Rózsás gödény

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 28.

A rózsás gödény, más néven rózsás pelikán (Pelecanus onocrotalus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó nagyméretű vízimadár.

Rózsás gödény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gödényfélék (Pelecanidae)
Nem: Pelecanus
Linnaeus, 1758
Faj: P. onocrotalus
Tudományos név
Pelecanus onocrotalus
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Rózsás pelikán

Elterjedés
A rózsás gödény elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli
A rózsás gödény elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsás gödény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás gödény témájú médiaállományokat és Rózsás gödény témájú kategóriát.

A Pelecanus madárnem típusfaja.

Románia nemzeti madara.

Elterjedése

szerkesztés

Régebben a Kárpát-medencében is gyakori fészkelő volt, mára azonban európai állománya a Duna-deltába és a Fekete-tenger partvidékének egyes részeire szorult vissza. Afrikában és Ázsiában még mindig elterjedt fajnak számít.

Megjelenése

szerkesztés

A rózsás gödény nevét onnan kapta, hogy költési időszakban alapvetően fehér tollazata rózsaszínes árnyalatot kap. Szárnyvégei feketék, begyén sárgás folt látható, torokzacskója sárga, szeme piros, úszóhártyás lába rózsaszín vagy pirosas. A szeme körüli csupasz arcfolt sárgás – narancssárgás árnyalatú. A fiatal egyedek 3-4 éves korukra fehérednek ki, addig barnás színezetűek.

Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan repül, fejét, mint minden pelikán, a válla közé húzza.

Ennek a gödénynek a farka különösen rövid, szárnyai lekerekítettek és szélesek, fesztávolságuk 270-360 centiméter. Testhossza 140-175 centiméter. A két ivar alapvetően hasonló, bár a hímek némileg nagyobbak: a körülbelül 10 kilogrammot nyomó tojókkal szemben átlagos testtömegük 11 kilogramm.

Életmódja

szerkesztés
 
A táplálkozó pelikán

A rózsás gödény alapvetően társas madár, gyakran láthatóak csapatai, amint V-alakban vagy ferde vonalban köröznek a víz felett. Fő táplálékát a halak teszik ki, amiket nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatokban, sekély brakkvízben vagy édesvizű tavakban keres. Mivel nagy testű madár, naponta akár két kilogrammnyi halat is el kell fogyasztania. A vadászathoz hosszú csőrét és az alsó csőrkávához kapcsolódó, tágulékony bőrzacskót használja: miután megfelelő mennyiségű préda került a csőrébe, kipréseli onnan a vizet, és lenyeli a zsákmányt. Olykor csapatosan vadászik, ilyenkor több gödény vehemens szárnycsapkodással a sekély part felé tereli a kishalakat, ott aztán kedvükre meríthetnek a ficánkoló tömegből.

Európában rövidtávú vonuló, a téli időszakot Görögország és a török tengerpart vidékén tölti. A kifejlett állat meglehetősen csendes, azonban a fiatalabb példányok gyakran hallatják mély torokhangjukat.

Szaporodása

szerkesztés
 
Fiatal példány Mükonosz szigetén

A rózsás pelikán nádasokban, gyékényesben építi fel mocsári növényekből, tőzegből összerótt fészkét. A szülők felváltva ülnek a 2-3 mészfehér héjú tojáson, amik 29-30 nap után kelnek ki. A fiókák csupaszok és vakok, mintegy 65-70 nap szükséges, amíg kirepülnek. Tollasodásuk és megerősödésük után egyre jobban eltávolodnak a fészektől. Addig az apa- és anyaállat egyaránt részt vesz táplálásukban, ami nem könnyű feladat: egyetlen fióka felnevelése mintegy 75 kilogramm halat igényel. Eleinte begytejszerű halpéppel etetik az utódokat, később azok maguk kotorják ki az ennivalót a szülők torkából.

Kárpát-medencei előfordulása

szerkesztés
 
Pelikán felszáll a vízről a Duna Deltában

Magyarországon hosszú ideje nem költ, csak alkalmi vendég. Eddig az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelték meg. Ugyan a vadonban nem találkozhatunk vele, állatkertekben a leggyakoribb pelikánfaj, tartják a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban, a Jászberényi Állatkertben, és a Szegedi Vadasparkban.

Védettsége

szerkesztés
 
Portré

A rózsás pelikán fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 forint. Európai léptékben is ritka faj. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő.

 
Pelecanus onocrotalus

Érdekességek

szerkesztés

A rózsás gödény az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) kabalaállata, és hivatalos logójának központi motívuma.

További információk

szerkesztés