1961-es budapesti légi katasztrófa

lakóházra zuhant repülőgép Budapest XIV. kerületében

1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű, Douglas DC–3, C-47 típusú Malév repülőgép Budapesten, Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba (ma Róna) utca 224-es számú lakóházára zuhant. A balesetben a négyfőnyi személyzet, a 23 utas (közöttük 6 gyermek), és a földön tartózkodó három gyermek, tehát összesen 30 ember lelte halálát.[1]

1961-es budapesti légi katasztrófa
A repülőgép 1960-ban Ferihegyen
A repülőgép 1960-ban Ferihegyen
Adatok
Dátum 1961. augusztus 6.
Helyszín Budapest, XIV. kerület, Lumumba utca 224.
Ok Szabálytalan repülés
Indulási állomás Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér
Célállomás Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér
Halottak 30 (köztük 3-an a földön)
Túlélők 0
Repülőgép
Repülőgép DC–3 C-47A-90DL (TS-62)
Üzemeltető Malév
Utasok 23
Személyzet 4
Térkép
1961-es budapesti légi katasztrófa (Budapest)
1961-es budapesti légi katasztrófa
1961-es budapesti légi katasztrófa
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 19″, k. h. 19° 05′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 19″, k. h. 19° 05′ 59″

A repülőgépSzerkesztés

A DC–3 C–47 Skytrain típusú gépet 1943-ban, Kaliforniában, a Long Beach repülőgépgyárban építették. 1944-től a United States Air Force szolgálatában repült 316026-os (43-16026) jelzéssel. Gyártási száma: 20492.[2]

Magyarországra egy kisebb konfliktus következtében került. 1951. november 19-én a repülőnek négy amerikai katonával a fedélzetén a németországi Erdingből Belgrádba kellett volna repülnie. Az akkor még ellenségesnek számító Magyarországot megpróbálták elkerülni. Aznap erős délnyugati szél fújt, ami a magyar határ felé terelte a gépet, a pilóták pedig már későn vették észre, hogy a jugoszláv főváros helyett a Mecsekhez érkeztek ahol a légierő megpróbálta kilőni, sikertelenül. A gép ezután visszafordult Jugoszlávia felé, de ott (mint amerikai határsértő repülőre) azonnal tüzet nyitottak rá. Innen Romániába menekült, de ott is ágyúkkal várták, ezért visszatért a magyar területre. Ekkor már a Szovjetunió is tudomást szerzett az ügyről, ezért két szovjet MiG-15-ös vadászrepülőgép leszállásra kényszerítette a katonai gépet Pápán. (A hivatalos indoklásban az itt állomásozó szovjetek segítségét a „rossz látási viszonyok” miatt kérték a magyarok.) A repülőt azonnal kikiáltották kémgépnek, még a korabeli humoros magazin, a Ludas Matyi is kifigurázta az esetet. A gépen utazó négy katonát elítélték, megbírságolták és kiutasították Magyarországról, a repülőgépet viszont elkobozták.[3] 1952-től 1956-ig a magyar légierő használta (026-os oldalszámmal), de a megfelelő do­kumentáció és az alkatrészhiány miatt kilógott a sorból, a Malévnál szolgáló Liszunov Li-2-esek sorába viszont beleillett, hiszen ezeket a szovjetek a DC–3 licence alapján gyártották.[4]

1956 elején a Malév átvette és utasszállítóvá alakította. Az eredeti Pratt & Whitney R-1830-92 motorok helyett szovjet AS-62IR motorokkal üzemeltette tovább. A gép típusa így TS-62-re változik. Új, polgári lajstromjele a HA-TSA, a repülőgép új típusára utal. 1956. szeptember 6-án állt forgalomba, először mint 18 személyes repülőgép, majd 1959-től már 21 személyesként működött tovább. 1960-ban pedig szárnycserét hajtottak végre rajta.[2]

Korábban a repülőgép szenvedett már egy kisebb balesetet: 1960. december 16-án Szegedről Budapestre indult négy fő utassal. A szegedi start közben, a nekifutás során, az elemelkedés pillanatában kidurrant a baloldali futómű, de Németh János kapitány ezt csak a felszállás után észlelte. Végig kiengedve maradt kerekekkel repültek. A ferihegyi kényszerleszállásnál megbillent, és az orrán állt meg a repülőgép.[5]

A zuglói balesetSzerkesztés

 
A baleset földi áldozatainak emléktáblája a Róna utca 224. számú házának udvari falán

A Malév szolgáltatásai közül akkoriban igen népszerűnek számított a főváros feletti sétarepülés. 1961. augusztus 6-án, vasárnap a repülőgép Hoffmann Róbert (29 éves) kapitány irányítása alatt sétarepüléseket végzett Budapest felett. A balesettel végződő út már az ötödik repülés volt aznap. 15 óra 44 perckor hagyta el Ferihegyet, majd Zugló fölé repült. Az út 12 percig tartott volna. A repülő (vélhetően az utasok szórakoztatására) hullámvonalas repülést végzett, majd megközelítőleg 450 méteres magasságon egy bal fordulót kezdett, annak befejezése után, az utólagos számítások szerint 400 méteren, a szárnyakkal bal-jobb irányú billegetést, eközben emelkedést és süllyedést végzett. A sokáig húzva tartott magassági kormány miatt a gép orra megemelkedett, jobbra kiperdült, majd erős sebességvesztéssel a hátára fordult, és dugóhúzóba kerülve a Lumumba utca 224. számú házára zuhant.

A repülő szerencsére nem gyulladt ki, és nem is robbant fel, így az épület nem omlott össze és a benne lakók is túlélték. De a becsapódáskor a gép teste kettétört, az első része a tetőn maradt, a farokrész pedig lezuhant, halálra zúzva három fiatalt (20, 17 és 13 évesek), akik éppen a ház udvarán a kerékpárjaikat szerelték. A gép négyfőnyi személyzete, a 17 felnőtt és hat gyermek utas (a legfiatalabb mindössze ötéves volt) életét veszítette. Mint kiderült, a „légi bemutató” ellenére egyik utasnak sem volt bekapcsolva a biztonsági öve.[6] A ház romjai közül egy súlyosan sérült nőt és enyhébb sérülésekkel egy három hónapos csecsemőt kellett kimenteni. A roncs épületen maradt részét csak másnap tudták lehúzni, ekkor fértek hozzá a pilótafülkéhez, ahol – mint kiderült a vizsgálatból – hat holttest volt (két női utas szabálytalanul tartózkodott ott, a hajózószerelő viszont nem tartózkodott a helyén)[4]

A katasztrófáról a fősodratú média nemigen számolt be, az MSZMP központi napilapja, a Népszabadság 1961. augusztus 8-i számában a 11. oldalon rövid, 12 soros hírben tudósított a balesetről, akkor még csak 20 halálos áldozattal.[7] A vizsgálatok később megállapították, hogy a gép műszakilag rendben volt, nagy valószínűséggel a személyzet a repülés szabályait megszegve, az utasokat beengedte a pilótafülkébe, és mintegy őket szórakoztatva végeztek hullámrepülést, szűk fordulókat kis magasságon. Bár a gép ter­helése 145 kilogrammal a maximálisan megen­gedett alatt volt a 21 férőhelyre szabálytalanul 23 utas jutott, miközben összesen 10 jegyet értékesítettek a járatra. A zuglói baleset után hosszú időre betiltották a sétarepüléseket Budapest felett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. IHO – Repülés – Egy „elátkozott” repülőgép tragédiája. iho.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. a b HA-TSA – Li-2.hu. www.li-2.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  3. Az eltitkolt Malév katasztrófa. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  4. a b Az elfogott amerikai kémgép, amely magyar sétarepülőként zuhant le, és okozta harminc ember halálát Zuglóban. Telex.hu, 2021. augusztus 6.
  5. Li-2.hu. li-2.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  6. Megrázta az országot a rettenetes zuglói légi katasztrófa. Origo.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  7. „Lezuhant a MALÉV sétarepülőgépe”, Népszabadság, 1961. augusztus 8., 11. oldal