André Masséna
André Masséna (ol. Andrea Massena) (Nizza, 1758. május 6. – Párizs, 1817. április 4.) Rivoli és Esseling hercege, Franciaország marsallja, a francia forradalmi és napóleoni háborúk kiemelkedő hadvezére.
| André Masséna | |
.jpg) | |
| Masséna francia marsall, Rivoli és Esseling hercege | |
| Beceneve | l'Enfant Chéri de la Victoire (A győzelem kedves gyermeke) (később, mivel nem támogatta Napóleont a száz nap alatt: Enfant Pourri de la Victoire (A győzelem rothadt gyermeke) |
| Született | 1758 Nizza Franciaország |
| Meghalt | 1817 Párizs |
| Sírhely |
|
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége |  francia |
| Rendfokozata | tábornok, a francia császárság marsallja |
| Csatái | forradalmi háborúk napóleoni háborúk |
| Kitüntetései | A francia Becsületrend (nagykereszt), Franciaország pairje |
| Halál oka | gümőkór |
| Élettárs | Eugénie Renique[1] |
| Gyermekei |
|
 | |
| André Masséna aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz André Masséna témájú médiaállományokat. | |
Élete és pályafutása szerkesztés
A francia szolgálatban álló itáliai királyi ezredbe 1775-ben vonult be. A francia forradalom kitörésekor, 1789-ben Antibes-ban szolgált őrmesteri rangban. Rövid idő alatt az itáliai forradalmi kormány hadseregének kapitánya lett Nizzában, majd 1793 decemberében hadosztályparancsnokká nevezték ki.
Katonai tehetsége a Habsburg Birodalom ellen vívott itáliai harcokban, a nehéz terepen végrehajtott hadműveletekben tűnt ki. Az 1796–1797-es itáliai hadjáratban Bonaparte Napóleon tábornok legmegbízhatóbb tisztje volt. 1797. január 14-én megnyerte a rivoli csatát, ami hozzájárult a mantovai hadjárat sikeres befejezéséhez. Miután a franciák 1798 februárjában elfoglalták Rómát, Massénát a francia haderő helyettes parancsnokának küldték oda, de megérkezése után egy héttel csapatai fellázadtak, és visszahívását követelték. 1799 márciusában őt nevezték ki a Svájcban állomásozó francia haderő parancsnokává. 1799. szeptember 25-én a második zürichi csatában egy nagyobb orosz hadsereget győzött le, majd megakadályozta, hogy egy másik orosz hadsereg előrenyomuljon Itália felé. Ezekkel a győzelmekkel megmentette Franciaországot az azonnali megtámadtatástól.
Röviddel Napóleon hatalomátvétele után Itáliába küldték, és ő lett a súlyosan demoralizált itáliai hadsereg parancsnoka. Helyreállította a csapatok harci szellemét, és 1800. április 21-étől június 4-éig feltartotta a Genovát ostromló osztrák csapatokat. Napóleon így az osztrákok mögé kerülve, 1800. június 14-én megnyerte a marengói csatát, és ezzel az osztrákokat Észak-Itália nagy részének kiürítésére kényszerítette.
Bár 1804-ben marsallá léptették elő, Masséna mégsem becsülte nagyra Napóleon császári kormányzását. 1806-ban visszafoglalta Calabriát a britektől. 1808-ban Napóleon Rivoli hercegévé nevezte ki. Mivel két fontos, az osztrákok ellen vívott ütközetben — 1809. május 21–22-én Bécs közelében az asperni csatában és július 5–6-án a wagrami csatában — is hősies magatartást tanúsított, Napóleon 1810 januárjában az Essling hercege címmel tüntette ki, majd három hónappal később a Portugáliában harcoló francia erők főparancsnokává nevezte ki. A britek parancsnoka, Arthur Wellesley, Wellington hercege 1810. szeptember 27-én a portugáliai Buçaco mellett, majd 1811. május 5-én a spanyolországi Fuentes de Onorónál is legyőzte a franciákat. Massénát ezután felmentették parancsnoki beosztása alól. 1815-ben Párizsban volt, de nem vett részt Napóleon száz napos küzdelmében, sőt támogatta XVIII. Lajos király uralmának helyreállítását.
Emlékére Nizzában teret, az Egyesült Államokban két települést is elneveztek.[2]
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Napoleonica (francia és több nyelv nyelven), 2014
- ↑ Massena (village), New York, Massena, Iowa (Lásd angol wikipédia)
Képek szerkesztés
-
Masséna sírja a Père-Lachaise temetőben -
André Masséna marsall -
Masséna szobra a Louvre-ban
