Theodora ásványvíz

ásványvíz Magyarországról
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 28.

A Theodora ásványvíz a Kékkúti Ásványvíz Zrt. terméke, amelynek forrása a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Káli-medencében Kékkúton található.

Theodora ásványvíz

Alapítás1907
Gyártó
Alkoholtartalom%
[ A gyártó weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Theodora ásványvíz témájú médiaállományokat.
A Theodora Kereki forrástól indul a Theodora tanösvény az Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányába halad

Története

szerkesztés

Kékkút (a középkorban Kukut, utóbb Alsókút illetve Kőkút) az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején jelent meg először a Lipszky János által készített térképen, „savanyú víz” latin megjegyzéssel a község neve mellett.

 
Kékkúti Theodora forrás

A Kékkúton talált ásványvizet először „Kékkúti Anna-forrás víz” néven kezdték el palackozni, a palackozás előtt csak a helyi lakosság fogyasztotta az ásványvizet. A forrás első tulajdonosa Lang Mayer és Fia cég volt akik bérbe véve a forrást, palackozót építettek rá és 1907-től megkezdték a forgalmazást.

1909-től már új tulajdonosa volt a cégnek Tolnay Lajos, tapolcai bádogos mester[1] személyében, aki meghagyta az „Anna ásványvíz” nevet. Újsághirdetést és plakátot is készített az üzlet fellendítése érdekében. Az egyre inkább kedvelt kékkúti vizet az 1912. évi párizsi és londoni egészségügyi kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Az ásványvíz palackozója 1921-ben Tokaji József lett aki, Emszt Kálmán főgeológus-vegyésszel elemzést végeztetett. Ő volt az, aki először Theodora néven illette az ásványvizet, melynek jelentése: Istennő, Isten ajándéka.

Összetétele

szerkesztés

Theodora Kékkúti[2]

szerkesztés

Theodora Kereki[3]

szerkesztés
  • Kalcium: 144,0 mg/l
  • Magnézium: 34,4 mg/l
  • Szulfát: 144,0 mg/l
  • Kálium: 10,0 mg/l
  • Fluorid: 1,4 mg/l
  • Nátrium 32,0 mg/l
  • Hidrogén-karbonát: 487,0 mg/l
  • Összes oldott ásványianyag-tartalom: 904,0 mg/l
  1. Dr. Dobos Irma: A „Kékkúti ásványvíz” kutatástörténete Kétezer év a Kékkúti ásványvíz életében (kézirat), italipar.hu - 1999. (megj.: Fenyvesi Otto: Ízek, illatok, receptek - A vidék éléskamrája - 2013.)
  2. Kékkúti Theodora Ásványvíz. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  3. nyerőhelye a Mindszentkállán található Kereki kút

További információk

szerkesztés