Konrad Mägi

Konrad Vilhelm Mägi (1878. november 1. - 1925. augusztus 15.) észt festő és tanár, főképp tájképeiről ismert. A 20. század elejének egyik legszínesebb észt festője volt. Művei, melyek főképp Saaremaa táját mutatták be, a legelső észt tájképek voltak.

Konrad Mägi
Konrad Mägi
Született	1878. november 1. Hellenurme, Orosz Birodalom (ma: Észtország)
Meghalt	1925. augusztus 15. (46 évesen) Tartu, Észtország
Nemzetisége	észt
Stílusa	expresszionizmus, Art Nouveau
Iskolái	impresszionizmus, fauvizmus
Mestere(i)	Alexander Stieglitz Amandus Adamson
A Wikimédia Commons tartalmaz Konrad Mägi témájú médiaállományokat.

Élete

Mägi 1888 és 1889 között az udernai iskolában tanult, majd a tartui Pelbergi iskolában. 1891-től a városi iskolában végezte tanulmányait. Alapvető művészi képzését a tartui Német Kisiparosok Társaságánál szerezte 1899 és 1902 között. Ugyanebben az időben a színház is érdekelte, valamint a hegedű és több sportág is.

Mägi 1903 és 1905 között a Szentpétervári Egyetemen folytatta művészeti tanulmányait, Alexander Stieglitz és Amandus Adamson észt festő tanítványaként. 1906-ban Finnországban járt, ott került kapcsolatba az Ifjú Észtország-mozgalommal. 1907 őszén Párizsba ment. Ott a szabadegyetemen tanult. 1908 és 1910 között Norvégiában élt. 1912-ben tért vissza Tartuba, ahol művésztanárként dolgozott.

Ålandon formás növényi díszeket készített Art Nouveau stílusban. Párizsban Mägi az impresszionizmus és a fauvizmus hatása alá került, ez későbbi színhasználatán mutatkozott meg, például ezeken a képein: Lilleline väli majakesega („Virágmező kis házzal” - 1908-1909) és Norra maastik männiga („Norvég táj csővel” - 1910).

1918-tól az expresszionizmus lesz mérvadó a művészetében. Ekkor készül a Pühajärv („Szent tó” - 1918–1920) és az Otepää maastik („Otepää tájképe” - 1918–1920). Nagy alakos képein is tettenérhető az expresszionizmus hatása: Pietà (1919), Kolgata („Golgota” - 1921).

Mägi új művészi stílusa kezdetén Olaszországba utazott. Ekkor hidegebb színekkel festett, mint például a Varemed Capril („Romok Caprin” - 1922–1923) című képén. Tájképei mellett virágokat és portrékat is festett. Mägi legszebb nőalakjai Art Nouveau stílusban készültek.

Születésnapján, november 1-jén adják át 1979 óta minden évben a Konrad Mädi-díjat (Konrad Mäe medal).

Galéria

• Konrad Mägi festményei
• 
  Maastik. 1920-1921. Olaj, tábla. 46,8 x 60 cm.
• 
  Sügismaastik. 1915-1917. Olaj, vászon. 93,8 x 111,8 cm.
• 
  Norra maastik. 1908-1910. Olaj, papír. 48 x 51 cm.
• 
  Obersdorfi maasti. 1922-1923. Olaj, vászon. 45,5 x 48
• 
  Itaalia maastik. Olja på duk. 1922-1923. 67,8 x 56 cm.
• 
  Meditatsioon (Maastik daamiga). 1915-1916. Olja på duk.
• 
  Varemed Capril. 1922-1923. Olaj.
• 
  Tulpide valjak 1910 körül. Olaj, vászon. 43,5 x 61,5 cm.
• 
  Pargimotiiv fontääniga. 1922-1923
• 
  Laevad Veneetsias 1922-1923. Olaj.
• 
  Vilsandi motiiv. 1913-1914. Olaj.
• 
  Naise portree 1918-1922. Olaj, vászon. 68 x 55 cm.
• 
  Capri tänav. 1922-1923. Olaj, vászon. 50,2 x 45,8 cm.
• 
  Pühajärv. 1918-1920. Olaj, vászon.
• 
  Maastik kividega. 1913-1914. Olaj.
• 
  Teel Viljandist Tartusse. Olaj.

Források

• Konrad Mägi Archiválva 2011. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Virtuaalmuuseum
• Dagne Hanschmidt. Konrad Mäe maal lõi oksjonil portreede hinnarekordi, Postimees, 4. detsember 2008
• Konrad Mägi maal sai Londoni kunstiraamatu kaanemaaliks, ERR, 18. detsember 2008