Főmenü megnyitása


A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi, ma is létező kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Ma már főként sportrepülőgép-forgalmat bonyolít le.

Budaörsi repülőtér
Budaörs Airport.jpg
IATA:   ICAO: LHBS
Adatok
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Kiszolgált város Budapest
Megnyitás 1937
Tszf. magasság 126 m
Futópályák
IrányHosszúságBurkolat
09R/27L[1]980 m
09L/27R750 m
Elhelyezkedése
Budaörsi repülőtér (Budapest)
Budaörsi repülőtér
Budaörsi repülőtér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 18° 59′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 18° 59′ 13″
A Budaörsi repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörsi repülőtér témájú médiaállományokat.

A Budaörsi-medencében fekvő, fűvel borított terület Budaörssel határos, de közigazgatásilag Budapest XI. kerületéhez tartozik, amin belül Örsöd városrészben található. A 87-es és a 187-es busz Budaörsi repülőtér nevű megállója található a főbejáratánál.

Tengerszint feletti magassága 126 m, hívójele Budaörs INFO, frekvenciája pedig 124,510 MHz.

TörténeteSzerkesztés

A Budaörsi repülőtér megvalósításának igénye először 1931-ben merült fel, azonban a gazdasági világválság miatt csak később, 1935-től kezdődhetett meg az építkezés. A tervpályázat két nyertese Bierbauer Virgil és Králik László lettek, a két eltérő tervet a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket.[2] A végső tervben végül Bierbauer elképzelése valósult meg inkább, ám sok tervezett elem nem valósult meg főként anyagi okokból, mivel a teljes építkezést mindössze négymillió pengőből kellett megvalósítani. Az építkezéshez választott terület ekkor még Budaörs közigazgatási területén feküdt, ideiglenesen 1942. március 27-én, véglegesen április 1-jén csatolták át a fővároshoz.[3]

 
Budaörsi repülőtér, 1940

A kormányzó fia, Horthy István 1937-ben vágta át a repülőtér elkészültét jelző szalagot. A repülőtér ekkor vette át Budapest korábbi légikikötője, a mátyásföldi repülőtér szerepét a polgári és sportrepülésben. A létesítmény a kor igényeinek megfelelő, ám nehezen bővíthető és számos más szempontból is nehezen fejleszthető volta tette szükségessé a Ferihegyi repülőtér építését. A megnövekedett légiforgalom, a nem betonozott és a rövid kifutópályák hamar megmutatták a hely korlátait.[4]

 
A budaörsi repülőtér műemlék épülete 2012-ben
 
A budaörsi repülőtér forgalmi épülete 1938-ban

A második világháború során a légiforgalom szinte teljesen katonai célúvá vált, így a besorozások miatt először a földi kiszolgáló személyzet, a szerelők hiánya kezdett aggasztóvá válni, később azonban már pilótát sem lehetett találni. A háború végére gyakorlatilag az összes budapesti repülőteret lebombázták (a féligkész Ferihegyi-repülőteret is), és a Budaörsi repülőtér maradt a legjobb állapotban, ezért a háború után innen kezdődött a hazai repülés újraindítása. Ideiglenesen ez lett Magyarország nemzetközi repülőtere, a MASZOVLET innen indította újonnan beszerzett Li–2 típusú gépeivel 1946. október 15-én első járatát Debrecenbe, majd első nemzetközi járatát Pozsony érintésével Prágába.

Az újjáépített Ferihegyi repülőtér 1950. május 1-én átvette a nemzetközi repülőtér, és a budapesti légiforgalom központjának szerepét, így a Budaörsi repülőteret mezőgazdasági és sportrepülési célokra kezdték használni. Számos érdekes, értékes gép pihen a hangárokban. A rossz kezelés és a gyakorta átgondolatlan átépítések miatt azonban a fő épület állaga leromlott, így a nagyközönség számára nem nyitott. A fő forgalmi épületet 2000-ben ipari műemlékké nyilvánították, így felújítására van remény. Kedvező fekvése miatt azonban több ingatlanbefektető is érdeklődik a terület iránt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Budaörs. HungaryAirport.hu, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2009. április 19.)
  2. A Budaörsi Repülőtér épületei. budaorsirepter.uw.hu, 2009. április 19. [2010. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 19.)
  3. Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon
  4. A Budaörsi Repülőtér története. budaorsirepter.uw.hu, 2009. április 19. [2010. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 19.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés