Duna-delta
A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.
| Duna-delta | |
| Világörökség | |
 | |
| Pelikánok a Duna Deltában | |
| Adatok | |
| Ország | Románia |
| Világörökség-azonosító | 588 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VII, X |
| Felvétel éve | 1991 |
| Elhelyezkedése | |
 Duna-delta
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 05′, k. h. 29° 30′Koordináták: é. sz. 45° 05′, k. h. 29° 30′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-delta témájú médiaállományokat. | |
Földrajz szerkesztés
A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E.
A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).
2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt.
A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik.
A Sulina-ág a Delta közepén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.
A Szent-György ág délkeleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.
Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje-csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízivilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntik el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat.
1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.
Természet és állatvilág szerkesztés
Több mint 1200 növényfaj honos itt, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal. A Duna-delta területéből 2733 km² szigorúan védett. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről. Védett állatfajok:
- Nagy kócsag (Egretta alba)
- Kis kócsag (Egretta garzetta)
- Rózsás gödény (Pelecanus oncrotalus)
- Borzas gödény (Pelecanus crispus)
- Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)
- Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea)
- Kanalasgém (Platalea leucorodia)
- Gólyatöcs (Himantopus himantopus)
Lakosság szerkesztés
A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben hagyományos csónakokkal halásznak. A lakosok egy része lipován nemzetiségű, akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai.
Története szerkesztés
A 15. századtól, pontosabban 1417-től kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része, az előtt főleg bolgár fennhatóság alatt állt Dobrudzsával együtt. A Drinápolyi békével (1829) átmenetileg orosz fennhatóság alá kerül a delta vidék, de a krími háborút lezáró 1856. évi párizsi béke a Duna-deltát átmenetileg (1878-ig) ismét a Török Birodalomnak juttatta. Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1878-ban, a végleg függetlenné vált Románia része lett Dobrudzsával egyetemben, a berlini kongresszus alapján. Az 1950-es években Periprava mellett munkatábort alakítottak ki, ahova 1959 és 1964 között politikai foglyok ezrei kerültek. A munkatábort 1977-ben zárták be.[1][2] Ma természetvédelmi terület, a világörökség része.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Politikai foglyok maradványai után kutatnak. foter.ro (2016. július 25.) (Hozzáférés: 2018. március 15.)
- ↑ Morbid turizmus: vakáció román munkatáborban. hvg.hu (2010. március 12.) (Hozzáférés: 2018. március 15.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Danube Delta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Delta Dunării című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom szerkesztés
- Kiss J. Botond: A Delta könyve, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982
További információk szerkesztés
- Szilassi P.: A Duna-delta természeti földrajza és környezeti problémái, Földrajzi Értesítő, 2004, LIII. évf., 3-4. sz., 183–201. o.
- A Duna-delta a világörökség honlapján
- A Duna-delta madarai (angol)
- www.deltadunarii.ro (román)
- http://www.nyf.hu/others/html/allattan/nemzetipark/page5.html
- https://web.archive.org/web/20080228054847/http://www.dunadelta.ro/public_html/index.htm
- Linkgyűjtemény a Duna Deltáról
- Képek
- Képek
- dunaterkep.eu
