Ellesmere-sziget

Ez a szócikk a szigetről szól. A településhez lásd az Ellesmere című lapot.

Az Ellesmere-sziget nagy sziget Kanada legészakibb részén, Grönland szomszédságában, jóval az északi sarkkörön túl. A Kanadai Sarki Szigetív (Canadian Arctic Archipelago), azon belül pedig az Erzsébet királynő szigetek (Queen Elizabeth Islands) része.

Ellesmere-sziget
Az Ellesmere-sziget műholdképe
Az Ellesmere-sziget műholdképe
Közigazgatás
Ország Kanada
TartományNunavut
RégióQikiqtaaluk
Legnagyobb településGrise Fiord
Népesség
Teljes népesség146 fő
Grise Fiord népessége150 fő (2015)[1] +/-
Földrajzi adatok
SzigetcsoportErzsébet királynő szigetek
Terület196 235 km²
Rang10
Hosszúság830 km
Szélesség645 km
Tengerszint feletti magasság2616 m
Legmagasabb pontBarbeau-csúcs, 2616 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Ellesmere-sziget (Kanada)
Ellesmere-sziget
Ellesmere-sziget
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 79° 50′, ny. h. 78° 00′Koordináták: é. sz. 79° 50′, ny. h. 78° 00′
A Wikimédia Commons tartalmaz Ellesmere-sziget témájú médiaállományokat.

A sziget északi csücskében lévő Columbia-fok Kanada legészakibb pontja.

A 196 235 km² területű (tehát Magyarországnál több mint kétszer nagyobb) Ellesmere-sziget Nunavut tartomány Qikiqtaaluk (vagy más néven Baffin) régiójának a része. Kanada harmadik, a világ tizedik legnagyobb szigete.

A zord éghajlatú, hegyekkel borította sziget népsűrűsége rendkívül gyér: 2006-ban 146-an éltek a szigeten. Legnagyobb település Grise Fiord, ami a sziget déli részében van.

A sziget jó részét a Sarki Cordillera hegyei borítják, ezzel a Sarki Szigetív hegyekkel leginkább fedett része. A szigeten megélő egyetlen faféle a sarki fűz (azonban itt nem nő fa méretűre).

Legmagasabb pontja – egyben Nunavut legmagasabb hegye – az északi részében elhelyezkedő Barbeau-csúcs.

Története szerkesztés

Első lakói vadászó csoportok lehettek, akik Kr. e. 2000Kr. e. 1000 közt vetődhettek ide, Peary karibura, pézsmatulokra és tengeri emlősökre vadászva.[2] Az ősi Dorset kultúra embere[3] és a késő thule kultúra ősinuitjai télen és nyáron is járták a Bache-félsziget vidékét, amíg környezeti és talán társadalmi okokból el nem hagyták a vidéket. Ez volt az utolsó sarkközeli kanadai vidék, amely elnéptelenedett a kis jégkorszak (1419. század) idején. Része, sőt időnként települési központja volt a Smith-szoros vonzáskörzetének.[4]

Grönlandhoz hasonlóan vadászexpedícióikon és az inuitokkal való kereskedés során a vikingek elérték az Ellesmere-szigetet, a Skraeling-szigetet és a Ruin-szigetet is.[5]

Az első újkori európai felfedező, aki megpillanthatta az Ellesmere-szigetet, William Baffin volt 1616-ban. A sziget nevét Edward Inglefield 1852-es expedíciójától kapta, Frances Egertonról, Ellesmere (egy angliai kisváros) első earljéről.[6]

Az azóta széttöredezett hatalmas Ellesmere jégmezőt az 187576-os Brit sarki expedíció írta le először, amelynek során a Pelham Aldrich hadnagy vezette csapat a Sheridan-foktól az Alert-fokig hatolt. 1906-ban Robert Peary vezetett expedíciót a sziget északi részébe, a Sheridan-foktól a Nansen-szoros nyugati oldalára. Peary folytonosnak találta a jégmezőt, amely a mai becslések szerint 8900 km²-t fedhetett.[7]

Földrajza szerkesztés

A sziget területének több mint egyötöde védett, a Quittinirpaaq Nemzeti Park határain belül. A parkban hét fjord van, számos gleccser, és itt van a Hazen-tó is, Észak-Amerika legnagyobb tava a sarkkörön túl.

Nunavut legmagasabb hegye, a Barbeau-csúcs az ellesmere-szigeti Brit Birodalom-hegység (British Empire Range) része. A sziget északkeleti régiójában van a világ legészakibb hegysége, a Challenger-hegység.

A sziget északi ívét Grant-föld néven ismerik, itt van a Columbia-fok, Kanada legészakibb pontja, az Északi-sarktól mindössze 770 kilométerre.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2.statcan.gc.ca. 2012-11-02. Retrieved 2013-02-28
  2. Civilization.ca: Arctic History
  3. Peter Schlederman, "Eskimo and Viking Finds in the High Arctic", National Geographic Magazine, Vol. 159, No. 5, May 1981:584
  4. Late Thule culture developments on the central east coast of Ellesmere Island. Schledermann, P. McCullough, K.M. Copenhagen, Denmark, Danish Polar Center, 2003.
  5. Inuit-Norse contact in the Smith Sound region - Schledermann, P. McCullough, K.M.
  6. "Ellesmere Island"[halott link] from "The Canadian Encyclopedia Online" Archiválva 2008. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. URL accessed April 7, 2006.
  7. Jeffries, Martin O. Ice Island Calvings and Ice Shelf Changes, Milne Ice Shelf and Ayles Ice Shelf, Ellesmere Island, N.W.T. Archiválva 2019. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Arctic 39 (1) (March 1986)

Irodalom szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ellesmere-sziget témájú médiaállományokat.

Angol nyelven:

  • Dick, Lyle. Muskox Land Ellesmere Island in the Age of Contact. Calgary: University of Calgary Press, 2001. ISBN 1-55238-050-5
  • Eberle, Jaelyn, and Malcolm McKenna. 2002. Early Eocene Leptictida, Pantolesta, Creodonta, Carnivora, and Mesonychidae (Mammalia) from the Eureka Sound Group, Ellesmere Island, Nunavut. Canadian Journal of Earth Sciences. 39: 899-910.
  • Kobalenko, Jerry[halott link]. The Horizontal Everest Extreme Journeys on Ellesmere Island[halott link]. New York, NY: Soho, 2002. ISBN 1-56947-266-1
  • Manseau, Micheline, Lyle Dick, and Natasha Lyons. People, caribou, and muskoxen on northern Ellesmere Island historical interactions and population ecology, ca. 4300 BP to present = Humains, caribous et boeuf musqués dans le nord de l'Île d'Ellesmere : interactions historiques et écologie des populations, v. 4 300 AA jusqu'à aujourd'hui = Inuit, tuttuit, ammalu umimmait aisuittup qikiqsuluata uannaqpasinggani : uatsiarisnisait qanuiliusninggit ammalu amiruninnginnit nasainiq uumajurnit, ca 4300 BP maannamut. [Ottawa]: Parks Canada = Parcs Canada, 2005. ISBN 0-662-68835-X
  • Schledermann, Peter, and Karen Margrethe McCullough. Late Thule Culture Developments on the Central East Coast of Ellesmere Island. Copenhagen: Danish Polar Center, 2003. ISBN 87-90369-64-5