Mart Laar

észt politikus és történész

Mart Laar (Viljandi, 1960. április 22. –) észt politikus és történész. 19921994 és 1999–2002 között Észtország miniszterelnöke volt.

Mart Laar
Született1960. április 22. (63 éves)[1][2][3]
Viljandi, Észt SZSZK, Szovjetunió
Állampolgárságaészt
Foglalkozása
Tisztsége
  • az észt Riigikogu tagja
  • az észt Riigikogu tagja
  • az észt Riigikogu tagja
  • az észt Riigikogu tagja
  • Észtország miniszterelnöke (1992. október 21. – 1994. november 8.)
  • Észtország miniszterelnöke (1999. március 25. – 2002. január 28.)
  • az Európai Parlament képviselője (2003. április 24. – 2004. július 19.)
  • az Európai Parlament képviselője (2004. május 1. – 2004. július 19.)
  • az észt Riigikogu tagja (2007. március 27. – )
  • az észt Riigikogu tagja (2011. március 27. – 2011. április 5.)
  • védelmi miniszter (2011. április 6. – 2012. május 11.)
  • az észt Riigikogu tagja (2012. május 12. – 2013. június 13.)
IskoláiTartui Egyetem
Kitüntetései
  • Order of the White Rose of Finland
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje
  • Henrik Visnapuu Literature Prize (1997)

A Wikimédia Commons tartalmaz Mart Laar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Mart Laar 2006-ban

Életrajza szerkesztés

Társalapítója volt a jobbközép Pro Patria Uniónak, amely 1992-ben megnyerte a választásokat, és az akkor 32 éves Mart Laar alakíthatott koalíciós kormányt. 1994-ben a kormánykoalíción belüli konfliktusok miatt lemondott.[4]

1999-ben hárompárti koalíció élén ismét miniszterelnök lett. Posztját 2002 januárjáig őrizte meg, amikor a koalíciós széthúzás miatt lemondott.[5][4][6]

A liberális piacgazdaság egyik létrehozójaként tartják számon Észtországban. Kormányzati ideje alatt számos gazdasági reformot valósítottak meg, többek között bevezették az egykulcsos adót, erőteljesen privatizálni kezdték a szinte kizárólag állami kézben lévő vállalatokat, elkezdték kiépíteni az e-közigazgatást [forrás?] és az észt korona árfolyamát a német márkáéhoz rögzítették (8:1 arányban).[7] Politikai célja egy konzekvens nyugati orientáció megvalósítása volt.[8][9][10][11]

Pártja 2006-ban egyesült a pragmatikusabb felfogású Res Publica Párttal.[12]

A 2011 áprilisától védelmi miniszterként szolgált, ám 2012 februárjában agyvérzés érte és lábadozása során újabb egészségügyi problémái jelentkeztek. Ezért 2012 májusában lemondott.[13][6]

2013 áprilisában az észt parlament a Riigikogu megválasztotta az észt nemzeti bank elnökének, az ekkor parlamenti képviselőként dolgozó Laart.[14]

Tudományos tevékenység szerkesztés

Történészként számos könyvet írt az észt és orosz történelemről.[13]

Magyarul megjelent művei szerkesztés

  • Észtország története; ford. Csire Márta, Tiina Rüütmaa; BDTF, Szombathely, 1999 (Folia Estonica)
  • Vissza a jövőbe. Húsz év szabadság Közép-Európában; ford. Szabó Katalin; XX. Század Intézet–Kairosz, Bp.–Szentendre, 2002
  • Vissza a jövőbe. Húsz év szabadság Közép-Európában; ford. Szabó Katalin; 2. bőv. kiad.; XX. Század Intézet, Bp., 2010

Jegyzetek szerkesztés

  1. Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b EW, 2017.05.26.
  5. CER, 2000.07.10.
  6. a b Index, 2002.01.08.
  7. Észt Bankmúzeum
  8. MNO, 2000.11.04.
  9. Index, 2008.04.10.
  10. VG, 2016.07.19.
  11. Transzindex, 2015.06.01.
  12. Baltic Times, 2006.06.07.
  13. a b AC, 2011.04.07.
  14. BT, 2013.04.23.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Elődje:
Tiit Vähi
Észtország miniszterelnöke
1992–1994
Utódja:
Andres Tarand
Elődje:
Mart Siimann
Észtország miniszterelnöke
1999–2002
Utódja:
Siim Kallas