Felvilágosult abszolutizmus

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 23.

A felvilágosult abszolutizmus a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a XVIII. században.

II. Frigyes porosz király a felvilágosult filozófus, szigorú hadvezér és politikus[1]

Több abszolút uralkodó (Poroszországban II. Frigyes, a Habsburg Birodalomban Mária Terézia és II. József, Oroszországban II. (Nagy) Katalin) – a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül – modernizálni kívánta birodalmát. Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, az oktatás fejlesztésével kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul. A felvilágosult abszolutizmus elsősorban a félperiféria országaira volt jellemző. A felvilágosult abszolutizmus sokat merített a felvilágosodásból: vallási türelem, a reformok erejébe vetett hit. A felvilágosult abszolutizmust a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték, de szinte minden országban jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági és társadalmi fellendüléshez (az abszolutizmus és a felvilágosodás összevonásával született elnevezés a fiziokratáktól származik).

  • Hahner Péter. A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. Budapest: Panem Kiadó (2006) 
  • Gonda Imre – Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest: Gondolat, 133-135. o. (1978). ISBN 9632807146 
  • Kosáry Domokos.szerk.: Glatz Ferenc: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867, Magyarok Európában III. Budapest: Háttér Lap- és Könyvkiadó, 157-165. o. (1990) 
  1. Átléptem a Rubicont. Észak Salamonja: Nagy Frigyes. (Hozzáférés: 2020. január 11.)