Budapest kerületei

Budapest főváros közigazgatási kerülete

Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei. Magyarország fővárosa, Budapest kétszintű önkormányzati rendszerrel rendelkezik, 1994 óta[1] 23 kerületre oszlik, ezeket római számokkal jelölik, emellett közülük 20-nak saját (az önkormányzata által megállapított) neve is van. A kerületeknek saját képviselő-testületük és polgármesterük van, míg a teljes főváros élén a főpolgármester áll, képviselő-testülete a Fővárosi Közgyűlés – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelete alapján a főváros területén történő összehangolt és hatékony helyi önkormányzati feladatellátás érdekében (a kerületi önkormányzatok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörét nem sértve) együttműködik és egyeztetéseket folytat a kerületi önkormányzatokkal (illetve e mellett biztosítja a fővárosi nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit is).

A kerületek főbb adatai táblázatosanSzerkesztés

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető.

Kerületszám Önkormányzat hivatalos (ahol van, rövidített, illetve a kerület) neve Polgármester[mikor?] Jelölő szervezetek Népesség[mikor?] Terület (km²)[mikor?] Népsűrűsége (fő/km²)[mikor?] Létrehozásának dátuma
I. Budavári Önkormányzat[2] V. Naszályi Márta Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 25 172 3,41 7 381,82 1873. november 17.
II. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat[3] Őrsi Gergely Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 89 452 36,34 2 461,53 1873. november 17.
III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat[4] Kiss László Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 130 560 39,70 3 288,66 1873. november 17.
IV. Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata[5] Déri Tibor Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 100 071 18,82 5 317,27 1950. január 1.[m 1]
V. Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata[6] Szentgyörgyvölgyi Péter Fidesz-KDNP 26 013 2,59 10 043,63 1873. november 17.
VI. Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata[7] Soproni Tamás Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 38 541 2,38 16 193,7 1873. november 17.
VII. Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata[8] Niedermüller Péter Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 52 362 2,09 25 053,59 1873. november 17.
VIII. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat[9] Pikó András Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 76 916 6,85 11 228,61 1873. november 17.
IX. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata[10] Baranyi Krisztina Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 59 720 12,53 4 766,16 1873. november 17.
X. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat[11] D. Kovács Róbert Antal Fidesz-KDNP 78 030 32,49 2 401,66 1873. november 17.
XI. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata[12] László Imre Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 148 517 33,49 4 434,67 1934. március 1.x
XII. Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat[13] Pokorni Zoltán Fidesz-KDNP 57 566 26,67 2 158,46 1940. július 1.x
XIII. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat[14] Tóth József Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 121 657 13,44 9 051,86 1938. június 15.x
XIV. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata[15] Horváth Csaba Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 124 218 18,13 6 851,52 1935. június 15.x
XV. Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota,Pestújhely, Újpalota Önkormányzat[16] Németh Angéla Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 79 675 26,94 2 957,5 1950. január 1.
XVI. Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzata[17] Kovács Péter Fidesz-KDNP 74 499 33,51 2 223,19 1950. január 1.
XVII. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Az önkormányzat élt törvény adta lehetőségével, így a kerület elnevezése az SzMSz szerint:
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente[18]

Horváth Tamás Fidesz-KDNP 87 673 54,82 1 599,29 1950. január 1.
XVIII. Budapest Főváros XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzata[19] Szaniszló Sándor Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 102 216 38,60 2 648,08 1950. január 1.
XIX. Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata[20] Gajda Péter Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 59 648 9,38 6 359,06 1950. január 1.
XX. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata[21] Szabados Ákos független 65 611 12,19 5 382,36 1950. január 1.
XXI. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata[22] Borbély Lénárd FideszKDNP 76 092 25,75 2 955,03 1950. január 1.
XXII. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata[23] Karsay Ferenc FideszKDNP 55 112 34,25 1 609,11 1950. január 1.
XXIII. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata[24] Bese Ferenc független 22 965 40,77 563,28 1994. december 11.

x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.


A kerületek történeteSzerkesztés

1873 és 1930 közöttSzerkesztés

1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották).

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

  • a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda)
  • a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)

1930 utánSzerkesztés

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését. Az újonnan alakított kerületek nevet is kaptak, amelyek azonban nem mentek át a köztudatba, a második világháború után nem használták őket (XI. Szentimreváros, XII. Mátyáskirályváros, XIII. Magdolnaváros, XIV. Rákosváros). Az addig Lipótvárosnak nevezett V. kerületet 1937-ben átnevezték Szentistvánvárosra, de az ottani lakosoknak nem tetszett a változás, a második világháború után ismét a Lipótváros nevet használták.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 utánSzerkesztés

1950. január 1-jén Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből (Pest megye majd csak február 1-jével alakul meg) hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

  • IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.) és Rákospalota területéből Istvántelek
  • XV. kerület: Rákospalota m.v. (Istvántelek kivételével) és Pestújhely nagyközség (nk.)
  • XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
  • XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
  • XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
  • XIX. kerület: Kispest m.v.
  • XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
  • XXI. kerület: Csepel m.v.
  • XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

A nevekrőlSzerkesztés

A 2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról[25] és az 1994. évi XLIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról[26] alapján Budapest főváros közigazgatsi területe a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre (ami 2013 óta nem tartozik egyetlen kerülethez sem[27]) és a következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.

A kerületek számozással történő megnevezése Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével létrejött Budapest alapításáig nyúlik vissza. A főváros választó- és közigazgatási kerületei a következők voltak:[28]

Választókerületek: I. Vár, Tabán, Krisztinaváros; II. Víziváros és Halászváros; Országút; III. Újlak és Óbuda a Császárfürdővel; IV. Belváros; V. Lipótváros és a Margitsziget; VI. Terézváros: Király utca – Városligeti fasor – Körönd melletti út – Erzsébet út által szétválasztott bal vagyis északi része; VII. Terézváros: Király utca – Városligeti fasor – Körönd melletti út – Erzsébet út által szétválasztott jobb vagyis déli része a Kerepesi út nyugati vonaláig eső Rákosfalvával s a többi külsőségekkel; VIII. Józsefváros; IX. Ferencváros és Kőbánya.
Közigazgatási kerületek: I-VII-ig a választókerületek szerint; VIII. a Józsefváros addigi belterülete; IX. Ferencváros; X. Kőbánya Józsefváros külterületével.

A főváros kerületei, mint közigazgatási területek méretükben és számukban is többször változtak. A különböző megnevezések, amik egy része hajdani településekre utal, vagy uralkodók iránti tiszteletből keletkeztek (például IX. kerületnél Ferencváros, amit Pest déli külvárosaként 1792. december 4-én, I. Ferenc király trónra lépésekor „kapott”), nem mind voltak hivatalos megnevezések. Az első reformra 1930-ban krült sor, de a kerületszámozások rendszerét ekkor sem sikerült megdönteni. 1950-ben Nagy-Budapest kialakításakor – bár szándék ekkor is volt az alternatív megnevezésre – a közigazgatási területek és azok szerveinek (önkormányzatok, akkor tanácsok) hivatalos megnevezései csupán a számok maradtak. Az 1990-es években újra rendezték a főváros városrészeit. 2013 óta a törvény lehetőséget ad a kerületi képviselő-testületeknek, hogy nevükben alternatív vagy hagyományos neveket is megjelenítsenek, illetve hogy a „fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését”.[29][30][25][27][31][32]

VárosrészekSzerkesztés

Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma[mikor?] 203 városrésze van.

A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan hivatalosan egyetlen városrészből a VI. és a VII. kerületek állnak, amelyeket kizárólag Terézváros és Erzsébetváros alkotnak.

Margitsziget városrész 2013. július 20. óta nem tartozik egy kerülethez sem. A Margit-sziget a főváros közvetlen igazgatása alá került.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1950 előtt a pesti Belváros viselte a IV. kerületszámot.
  1. 145 éves a Főváros, Press77 Magazin - 2018. november 28.
  2. Budapest I Kerület Budavari Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabalyzáta, kozadat.budavar.hu - 2019. november 28.
  3. Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, masodikkerulet.hu - 2020. december 22.
  4. Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról, or.njt.hu (hozzáférés: 2022. január 4.
  5. Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról, ujpest.hu - 2019.
  6. Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (III. 11.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról a 10/2012. (II.13), az 5/2013. (II.21.) és a 8/2014. (III.24.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben, belvaros-lipotvaros.hu (hozzáférés: 2022. január 4.
  7. Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelet
  8. Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2020. (IX. 24.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról, net.jogtar.hu
  9. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2014. (XI.06.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, jozsefvaros.hu - 2014. november 6.
  10. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzata 2015., ferencvaros.hu
  11. 3/2009. (II. 20.) Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzati rendeleta Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról
  12. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 34/2014. (XII. 22.) XI.ÖK rendelet
  13. 13/2013. (IV. 30.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. Kt. rendelet a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 28/2013. (X. 4.), a 16/2014. (V. 20.), a 25/2014. (VII. 3.), a 28/2014. (XI. 19.), az 5/2015. (III. 3.), a 12/2015. (IV. 28.), a 21/2015. (VI. 26.), a 24/2015. (IX. 28.), a 33/2015. (XII. 22.), a 12/2016. (VII. 12.), a 19/2016. (XII. 20.), a 8/2017. (II. 27.), a 16/2017. (V. 22.), a 33/2017. (IX. 27.) a 35/2017. (XI. 14.), 42/2017. (XI. 17.) és a 49/2017. (XII. 20.) rendelettel)., hegyvidek.hu
  14. Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri HivatalSzervezeti és Működési Szabályzata, budapest13.hu (hozzáférés: 2022. január 4.)
  15. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Polgármestere 1/2021. (IV. 13.) normatív utasítása a Zuglói Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 2/2021. (V. 03.) számú utasítással, zuglo.hu
  16. Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata ÉLDÁNYJegyzőjének30/2020. (XI. 16.) számúUTASÍTÁSABudapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, ÚjpalotaiPolgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról, bpxv.hu
  17. 44/2020 Javaslat Budapest XVI. kerületi Polgármesteri. Hivatal új Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására, bp16.hu - 2020. március 3
  18. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2019. (X. 22.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról, or.njt.hu - Hatályos: 2021. július. 1. (hozzáférés: 2022. február. 15.)
  19. Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 42/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról, bp18.hu - Hatályos: 2021. december 14. (hozzáférés: 2022. február. 15.)
  20. Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének 465/2021. (IX.30.) normafív határozata a Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódásáról, létszámáról, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről, uj.kispest.hu - Hatályos: 2021. szeptember 30. (hozzáférés: 2022. február. 15.)
  21. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, pesterzsebet.hu - Hatályos: 2021. július 1. (hozzáférés: 2022. február. 15.)
  22. 25/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, csepel.hu - Hatályos: 2021. június 14. (hozzáférés: 2022. február. 15.)
  23. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának képviselő-testülete, 10/2015. (IV.20.) önkormányzati rendelet, budafokteteny.hu - Hatályos: 2021. február 24. (hozzáférés: 2022. február. 26.)
  24. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat, soroksar.hu - Hatályos: 2020. január 7. (hozzáférés: 2022. február. 15.)
  25. a b 2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról, mkogy.jogtar.hu
  26. 1994. évi XLIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról, net.jogtar.hu
  27. a b Wenszky Nóra: Az eltűnt Szugló nyomában; nyest.hu - 2014. november 27.
  28. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873 - 1873. október 25-én tartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, library.hungaricana.hu
  29. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  30. Gergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai (337-349. o.), – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás; Tanulmányok Budapest Múltjából 30., library.hungaricana.hu - 2002.
  31. Wenszky Nóra: [https://www.nyest.hu/hirek/a-regi-uj-ujbuda-es-tarsai A régi-új Újbuda és társai; 2014. december 4.
  32. Wenszky Nóra: (Az önkormányzatok elnevezése problémája?; nyest.hu - 2014. december 12.

További információkSzerkesztés