Szuhoj Superjet 100

Orosz gyártmányú regionális utasszállító repülőgép

A Szuhoj Superjet 100 (angolos írásmóddal Sukhoi Superjet 100), rövidítve SSJ az orosz Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalat és az amerikai Boeing közös fejlesztésű regionális utasszállító repülőgépe. A projekt a Szuhoj korábbi Russian Regional Jet (RRJ) fejlesztési programján alapul. Első felszállását 2008. május 19-én hajtotta végre,[1] 2011. április 21-én állt forgalomba.

Szuhoj Superjet 100
Egy Superjet 100 a Zsukovszkij repülőtér fölött 2009-ben
Egy Superjet 100 a Zsukovszkij repülőtér fölött 2009-ben

Funkció regionális utasszállító repülőgép
Gyártó Szuhoj Polgári Repülőgépek
Tervező OKB Szuhoj
Gyártási darabszám 220 db (2022. januári állapot szerint)
Ár 27,8 millió USD

Első felszállás 2008. május 19.
Szolgálatba állítás 2011. április 21.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhoj Superjet 100 témájú médiaállományokat.
Szuhoj Superjet 100 (Campeche, Mexikó)

TörténeteSzerkesztés

A repülőgép fejlesztését még az 1990-es évek közepén kezdte a Szuhoj az Iljusin és a Jakovlev-tervezőirodákkal közösen. A Szuhoj 2000-ben létrehozta a polgári repülőgépek tervezésére és gyártására szakosodott Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalatot, amely a fejlesztési projekt felelőse lett. Időközben több nyugati vállalat is bekapcsolódott a gép fejlesztésébe, az olasz Alenia Aeronautica pedig 25% plusz egy részvénnyi részesedést szerzett a Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalatban. A Boeing technológiai hozzájárulással vesz részt benne, de az amerikai vállalat végzi a repülőgép nemzetközi légialkalmassági bizonyítványának biztosítását, valamint a gép nemzetközi piacokra történő bevezetését is. Az avionikai berendezéseket a francia Thales, a szabályozástechnikai és szervóberendezéseket a német Liebherr, a hajtóműveket pedig a francia–orosz PowerJet vállalat készíti.

A fejlesztési programot illetve a repülőgépet 2006. július 17-én átnevezték Superjet 100-ra.

A komszomolszki repülőgépgyárban (KNAAPO) 2006 februárjában kezdődött el az első prototípus építése, amelyet 2007. január 28-án szállították át Zsukovszkijba, ahol a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben (CAGI) elvégezték a földi teszteket. A gép hivatalos bemutatójára 2007. szeptember 26-án került sor az Amur menti Komszomolszkban.

Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója 2009. június 15-én 30 darab 98 férőhelyes Szuhoj Superjet 100 megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot a gépet forgalmazó SuperJet International céggel.[2] Az ügylet végül csak szándéknyilatkozat szintjén maradt, a Malév pedig 2012-ben beszüntette a tevékenységét.

A gép első menetrend szerinti útját a JerevánMoszkva vonalon hajtotta végre 2011. április 21-én. Az örmény Armavia légitársaság gépe 90 utast szállított a jereváni repülőtérről a moszkvai seremetyjevói repülőtérre, ahol 2 óra 55 perces repülőút után helyi idő szerint 4.45-kor szállt le. Ezen a járaton az Armavia korábban Airbus A319-es gépeket használt.[3] Az Armavia egy gépet vett át, az egy további gépre szóló megrendelést később visszamondta, maga a légitársaság pedig 2013. április 1-jével megszűnt. Az Armavia egyetlen Superjet gépe üzemen kívül van.

Oroszország nemzeti légitársasága, az Aeroflot 2011. június 6-án, hétfőn vette át az első Superjetet, amit június 16-tól a Moszkva–Szentpétervár útvonalon üzemeltetnek.[4]

2016. január 1-jéig összesen 101 darabot építettek. Ebből 8 darab prototípus és az előszéria volt, a megrendelőknek 75 db-t adtak át.[5] Legnagyobb üzemeltetője az Aeroflot, amely kb. három tucat gépet használ.

2020. januári állapot szerint 220 darabot készítettek a típusból (ebből 6 db prototípus a tesztekhez). A megrendelőknek 198 darabot adtak át, 2020 elején 158 repülőgép volt üzemben.[6]

BalesetekSzerkesztés

 
Az Indonéziában 2011. május 9-én balesetet szenvedett RA-97004 lajstromjelű gép
  • 2012. május 6-án a Szuhoj vállalat tulajdonában lévő, RA-97004 lajstromjelű gép Indonéziában bemutató repülés közben hegynek ütközött, a fedélzeten tartózkodó 37 utas és nyolcfőnyi személyzet életét vesztette.[7]
  • 2019. május 5-én az Aeroflot gépe kényszerleszállást hajtott végre Moszkvában. A gép kigyulladt, és a fedélzeten tartózkodó 78 személyből 41 meghalt.[8]

Lásd mégSzerkesztés

Hasonló repülőgépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés