Malév
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) (IATA kódja MA, ICAO kódja MAH, hívójele Malev) közép-európai légi fuvarozó vállalat, Magyarország nemzeti légitársasága volt 1946 és 2012 között. A Malév betűszó a Magyar Légiközlekedési Vállalat cégnévből ered.
Malév | |
Ország | Magyarország |
Jogi forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
IATA: MA ICAO: MAH Hívójel: MALÉV | |
Adatok | |
Alapítás | 1946. március 29. |
Megszűnés | 2012. február 3. 6:00 (Az IATA visszavonta a repülési jogát.) 2018. június 6. (Cégjegyzékből a vállalat törölve.) |
Leányvállalatok | Aeroplex |
Szövetség | oneworld |
Bázisrepülőtér | Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér |
Flotta mérete | 23 (a leálláskor) |
Flotta repülőgép típusa | |
Úti célok | 50 (a leálláskor) |
Törzsutas klub | Duna Club |
Székhely | Budapest |
Vezető | Limburger Lóránt (mb. vezérigazgató) Berényi János (elnök) |
Légiszövetség | Oneworld |
A Wikimédia Commons tartalmaz Malév témájú médiaállományokat. |
Igazgatósága Budapesten, bázisrepülőtere a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér volt. 2012 elején 23 lízingelt repülőgéppel rendelkezett.
A Malév 33 országban képviselte magát képviseletek és vezérügynökök útján.[forrás?] A légitársaság járatain 2010-ben több mint 3 millió fizető utas repült. Ugyanebben az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat.[1]
2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, aminek hatására február 3-án a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév leállította az üzemszerű működést, nem indított járatokat.[2] Több gépet a cég tartozása fejében külföldön visszatartottak.
2012. február 3-án 6:00-kor a Malév hivatalosan is felfüggesztette a repülési tevékenységét, a bejelentés utáni órákban pedig számos külföldi hírportál (többek között BBC, AFP, USA Today) közölt elemzéseket a Malév összeomlásához vezető lehetséges okokról.[3][4][5]
A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki–Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt, amely Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten.[6] Az utolsó Malév gép, egy HA-LNA lajstromjelű Bombardier CRJ200ER, 2017. november 29-én repült el Budapestről. Az Elena becenevű Malév gépet, amely évekig állt darabokban a Ferihegyi repülőtér raktáraiban, s az Aeroplex – az egykori Malév repülőgép-karbantartó leányvállalata – hozta működőképes állapotba.[7]
2018. június 6-án a Malév a hosszúra elhúzódott csődeljárás, felszámolás után, jogutód nélkül megszűnt, s a cégjegyzékből is az összes leányvállalatával együtt, kivéve az Aeroplexet, véglegesen törölve lett. A Malév összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel, s hagyott maga után.[8]
Története
szerkesztésA második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort), az Aeroexpress Rt., és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Li–2-es utasszállító repülőgép a Szovjetunióból, valamint később egy háromszemélyes Po–2-es légitaxi, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is a budaörsi repülőtér volt (a korábbi légitársaságok a mátyásföldi repülőteret használták).
A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.
A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot Nyugat-Európába. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a holland KLM színeiben, az Amszterdam–Budapest–Kairó járat keretén belül. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot. 1963. szeptember 24-én a Budapest–Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust és az új Il–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas. Az első Malév gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, egy Il–18-as volt 1966. február 11-én, egy kormánydelegáció utazása során. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt.
1968. december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tu–134-es. A gép a HA-LBA lajstromjelet kapta. 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették. 1973. szeptember 5-én érkezett meg Ferihegyre a HA-LCA lajstromjelű Tu–154-es gép, melyet további 18 darab követett. A Malév 1988. november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy – HA–LEC lajstromjelű – Boeing 737-200-as volt, 1988 novemberében. 1993. május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767–200ER HA–LHA lajstromjellel ellátva. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása. Az utolsó Tu–154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.
2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, amit az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.[9]
A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően a SkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.)
Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.)
2008-ban a Malév 4 darab Bombardier Dash 8 Q400 típusú, turbólégcsavaros repülőgépet bérelt ki a kanadai Bombardier-től. Ezek a regionális gépek a cég csődjéig forgalomban maradtak.[10]
A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, helymegosztási partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.
Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban.[11]
Központi reptere a Ferihegyi repülőtér volt, de 2005 nyarától időszakosan már a Sármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltetett járatokat Stuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül a Debreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indított több célállomásra charter járatokat.
A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működtette.
A Malév utolsó logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, mely Presser Gábor szerzeménye.
Gazdasági háttere
szerkesztésMég 1992. november 12-én az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de 1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. 2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet a Borisz Mihajlovics Abramovics orosz üzletember irányítása alatt álló[12] AirBridge Zrt.-nek. Az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. átvállalta a Malévtól annak a Magyar Fejlesztési Banktól felvett 20 milliárd forintos hitelét, ennek fejében állami tulajdonban maradt a Malév márkanév, az egyik Boeing gépet birtokló Malco LLC és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték.[13]
2009 áprilisában az igazgatóság Martin Gausst nevezte ki a Malév vezérigazgatójának, akinek irányítása alatt a légitársaság az addigi legnagyobb, közel 50 milliárdos veszteségét volt kénytelen elkönyvelni[14]
2009-ben Abramovics kiszállt az AirBridge-ből, így annak többségi tulajdonosa Költő Magdolna, kisebbségi tulajdonosa és tényleges irányítója pedig az orosz Vnyesekonombank lett, üzemeltetésébe pedig beszállt az Aeroflot orosz nemzeti légitársaság.[15]
2010. március 10-én a Vnyesekonombank kifizette azt a 32 millió eurós bankgaranciát, amelyet az AirBridge által a 2007-ben állami tulajdonban maradó vagyontárgyak után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek fizetendő bérleti díjakra vállalt.[16][17] 11-én a Malév jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentették, és 26,82 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, amiből 25,36 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jegyzett, ezáltal a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge kezében maradt.
Egy, a 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen.[18][19] A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.
Mivel az EU szabályai tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a Wizz Air vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről.[20] 2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt a magyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása esetén, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie.
2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette mind a visszavásárlást, mind számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007 és 2010 között; összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás visszatérítésére kötelezte a Malévot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást.[21][22][23][24]
Befektető ilyen körülmények közt nem érkezett, az Orbán-kormány vagyonkezelőt nevezett ki, a leállás rendezett formában történő levezénylésére. A beszállítók egymás után előre követelték a szolgáltatásuk ellenértékét, 2012. február 3-án hajnalban a Boeingeket lízingelő cég Tel-Avivban lefoglalta a Malév ott tartózkodó egyik gépét, mivel a társaság nem fizetett előre. A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, Boeing-flottájának nagy részét a bérbeadó ILFC amerikai lízingcég visszavitette az írországi Shannoni repülőtérre.[25][26][27][28] „Szárnyakat adunk álmainknak” címmel 2012. február 7-én országos gyűjtésre való felhívást tett közzé a Közösség a Magyar Nemzeti Légitársaság Megőrzéséért civil kezdeményezés, melyben a magyar állampolgárok 1000 HUF-os tulajdonrész-jegyet vásárolhatnak, így nyújtva tőkét egy új légitársaság, a Magyar Nemzeti Légiforgalmi Vállalat, Manlév létrehozásához.[29][30]
2013. június 18-án Hende Csaba honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén kijelentette, hogy a Malév csődjének oka lehetett az a "finnyásság" is, hogy a légitársaság nem vállalta a magyar katonák missziós utaztatását, ezért charterjáratokkal helyettesítették a Malévot. Erre 2008 és 2012 között 5,2 milliárd forintot fizetett ki a honvédség.[31]
Helymegosztási partnerek
szerkesztésA Malév helymegosztási megállapodást kötött az alábbi légitársaságokkal:
|
Légiflottája
szerkesztésA Malév a 2003-ban megkezdett programján belül lecserélte klasszikus Boeing 737-esekből álló gépparkját az új generációs (NG) 737-es repülőgépekre. A Malév akkoriban a világ egyik legfiatalabb flottájával rendelkezett. Az első Boeing 767–300ER 2007 tavaszán érkezett meg a KLM-Royal Dutch flottájából, mely addig a PH-BZM lajstromot viselte, de megérkezése után HA-LHC lajstrommal kezdte meg szolgálatát a Malév flottájában. A Malév 2008 és 2009 között az összes Boeing 767-est kivonta a flottájából. A légitársaság rövidtávú járatain is ideiglenesen szűkítette gépparkját, melyeket Fokker 70-esekkel és CRJ–200-asokkal teljesített. A CRJ–200-asok sorsa eladásra ítéltetett a vezetőség által, melyekből egyet eladtak Szudánba, ahol egy ottani olajcég dolgozóit fogja szállítani. További 2 CRJ eladásáról megállapodtak a dániai Cimber Airrel. Ezen gépek helyettesítésére a Malév Q 400-as turbóprop gépeket tervezett forgalomba állítani. 1 CRJ-vel és 5 Fokkerrel rendelkezett.
2009-ben, a Párizs melletti Le Bourget-n megrendezett légiközlekedési iparági kiállításon 30 db Szuhoj Superjet 100 típusú repülőgép megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója, és Alessandro Franzoni, a SuperJet International vezérigazgatója. A SuperJet International a tervek szerint, 2011-ben szállította volna az első ilyen típusú repülőgépet, majd ezt követően minden évben 6 géppel bővült volna a géppark.[34]
2011-ben a Malév alapításának 65. évfordulója alkalmából a légitársaság egyik Bombardier Dash 8 Q400 típusú turbolégcsavaros repülőgépét a korábbi, 1960-as éveket idéző Malév festésmintával látták el. A HA-LQD lajstromú, retro festést viselő repülőgépet 2011. február 4-én mutatta be a Malév. 2012 februárjában, a leállás után, valamennyi lízingelt gépét visszaszolgáltatta a tulajdonosának.
Típus | Darabszám | Utaskapacitás | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Boeing 737–600 | 6 | 109 | |
Boeing 737–700 | 7 | 121 | |
Boeing 737–800 | 5 | 168 | |
Boeing 767–200/300 | 4 | kb. 210 | 2008-2009 között kivonva |
Bombardier Dash 8 Q400 | 4 | 72 | |
Bombardier CRJ200ER | 1 | 50 | nem működőképes |
Összes: | 23 | Utoljára frissítve: 2012. február 2. |
12 évvel a csőd után a Malév egykori gépeinek többsége még szolgálatban volt különböző légitársaságoknál.[35]
Balesetek és repülőesemények
szerkesztés- 1954. december 23-án két Li-2-es repülőgép (HA-LIF és HA-LII) Ferihegyről indult Prágába, de jegesedés miatt kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk a csehszlovák térségben. Egy utas megsérült, mindkét gépet selejtezték.[36][37]
- 1956. július 13-án a Malév 622-es belföldi járatán, egy Li-2-es repülőgépen (HA-LIG) 7 disszidáló utas erőszakkal átvette az irányítást, és a nyugat-németországi Ingolstadtba eltérítette. A gép sikeresen leszállt, az elkövetők később az Egyesült Államokba emigráltak. Ez volt Magyarország történetének első civil repülőgép-eltérítése.[38][39]
- 1961. augusztus 6-án a Malév Douglas C-47 Skytrain típusú repülőgépe (HA-TSA) városnéző-sétajárat közben dugóhúzóba került, és Zuglóban, az Erzsébet királyné útja és a Lumumba utca kereszteződésénél lezuhant. Huszonhárom utas, a négy főnyi személyzet és három járókelő meghalt. Az eset után Budapesten leállították a sétarepüléseket. (A szemtanúk szerint a 3 "járókelő" valójában három kisgyerek volt, akik az egyik ház udvarán biciklit szereltek. A Róna u. 224. falán emléktáblát helyeztek el.)[40]
- 1962. november 23-án a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév 355-ös járatának egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe (HA-MOD) Roissy-en-France falu közelében átesés miatt lezuhant, a nyolcfős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.
- 1964. február 17-én egy Il-14-es gép (HA-MAH) Ferihegyen hangártűzben kigyulladt és elégett.[41] A hangárban bekövetkezett tűz nem számít repülőeseménynek.
- 1969. november 19-én az egyik Tupoljev Tu–134 (HA-LBA) típusú repülőgép Isztambulban a vizes pályán túlfutott és súlyos balesetet szenvedett.
- 1971. augusztus 28-án az egyik Iljusin Il–18V típusú repülőgép (HA-MOC) Koppenhága közelében a tengerbe zuhant, csak hárman élték túl a szerencsétlenséget. A gép pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, a második világháború legeredményesebb magyar ásza.
- 1971. szeptember 16-án a Malév 110-es járatának egyik Tupoljev Tu–134A típusú repülőgépe (HA-LBD) Kijev/Boriszpol (ma: Boriszpil) mellett katasztrófát szenvedett, 41 utas és a személyzet életét vesztette.
- 1975. január 15-én Ferihegyen lezuhant a Malév 801-es járatának egyik Iljusin Il–18-as repülőgépe (HA-MOH). A gép kilencfős személyzete életét vesztette.
- 1975. szeptember 30. – Bejrút partjai előtt lezuhant a Malév 240-es számú járata (egy Tupoljev Tu–154) (HA-LCI) a fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel. (Egyes információk szerint a gépet lelőtték; roncsai a mai napig is a tengerben nyugszanak.) [42][43]
- 1977. szeptember 21. – a Malév 203-as járatának egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgépe (HA-LBC) Bukarest/Urziceni leszállás közben katasztrófát szenvedett, a nyolctagú személyzet, valamint 24 utas az életét vesztette.
- 1981. október 21. – az egyik Tupoljev Tu–154B típusú repülőgép (HA-LCF) a prágai repülőtéren leszállás közben kettétört.
- 2000. július 4. – A Malév 262-es járatának egyik Tupoljev Tu-154 típusú repülőgépe (HA-LCR) behúzott futóval ért földet a görögországi Szaloniki repterén. A személyzet hibás megközelítés miatt időzavarba került, így elmaradt az ellenőrzőlista (check-list) felolvasásának befejezése és a futónyitás. Az átstartolást rádiófigyelmeztetésre kezdték meg. A gép így is közel 400 métert csúszott a pályán, de még nem lépett működésbe az ún. hasraszálló rendszer, amely egyébként ilyenkor leállítja a hajtóműveket is. A sérült gép második leszállási kísérlete a fékszárnyak sérülése ellenére sikeres volt.[44] Személyi sérülés nem történt, de a repülőgépben kb. 2 millió $ kár keletkezett, így a gépet a Malév a szaloniki repülőtérnek ajándékozta; azon a helyi reptéri tűzoltóság gyakorlatozik. Egyes alkatrészeit 2018 nyarán a rekonstrukció alatt álló HA-LCA lajstrommal rendelkező géphez szerette volna Magyarország (LKK – Légiközlekedési Kulturális Központ) megszerezni, amely nem járt sikerrel. A repülőgépet 2018 év végén feldarabolták, helyén szálloda épül.
- 2006. január 6. – A Malév 671-es járata (egy Boeing 737-600) landolás után a pálya elhagyásakor lecsúszott a vizes gurulósávról, majd egy füves területen állt meg. A gépen tartózkodó utasokat biztonságosan leszállították. Senki sem sérült meg, a gép is sértetlen maradt.
- 2010. szeptember 21. – A Malév HA-LOF lajstromjelű Boeing 737-600 típusú repülőgépe a Ferihegyi repülőtéren felszállás közben összeütközött egy madárral, ezért a kapitány a felszállás megszakítása mellett döntött. A felszállás megszakítása és az intenzív fékezés következtében a futóművek felhevültek, ezért a repülőtéri tűzoltók több kocsival is kivonultak a repülőgéphez, amely Isztambulba tartott volna. A 95 utas és 5 fős személyzet közül senki sem sérült meg, tűz nem keletkezett.
- 2011. június 25. – A Malév 906-os járatának HA-LOC lajstromjelű, Boeing 737-800 típusú repülőgépének farokrésze leszállás közben a futópályának csapódott Heraklion repülőterén. Az MA906-os, Budapest és Heraklion közötti charter járatot teljesítő repülőgép fedélzetén összesen 187 fő tartózkodott. A leszállás végül sikeres volt, a pilóták a repülőgéppel biztonságban földet értek, személyi sérülés nem történt. A Boeing 737-es farokrésze a futópályához csapódást követően azonban komolyan megsérült. A sérült szerkezeti elemek kijavítását a helyszínen, Heraklionban (Görögország) kellett elvégezni.
Leányvállalatai
szerkesztés- Malév Express A Malév 2002-ben indított regionális leányvállalata volt, 4 darab CRJ200 repülőgépet üzemeltetett. 2005-ben rossz anyagi állapota miatt bezárt, a gépek az anyacéghez kerültek.
- Malév Ground Handling (Malév GH Zrt.) Magyarország vezető földi kiszolgálója volt, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér T2/A, a T2/B és a T1 terminálján szolgálta ki a légitársaságokat. Szolgáltatásai: utas- és repülőgép kiszolgálás, műszaki karbantartás (pl.: jegyeladás, catering, business várók, jégtelenítés). 2020. június 16-án jelentették be, hogy a cég rossz anyagi állapota miatt megszűnik.[45]
- Malév Cargo (üzletág) A Malév Árufuvarozási Igazgatóságának fő feladata a légi árufuvarozás, kihasználva az utasszállító repülőgépek teherfuvarozó képességét.
- Malév Air Tours Az 1968-ban alapított utazási iroda elsősorban a Malév hálózatában lévő célállomásokra és Budapestre történő utazási csomagokat értékesít. Irodái az alábbi városokban találhatók: Budapest, Győr, Debrecen és Szeged.[46]
- Aeroplex Közép-Európai Kft., (ACE) A Malév karbantartó leányvállalata 1992-ben alakult, repülőgép karbantartási munkák végrehajtására a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.[47] A cég azóta is aktív – rengeteg repülőgépnek végzik a javítását, karbantartását.
Kiadványai
szerkesztés- Malév Magazin ISSN 0230-9386
- Utóda 1990-ben az egyetlen számként megjelent Malév Inflight volt.
- A Malév Inflight utódának neve Take Off volt.
- 1995-ben az akkori vezetőség új kiadót bízott meg a fedélzeti tájékoztatással, így született meg a Horizon, mint a Malév havilapja. A Geomédia Kiadó Zrt. kiadásában jelent meg. Egészen a Malév 2012-es csődjéig kiadták.[48] Főszerkesztője Szücs Gábor volt.[49] ISSN 1218-2346
Arculat
szerkesztésA Malév szignálját Presser Gábor komponálta 1988-ban, kifejezetten a cég számára.[50]
A Malév arculattervét Zsótér László grafikus készítette 1988-ban.
Képgaléria
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Malév
- Fehér könyv a Malév örökségéről[halott link]
- A magyar repülés kronológiája
- A magyarországi közlekedés krónikája
- Általános információk a Malévről (angolul)
- Malév flotta
- Malév privatizáció
- A Malév TU-154 HA-LCE gépének az utolsó leszállása Ferihegyen
- Európában a 3. legpontosabb légitársaság 2007-ben
- Malév képeslapok
- Malév – Képsorozat és zene a Malév tiszteletére
- Még mindig fáj. Nyolc éve állt le a MALÉV (képes emlékező, JetPlanes, 2020. február 02. – stonefort2)
- 5/2012. (I. 31.) Korm. rendelet a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről (Magyar Közlöny 11. szám, 578. o., 2012. január 31.)
- A csőd után 12 évvel is repülnek még a Malév egykori gépei (Airportal,hu, 2024)
Irodalom
szerkesztés- Tolnai Klári[51] – Simon Eszter: A levegőből élünk, Gondolat, Bp., 1971
- Cserhalmi Imre: Ki fog repülni?, Kossuth, Bp., 1986 ISBN 963-09-2890-6
- MALÉV – 66 év – Adatok, tények és a közös emlékeink, Népszabadság, Bp., 2012
- Varga G. Gábor: A MALÉV-sztori, XXI. Század, Budapest, 2012 ISBN 9789638937995
- Jámbor Gyula: Volt egyszer egy MALÉV – Ami a hírekből kimaradt, Publio, 2012 ISBN 9781465809650
- Slihoczki László: Ferihegy 1. – Take off – In memory of Malév, Könyvműhely, Miskolc, 2012 ISBN 9789630834452
- Odze György: A bejrúti rejtély, 1975, Noran Libro, Bp., 2019 ISBN 9786155900808
- Slihoczki László: Volt egyszer egy kékorrú, 2021
További információk
szerkesztés- Oneworld légiszövetség
- Magyarország repülőterei
- Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
- Sármellék nemzetközi repülőtér
- Malév, 66 év. Adatok, tények és a közös emlékeink; Népszabadság Zrt., Bp., 2012 (Népszabadság top kiadványok)
- Varga G. Gábor: A Malév-sztori; XXI. Század, Bp., 2012
- Malév-sztorik. Pilóták és stewardessek igaz történetei; Népszabadság Zrt., Bp., 2012
- https://www.youtube.com/watch?v=3KOJbim9PXc
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2012. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
- ↑ Pénteken reggel leállt a Malév. Origo, 2012. február 3. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
- ↑ http://www.bbc.co.uk/news/business-16866872
- ↑ http://travel.usatoday.com/flights/post/2012/02/malev-grounded/619418/1
- ↑ http://news.yahoo.com/hungarian-airline-malev-halts-operations-102640041.html
- ↑ https://index.hu/gazdasag/2014/02/03/ket_eve_nem_repul_a_malev/
- ↑ Elena végleg elrepült Budapestről.
- ↑ "Véglegesen megszűnt a MALÉV"
- ↑ Utasok elismerése a Malévnak-A Malév 2010-ben Kelet-Európa Legjobb Légitársasága. [2011. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.)
- ↑ AIRportal.hu: Megérkezett az első Malév De Havilland Dash 8-Q400 (magyar nyelven). AIRportal.hu, 2008. november 27. (Hozzáférés: 2020. április 3.)
- ↑ Az összeomlás határán a Malév, Index, 2012. január 30.
- ↑ „A cég – és ezáltal a nemzeti légitársaság – formálisan két magyar magánszemély tulajdonában volt, gyakorlatilag azonban a papíron kisebbségi tulajdonos Borisz Abramovics irányítása alatt állt (a trükközésre azért volt szükség, hogy a Malév nemzeti légitársasági besorolását és uniós repülési jogát ne kockáztassák).” Visszatérne az állam a Malévba, Index/MTI, 2009. október 29.
- ↑ Lehívták a Malév orosz milliárdjait, Index/MTI, 2010. március 10.
- ↑ (2009: -24,8md, 2010: -24,5 md).
- ↑ Malév: orosz banktulajdonos, üzemeltetés az Aeroflottal. Népszabadság Online, 2009. január 24. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ Tőkeemeléssel 95 százalékos állami tulajdonban a Malév, Index/MTI, 2010. március 11.
- ↑ Kifizette az orosz bank a Malévval kapcsolatos garanciát. Híradó online, 2010. március 10. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 11.)
- ↑ nol.hu
- ↑ Malév: életképtelen minden része (Index, 2010. december 15., a Népszabadság cikke alapján)
- ↑ Varga G. Gábor: Brüsszeli forduló a Malév-ügyben. Népszabadság Online, 2010. március 2. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- ↑ Szabálytalanul kapott százmilliárdot a Malév, Index, 2012. január 9.
- ↑ Több forgatókönyvvel is készülnek a MALÉV ügyében. [2018. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
- ↑ Felszólítás Brüsszelből. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
- ↑ 88 milliárd négy hónapon belül: hogy éli túl a Malév?
- ↑ A ménkő az uniós döntéssel csapott be. [2012. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
- ↑ Megérkezett az első Malév-gép Írországba + Videó + Képriport. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
- ↑ MNO vezércikk a kényszerleszállás körülményeiről. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
- ↑ egekura.nolblog.hu: Köszönöm nektek a feledhetetlen 9 évet, és örülök hogy részese lehettem a Magyar Nemzeti Légitársaságnak... ferihegyirepuloter.network.hu/blog. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
- ↑ Megbeszéljük... című műsor Hírek szakasza, 2012. február 7., 4. rész 3. perce[halott link].
- ↑ "Szárnyakat adunk álmainknak". Magyar Hírlap, 2012. február 7. [2012. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
- ↑ [1] Hende: Kár, hogy finnyás volt a Malév. MTI. 2013. június 18.
- ↑ Kereskedelmi együttműködést kötött a Malév és az Airberlin. [2011. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.)
- ↑ Együttműködési megállapodást írt alá a Malév és az Etihad Airways. [2011. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.)
- ↑ A Malév sajtóközleménye a Szuhoj Superjet vásárlásáról szóló szándéknyilatkozattal kapcsolatban. [2011. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ A csőd után 12 évvel is repülnek még a Malév egykori gépei (https://airportal.hu/)
- ↑ Ranter, Harro: ASN Aircraft accident Lisunov Li-2P HA-LIF Polná. aviation-safety.net. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Ranter, Harro: ASN Aircraft accident Lisunov Li-2P HA-LII Bratronov. aviation-safety.net. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Gépeltérítő bokszolók ütötték le a pisztollyal hadonászó ávóst (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. október 25.)
- ↑ HA-LIG - Li-2.hu. www.li-2.hu. (Hozzáférés: 2021. október 25.)
- ↑ „Az eltitkolt Malév-katasztrófa: Mi vezetett Budapest legsúlyosabb légi balesetéhez?” (hu-HU nyelven).
- ↑ Ranter, Harro: ASN Aircraft accident VEB 14P HA-MAH Budapest-Ferihegy Airport (BUD). aviation-safety.net. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ A harminc évvel ezelőtti Malév-katasztrófa titka. [2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. október 11.)
- ↑ Négymilliót kapnak az 1975-ös Malév-katasztrófa érintettjei
- ↑ Zhirnihin, Sergey. „Crew is responsible for landing accident of the Tu-154 owned by Hungarian MALEV airline”, RIAN, 2002. augusztus 8. (Hozzáférés: 2006. szeptember 25.) (orosz nyelvű)
- ↑ www.napi.hu: Felszámolják a Malév GH Zrt.-t. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Malév Air Tours
- ↑ ACE
- ↑ http://www.aeronews.hu/index.php/aeroretro/malev/inflight/horizon
- ↑ XVI. évfolyam, Hatodik szám impresszuma
- ↑ NolTV Presser riport[halott link]
- ↑ A könyv megjelenése előtt halt meg, a koppenhágai balesetben 1971. augusztus 28-án.