éve2002
Elhelyezkedése
Dzsam minaretje (Afganisztán)
Dzsam minaretje
Dzsam minaretje
Pozíció Afganisztán térképén
é. sz. 34° 23′ 28″, k. h. 64° 30′ 34″Koordináták: é. sz. 34° 23′ 28″, k. h. 64° 30′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsam minaretje témájú médiaállományokat.

TörténelmeSzerkesztés

 
A minaret gazdagon díszített oldala

A tudományos feltételezések szerint a minaret közvetlen környezetében állhatott a 1213. században a mai Afganisztánt is fennhatóságuk alatt tartó Gúridák nyári fővárosa, Firuzkuh. A minaret oldalán található, nem egészen egyértelmű arab felirat alapján az építés dátuma 1193/1194, de valószínűbben 1174/1175. Mindkét dátumhoz a Gúridák történetének egy-egy dicső pillanata kötődik: 1173-ban Gaznánál mértek vereséget a türkökre, 1192-ben pedig legjelentősebb uralkodójuk, Muizaddín Muhammad Gúrí aratott győzelmet Delhinél a Gaznavidák felett. Ezek alapján a történettudomány azt feltételezi, hogy (valamelyik) győzelem emlékére emelték a minaretet, illetve a mecsetet, ugyanis további felvetések szerint a ma ismert épület a firuzkuhi pénteki mecset imatornya lehetett. A krónikák tanúsága szerint a dzsámit a Heridur áradása döntötte romba, s a helyszínen folytatott régészeti ásatások ezt a hipotézist alátámasztani látszanak: a minaret mellett egy nagy, udvaros épület állt, a falon pedig üledéknyomokat találtak. A Gúridák birodalma Muizaddín 1202-es halála után összeomlott, a területet a Hvárezmi Birodalom hódította meg, s végül 1222-ben a mongolok Firuzkuh városát is földig rombolták.

Csupán a minaret maradt meg épségben, de a külvilág évszázadokra elfeledkezett róla, mígnem az Afganisztán határait kijelölő bizottság egyik munkatársa, Sir Thomas Holdich 1886-ban fel nem fedezte. Az első, André Maricq és Gaston Wiet vezette régészeti ásatások eredményeit 1957-ben ismerte meg a világ. Az 1970-es években a német Herberg végzett ásatásokat a helyszínen. Miután 2002-ben veszélyeztetett kulturális helyszínként felvették a UNESCO világörökségi listájára, 2003-ban megkezdte működését a Minaret of Jam Archaeological Project.[1] Legfőbb céljuk az enyészet, az árvizek és a földrengések következtében meggyengült épület helyreállítása.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés