Kulmi csata

	Kulmi csata
	Napóleoni háborúk
	A kulmi csata
Dátum	1813. augusztus 29. – 30.
Helyszín	Kulm, Csehország
Eredmény	szövetséges győzelem
	Harcoló felek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország	Orosz Birodalom; Porosz Királyság; Osztrák Császárság
	Parancsnokok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
; D. Vandamme,; Saint-Cyr	; Barclay de Tolly ; Peter Wittgenstein, ; Osztermann-Tolsztoj; Friedrich von Kleist
	Haderők
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
32 000	14 000–16 000 (augusztus 29.),; 50–60 000 (aug. 30.)
	Veszteségek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
~5000 halott vagy eltűnt, 7000–13 000 hadifogoly	~11 000
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kulmi csata témájú médiaállományokat.

A kulmi csata 1813. augusztus 29–30-án zajlott le Csehország északi részén, a mai Chlumec és Přestanov falvak között. A franciák 32 000 katonája támadta meg Vandamme tábornok vezetésével a korábbi drezdai csatában meghátrálásra kényszerült, ekkor Barclay de Tolly parancsnoksága alatt álló szövetséges (osztrák–porosz–orosz), 54 000 főt számláló erőket. Ebben a csatában a franciák vereséget szenvedtek, de mindkét hadviselő fél egyaránt súlyos veszteségeket szenvedett.

Előzmények szerkesztés

A drezdai csatát követően Vandamme francia tábornok üldözőbe vette a szövetséges erőket. Napóleon utánuk küldte Gouvion-Saint-Cyr és Marmont tábornokok csapatait, hogy csatlakozzanak hozzá. Vandamme haladt elővédként, a másik két tábornok utóvédként. Vandamme rajtaütött Osztermann-Tolsztoj csapatain Kulm városánál, nyolc kilométerre Aussig-nál (ma: Ústí nad Labem).

A csata szerkesztés

Augusztus 29-én Vandamme (32–34 000 katonával, 84 ágyúval) megtámadta az Osztermann-Tolsztoj parancsnoksága alatt álló orosz erőket (13–14 000 katonát). A helyzet roppant veszélyes volt a szövetségesek számára, mert ha Vandamme győzelmet arat, akkor a franciák átjuthatnak a hegyekhez, és a hátráló szövetségesek Napóleon csapdájába kerülhetnek. De Vandamme vereséget szenvedett és ezzel a lehetőség elveszett.

Augusztus 30-án a helyzet megváltozott: Friedrich von Kleist porosz csapatai támadást intéztek Vandamme hátvédje ellen. A porosz támadás támogatására megindultak Osztermann-Tolsztoj orosz–osztrák csapatai is. Erre az „elölről–hátulról” egyszerre érkező támadásra válaszul Vandamme „négyszög-formát” parancsolt csapatainak, de a tapasztalatlan franciák képtelenek voltak ellenállni a szövetségesek rohamának, és nagy veszteségekkel vonultak vissza a csatatérről.

A franciák 5000 embert veszítettek, 7–13 000 katonájuk esett hadifogságba, 80 ágyújuk esett az ellenség zsákmányául. A szövetségesek 11 000 katonája halt meg, vagy tűnt el a csatában.

Vandamme hadseregében két lengyel ulánus hadosztály is szolgált Corbineau francia marsall parancsnoksága alatt, a lovasság kötelekében. Ezekkel akarta Vandamme az ellenséges lovasság támadását feltartóztatni. Egyik ezredét Jan Maksymilian Fredro (Aleksander Fredro drámaíró fivére) parancsnoksága alatt a visszavonulás közben beszorítottak egy szakadékba, ahol megadták magukat. A másik ulánus ezred Tomasz Łubieński gróf parancsnoksága alatt sikeresen visszavonult.

Egy francia anekdota szerint a csata után I. Sándor orosz cár azzal vádolta meg Vandamme tábornokot, hogy az bandita és rabló. A francia tábornok így vágott vissza: „Nem vagyok sem bandita, sem rabló, de mindenesetre sem kortársaim, sem a történelem nem vethetik szememre, hogy kezeimet apám vére szennyezné!” (Ezzel azokra véres eseményekre célzott, amelyeknek Sándor trónra lépését köszönhette).

Következmények szerkesztés

Napóleon császár nem adta fel Berlin elfoglalásának tervét, de egy másik marsallját, Neyt bízta meg ezzel a feladattal, ez vezetett a dennewitzi csatához.

Ezért a csatáért léptették elő Simonyi József alezredest tábornokká,^[1](Simonyi óbestert), ekkor tűnt fel Radetzky^[2] és ekkor kapta meg az orosz cártól a Szent Anna-érdemrendet. A brabanti herceg, a későbbi I. Lipót belga király is ebben a csatában tűnt ki vitézségével, saját dragonyosezredet vezetve a harcban.^[3]

Jegyzetek szerkesztés

↑ Archivált másolat. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
↑ http://epa.oszk.hu/00000/00030/00205/datum05587/cim205588.htm
↑ http://www.heraldica.org/topics/britain/prince_highness_docs.htm#1816 Royal Styles and Titles – 1818 Order-in-Council

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kulmi csata témájú médiaállományokat.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Kulm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.